Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Dánia 2050-ig végleg felszámolja az olajipart az új klímacélok eléréséhez

Az olajipar 30 év alatti felszámolásáról egyezett meg szombat délután a dán kormány. A péntekre várható dán klímaváltozási program bejelentése előtt született megállapodás lehetővé teszi, hogy a nyugati világ legambiciózusabb zöld átállási tervébe belevághassanak Koppenhágában, jelentették be tegnap kormányzati források.

Rendkívül ambiciózus, és az iparosodott országok körében kifejezetten radikális tervvel jelentkezett a klímaválság kezelésére Dánia baloldali kormányzata.

Ahogy arról a brit Guardian is részletesen beszámolt, Dan Jørgensen klímaügyi miniszter tegnap ismertette, a skandináv állam 2030-ig jelenlegi károsanyag-kibocsátásának 70%-os csökkentését tűzte ki célul, 2050-ig pedig az ország teljes olaj- és földgáziparának megszüntetését is el szeretné érni.

A dán Esvagt Dee olajfúrótornyokat ellátó kereskedelmi hajó a skóciai Aberdeen kikötője felé tart 2017 májusában / Fotó: Alan Jamieson, Flickr

„Ez minden bizonnyal a legfontosabb és legnagyobb döntés, amiben életemben részt vállalok”

– nyilatkozta a bejelentéssel kapcsolatban Jørgensen, majd hozzátette:

„Egyértelműen nem volt ez könnyű döntés. Jelenleg mi vagyunk az Európai Unió legnagyobb olajipari termelő országa. Jóléti államunkat az 1970-es évek óta nagyon nagy részben az olajból származó pénzzel finanszíroztuk. Szóval mindezek után azt mondani, hogy Stop, és mindennek az árát végül megfizetni, ez óriási dolog a számunkra.”

Szögezte le a miniszter. Ezek után nem is csoda, ha ő, és az ország miniszterelnöke, Mette Frederiksen egyre növekvő, éles kritikával néznek szembe. A megfogalmazott bírálatok szerint a Munkáspárt irányította kormányzat tervei, amelyek szerint a jövőben az összes fosszilis energiaforrást jórészt két „energiasziget” pótolná, egyáltalán nem realisztikus és átgondolt cselekvési terv. Dánia ugyanis két szigeten telepít jelenleg szélerőműveket az Északi-Tengeren, amelyek összenergia-termelése a terveik szerint kiépülés után elérheti az 5 gigawattot, ám főleg a Munkáspárt politikai ellenzéke kételkedik benne, hogy mindez elég lenne a kieső jövedelmek pótlására.

Dan Jørgensen azonban tegnapi sajtótájékoztatóján kiemelte, a kormány külön köszönettel tartozik az ellenzéki, jobbközép liberális Venstre együttműködéséért az egyeztetések során, ennek máris eredménye, hogy a parlament megegyezett az offshore olajipari felderítések leállításáról.

„Ez mindennél jobban mutatja, mi változott a dán politikában, és hogy mostanra nagyon széles társadalmi támogatás alakult ki a zöld átalakulás mellett. Egy évtizeddel ezelőtt ilyen ötlet egyetlen párttól sem lett volna elképzelhető.”

-hangsúlyozta a miniszter.

A most elért megegyezés a kibocsátás-csökkentésről, és az olajiparról egyébként minden jövőbeni kormányt kötelez annak betartására, visszavonni pedig a dán törvények szerint szinte lehetetlen feladat.

De beszélt a megegyezés hátulütőiről is. Míg ugyanis Koppenhága bejelentette a hosszabb távú olajkutatási tenderek végső megszüntetését, a még létező engedélyek visszavonására olajtársaságok számára nem került sor, a zöldmozgalom követelései ellenére. Jørgensen szerint azért, mert ennek költségeit egyetlen kormány sem tudná elviselni és felvállalni a világon.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy noha az olajcégek természetesen rendkívüli mértékben ellenzik a most meghozott döntéseket, szerinte mindenképpen értékelniük kell, hogy az átállás teljesen kiszámítható, stabil menetrend szerint történik, amire így időben és alaposan fel tudnak készülni.

A másik kitűzött cél, amelyben a klímaügyi tárca vezetője szerint nem történt áttörés, az a dán kormány külügyi programja, amely minél több külföldi kormányt próbált meggyőzni arról, a kibocsátási célok eléréséhez minél előbb, és nagyobb mértékben vegyék át a dán klímaprogramot, ehhez pedig ők minden segítséget és tudást biztosítanak. Eddig azonban egyetlen kormány sem kötelezte el magát mellette. A pandémia kitörése után ugyanis még az ígéretes tárgyalások is félebszakadtak ebbe az irányba, hiszen a legtöbb állam bevételeinek megőrzésére fókuszál.

Jørgensen figyelmeztetett, fennáll a veszélye annak, hogy a fejlett országok 2008 után ismét a régi hibákba csúsznak bele, és „a mentőcsomagokat ismét a régi címzettek megerősítésére fordítják.”

Hangsúlyozta azt is, Joe Biden új amerikai elnök zöldpolitikája ugyan túl mérsékelt, de mivel éppen az USA hozzáállásáról van szó, annak megvalósulása már önmagában nagy áttörés lenne. Hozzátette, a Trump-kormányzat alatt bekövetkezett visszaesés a klímapolitikában ugyan nagyon súlyos károkat okozott, ezek azonban Jørgensen szerint nem visszafordíthatatlanok.

A Dán Királyság 2016 óta napi 145.673 hordó kőolajt termel, ezzel a 40. helyet foglalja el a nemzetközi rangsorban.