Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Bár nyilvánosan mást mond, zárt ajtók mögött a portugál kormány is Orbánék mellé állt jogállam ügyében

Az Európai Unió soros elnökségét 2021. január elsejétől átvevő Portugália kormánya kettős játékot játszik – legalábbis ez derül ki abból a tényfeltáró riportból, amelyet az Investigate Europe újságírócsoport egyik tagja tett közzé a portugál Publico lapban vasárnap.

A cikk kiindulópontja egy telefonbeszélgetés, amelyet a portugál lap újságírója Witold Waszczykowskival, Lengyelország korábbi külügyminiszterével, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) európai parlamenti képviselőjével folytatott, és amelyben a lengyel politikus arról beszélt, a portugál kormány „a mi oldalunkon állt ebben az ideológiai háborúban”.

A lengyel politikus a tagállamok különböző szakterületekért felelős minisztereit tömörítő testület az Európai Unió Tanácsában (EUT) zajló tárgyalásokra utalt, amelyeken az utóbbi néhány hónapban gyakran esett szó az összesen 1800 milliárd euróra rúgó hétéves EU-s költségvetés, illetve helyreállítási alap sorsáról. Ez azután került veszélybe, hogy Budapest és Varsó jelezte: vétóznak, ha a költségvetés és mentőcsomag kiosztását jogállamisági feltételrendszerhez kötik.

Waszczykowski szerint a visegrádi országok, illetve Szlovénia és Lettország is engedékenyebbnek mutatkozott a magyar-lengyel állásponttal szemben.

A Publico cikke arra is kitért, hogy mivel a Miniszterek Tanácsaként is ismert testület előkészítő tárgyalásai nem nyilvánosak, diplomáciai titok védi őket (ld. keretes), nehéz kideríteni, melyik ország valóban mit is képviselt a tárgyalásokon. A lap azonban betekintést nyert a  a német delegáció nem nyilvános jegyzeteibe is, amelyekben szintén szerepelt, hogy egy korábbi vitakörben Portugália „erősen kritikusnak” mutatkozott a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban.

Az Európai Unió Tanácsát a tagállami kormányok alkotják, mindig az épp napirenden lévő területért felelős miniszterek foglalnak helyet benne. Bár a miniszterek tárgyalásai nyilvánosak, az érdemi munka valójában nem itt, hanem az előkészítő testületekben zajlik: a tagállami nagyköveteket tömörítő Állandó Képviselők Bizottságában (COREPER) és kisebb, tagállami tisztviselőkből álló bizottságokban. Ez utóbbiak munkája azonban nem nyilvános.

A lapnak több, az ügyre rálátó brüsszeli forrás is megerősítette, az utóbbi hónapok tárgyalásai során is hasonló álláspontot képviselt Lisszabon.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja António Costa portugál miniszterelnököt a Karmelita kolostorban 2020. július 14-én. A munkamegbeszélés célja, hogy elõkészítsék az Európai Unió pénteken kezdõdõ állam- és kormányfõi csúcstalálkozóját, és egyeztessék a nemzeti álláspontokat a napirenden lévõ költségvetési témákban. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/

A portugál külügy nem kívánta megerősíteni a lap értesüléseit, azt közölte csupán, hogy a jogállamiság számára „vörös vonalat” jelent, amelyet minden uniós tagállamnak tiszteletben kell tartania. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a kormánya mindig nyitott a kompromisszumra, és elő is akarja segíteni azt.

A cikk szerzője úgy látja, a portugál kormány kritikus hozzáállása a jogállamisági mechanizmushoz, hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország és Lengyelország zsarolási potenciálja növekedjen.

Szerinte ugyanis az uniós források jogállamisági feltételekhez kötéséről az Európai Bizottság már 2018-ban közzétett egy előterjesztést, ám az Európai Unió Tanácsa – amely az Európai Parlamenttel közösen rendelkezik törvényhozási jogkörrel az EU-ban – éveken keresztül, zárt ajtós tárgyalásokon húzta az időt. Így állhatott elő az a helyzet, amelyben a két kérdés – a jogállamisági, amelynek rendezéséhez elegendő a tagállamok minősített többsége, és a költségvetési, amelyhez egyhangú döntés kell – egymásra csúszott.

Lehetőséget adva Orbánéknak a vétóhelyzet előállítására.

Frissítés (2020. 12. 01.) – Portugália külügyminisztere, Augusto Santos Silva hosszú cikkben válaszolt a Publico által megfogalmazott állításokra. A tárcavezető tagadja, hogy országa eltérő álláspontot képviselne zárt ajtók mögött, mint amit a nyilvánosság előtt képvisel. Elmondása szerint kormánya elkötelezett a jogállamisági mechanizmus mellett, a cikkben szereplő „kritikus hozzáállás” szerinte csak a mechanizmus jobbá tételére irányult. Azt is hangsúlyozta, a jövőben is ellen fognak állni azoknak a kormányoknak, amelyek megszegik a jogállamisági feltételeket.

Az Investigate Europe egyébként évek óta rengeteg oknyomozó anyagot tesz közzé a Miniszterek Tanácsának zárt ajtós előkészítő munkálatairól, ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy bár demokratikus jogalkotói munka folyik ott, az átláthatóság mégis siralmas. Ezzel egyébként az EU-s ombudsman, Emily O’Reilly is egyetért, aki már egy 2018-as jelentésében is kritizálta ezt a tényt.

Az ombudsman szerint az, hogy az EUT előkészítő testületeinek ülései titkosak, komolyan akadályozza az uniós állampolgárok demokratikus jogainak gyakorlását, és az alapszerződések azon előírását, mely szerint az uniós állampolgároknak beleszólási joguk van a közösség törvényalkotásába.

Mi lesz a vétó sorsa?

Miközben tehát a nemzetközi sajtó nagyjából arról írt az elmúlt hetekben, hogy a lengyel és a magyar kormány egyre inkább elszigetelődik az Unión belül, a mostani cikk arra enged következtetni, hogy ez a helyzet koránt sincs így. A Mércén egyébként már korábban is hangsúlyoztuk, hogy a látszólagos elszigetelődés csalfa lehet, és a koronaválság által leginkább sújtott dél-európai államok (pl. Portugália és Olaszország) még Orbánék oldalára állhatnak, hogy feloldják a helyreállítási alap körül kialakult szorult helyzetet, és hozzájussanak a szükséges uniós forrásokhoz.

Múlt csütörtöki budapesti találkozójuk után hétfő délután is találkozik egyébként a magyar és a lengyel kormányfő, ezúttal Orbán látogat el Mateusz Morawieckihez. Időközben a holland törvényhozásban egy olyan határozati javaslat vitája zajlik, amely arra hívja fel a holland kormányt, hogy az EU Bírósága előtt kezdeményezzen eljárást Lengyelország ellen[1] a jogállam megsértése miatt.

A Publico cikkének megjelenése óta Portugáliában is kisebb botrány alakult ki a kormány álláspontja miatt: az Orbán-kormány tekintélyelvűségét hosszú ideje kritizáló Rui Tavares például Twitteren javasolja, hogy a portugál parlament is kövesse a hollandot, és foglaljon egyértelműen állást a jogállam védelmében.

Az EU állam- és kormányfői jövő héten, december 10-11-én tartanak újabb csúcstalálkozót, amelyen újra nekifuthatnak a kialakult patthelyzet feloldásának.

[1]Javítás (2020. 11. 30. 18:45) A cikkben eredetileg Magyarország is szerepelt, ám a holland parlamenti határozat csak Lengyelország elleni bírósági eljárás megkezdését kéri.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán