Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Az Európai Unió nem egy ATM” – nem hátrálnak az EP-képviselők a magyar-lengyel vétóval szemben

A tegnapi nap folyamán Orbán Viktor és lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki közös sajtótájékoztatón demonstrálták, hogy komolyan gondolják az uniós források jogállamisági feltételekhez kötésével szembeni ellenállásukat, és hangsúlyozták, mindaddig kitartanak a közös költségvetés és COVID helyreállítási alap vétója mellett, amíg a jogállamisági feltételrendszer kérdése le nem kerül a napirendről.

A két miniszterelnök úgy látja, az Európai Unió egységét áshatja alá az, amit ők a gazdasági és politikai kérdések összekapcsolásának neveznek, és ami a valóságban egy olyan mechanizmus bevezetését jelentené, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság javaslatára, a tagállamok minősített többsége felfüggessze az EU-s pénzek  kifizetését annak a tagállamnak, amely e pénzek elköltése során megsérti az alapvető jogállami garanciákat, például a bíróság függetlenségét.

A jogállamisági mechanizmust a magyar és lengyel kormányt leszámítva minden tagállami vezetés támogatja, de leghangosabb pártfogója továbbra is az Európai Parlament, amely szintén vétójoggal rendelkezik az összesen 1800 milliárd euróra rúgó költségvetés és helyreállítási alap fölött, és használni is akarja ezt a vétójogot, amennyiben a kritériumrendszer mégsem kerülne bevezetésre.

Ebben a szellemben reagáltak az Európai Parlament tagjai a tegnapi Orbán-Morawiecki sajtótájékoztatóra is, hangsúlyozva elkötelezettségüket a jogállamisági mechanizmusok mellett.

Jaume Duch, az Európai Parlament szóvivője Twitteren csütörtökön úgy fogalmazott,

„az Európai Unió nem egy ATM, hanem értékek közössége”.

Duch kijelentése az EP-ben széles körben elterjedt nézetre utal, miszerint Varsó és Budapest az egyre tekintélyelvűbbé váló kormányzásának finanszírozására akarja használni az uniós forrásokat anélkül, hogy az EU közös demokratikus értékeit tiszteletben tartaná.

Erre a nézetre egyébként Orbán is utalt a csütörtöki sajtótájékoztatón, kijelentve, hogy szerinte ez a vita nem pénzkérdés, ugyanis szerinte Magyarországot nem éri anyagi kár, ha nem áll fel a koronaválság gazdasági hatásait enyhíteni hivatott helyreállítási alap.

EP-képviselők szerint ez a kijelentés azonban hamis, Cseh Katalin, a Momentum képviselője egyenesen hazugságnak nevezte Orbán állítását. Cseh szerint csak vissza nem térítendő támogatások formájában 6 milliárd euró jutna hazánknak az Új Generáció alapból.

Több EP-képviselő is hangsúlyozta, Orbán és Morawiecki vétó-fenyegetése nem tántorítja el őket a jogállamisági mechanizmustól. A Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt frakciójának jogállamisági megbízottja, a finn Petri Sarvamaa például úgy fogalmazott,

„Nem engedünk a jogállamiságból. A Tanáccsal kötött megállapodásunk (amely a jogállamisági feltételrendszer elemeit rögzíti – a szerk.) végleges.”

A szintén néppárti máltai képviselőnő, Roberta Metsola szerint a jogállamiság tiszteletben tartása nélkül semmi nem létezhet az Unión belül, épp ezért a Parlament nem fog meghátrálni.

A képviselők között kisebb felháborodást keltett az is, hogy Deutsch Tamás, a Fidesz politikusa az Euronewsnak nyilatkozva a Gestapóéhoz hasonlította a néppárti frakcióvezető, a bajor Manfred Weber érvelését, miszerint nincs miért aggódnia annak a kormánynak, amelynek nincs takargatnivalója jogállamisági kérdésekben. Deutsch kijelentései a német sajtót is bejárták.

A már idézett Sarvamaa szerint az ilyen kijelentések a Fidesz „kétségbeesettségéről” árulkodnak. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő Angela Merkel német kancellár, Markus Söder bajor miniszterelnök és a CDU vezetésére pályázó elnökjelöltek hallgatását kritizálta az ügyben.

Manfred Weber, az EP szerdai ülésén egyébként felelőtlennek minősítette a magyar és lengyel kormány álláspontját, a tegnapi napon pedig az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen arra buzdították Orbánékat, hogy az Európai Unió Bírósága előtt emeljenek kifogást a jogállamisági mechanizmus ellen.

Úgy tűnik tehát, hogy erősödik a magyar és a lengyel kormány diplomáciai elszigetelődése az EU-n belül a jogállamisági vétó miatt. Van ugyanakkor két olyan tényező is, amely Orbánék előnyére lehet.

Egyrészt megbomolhat az EP fő frakcióinak egysége a jogállamisági mechanizmus védelmében, ugyanis a koronaválság által fokozottan sújtott déli tagállamok képviselői dönthetnek úgy, hogy a helyreállítási alap fontosabb számukra és választóik számára. Ez pedig a Parlament egyetlen fegyverét, a költségvetési vétójogot hatástalanítaná.

Beszédes ebben a tekintetben, hogy az EP balközép frakcióját vezető spanyolországi Iratxe Garcia Perez az elmúlt hetekben nem szólalt meg az ügyben, az S&D-t jogállamisági kérdésekben képviselő, szintén spanyolországi Eider Gardiazabal pedig szintén kevésbé harcias hangokat üt meg, mint például sok néppárti képviselő.

A másik bizonytalansági tényező az Unió soros elnökségét ellátó német kormány álláspontja. A hónapok óta húzódó jogállamisági vitában Berlin mindig is békülékenyebb hangot ütött meg a magyar kormány álláspontjával kapcsolatban, és vannak olyan szakértői vélemények is, amelyek szerint Merkel egy olyan kompromisszumon dolgozik, amely érdemben mentesítené Magyarországot és Lengyelországot a költségvetés jogállamisági kritériumai alól.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs