Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megszavazta az Európai Parlament a sokat kritizált új Közös Agrárpolitikát

Ez a cikk több mint 3 éves.

A mai napon az Európai Parlament megszavazta a Közös Agrárpolitika (KAP) következő ciklusára vonatkozó programot, amelyet eddig már több zöld civil szervezet és politikus, de még az EU mezőgazdasági biztosa, Janusz Wojciechowski is éles kritikával illetett, utóbbi szerint ugyanis teljesen ellentétes az uniós zöld megállapodásban (Green Deal) kitűzött célokkal. A környezetvédő civil szervezeteket tömörítő hálózat, a Friends of the Earth Europe állásfoglalása szerint a képviselők jelentős része ezzel arra mondott nemet, hogy a jelenlegi, rendkívül károsan működő rendszert megreformálhassák, pedig ehhez 400 milliárd eurós költségvetés állna rendelkezésükre.

A Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy) az elkövetkezendő hét évre határozza majd meg az uniós szabályozások irányát, illetve azt, mire és hogyan költik el a támogatásokat.

Ennek alapján, apróbb módosításokkal ugyan, de gyakorlatilag megmaradna a jelenlegi szabályozási rendszer, amelyről viszont már bebizonyosodott, hogy szép lassan felemészti a kontinens természetes élővilágát.

A KAP jelenlegi rendszerében az Unió évente csaknem hatvan milliárd euróval finanszírozza az intenzív, nagyipari mezőgazdaságot, hozzájárulva a biodiverzitás csökkenéséhez, a víz- és levegőszennyezéshez, valamint a víz túlhasználatához és a klímaváltozáshoz.

Negatív hatásai ráadásul nem koncentrálódnak csak a mérgező vegyszerekkel és ipari módszerekkel megművelt földterületekre – a talajba juttatott mérgek ugyanis bejutnak a talajvízbe, a folyókba is, végső soron pedig az óceánokba, így mérgezve a teljes ökoszisztémát.

A Corporate Europe Observatory kimutatása szerint a program az elmúlt évtizedekben az EU költségvetésének mintegy harmadát tette ki, pedig leginkább az uniós élelmiszeripari cégek nemzetközi versenyképességét biztosítja, aránytalanul jutalmazva a nagytermelőket, a kisebb gazdálkodásokat pedig nem óvja meg attól, hogy tönkre menjenek.

A Parlament egyébként az elmúlt két napban leszavazta az Európai Zöldek két módosítójavaslatát is (12): az egyik több pénzt biztosított volna az ökogazdálkodásoknak, a másik pedig ahhoz a feltételhez kötötte volna a közös agrárpolitikát, hogy legyen összhangban a Green Dealben foglaltakkal. Az ökogazdálkodást támogató módosító javaslatot egyébként az összes magyar, ellenzéki EP-képviselő megszavazta (Cseh Katalin és Donáth Anna ezzel saját EP-frakciójukkal is szembementek), a kormánypártiak pedig ellene voksoltak.

A végleges program engedélyezéséhez az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak a tervezet megszavazása után, 2021-ben még egyeztetniük kell majd az Európai Bizottsággal.

Címlapkép: MTI/Varga György