Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Néppárt, a szocialisták és a liberálisok együtt torpedóznák meg EU-s mezőgazdaság zöldítését

Egy kiszivárgott, és a BirdLife környezetvédő szervezet által közzétett dokumentum szerint az Európai Parlament legnagyobb frakciói, a Renew Europe, a Socialists and Democrats valamint az European People’s Party, a Momentum, az MSZP, a DK, valamint a Fidesz-KDNP európai pártcsaládjai közös erővel dolgoznak azon, hogy megtorpedózzák az EU mezőgazdaságának környezetbarátabbá tételét.

Az EP 19-én fog szavazni arról, hogy a következő költségvetési ciklus idején, vagyis az elkövetkezendő hét évben hogyan nézzen ki a Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy – CAP), ami alapján nemcsak az uniós szabályozások irányát határozzák meg, de a támogatások elköltését is.

Az uniós nagykoalíció apróbb finomításokkal gyakorlatilag fenntartaná a jelenlegi EU-s mezőgazdasági támogatások és szabályozások rendszerét, melyről bebizonyosodott, hogy voltaképpen kinyírja az Unió természetes élővilágát.

A BirdLife több problémás pontot is kiemel a tervezetből:

  • Nem biztosítana valódi teret a természetnek a mezőgazdasági földeken. Mint írják, a tudomány jelen állása szerint amennyiben valamennyi európai mezőgazdasági termőterület legalább tíz százalékán természetes élőhelyeknek biztosítanának területet, a természet visszatérne.
  • Továbbra is engedélyezné a mocsarak lecsapolását. Jelenleg a kiszárított mocsarak komoly üvegházhatású gázforrások, a mezőgazdasági eredetű kibocsátás negyedéért, a teljes uniós öt százalékáért felelősek.
  • Feloldaná a védett Natura 2000 besorolású, állandó gyepes mezőkön a szántási tilalmat.
  • A KAP-tervezetben nincs külön biodiverzitási célzatú költségvetési tétel. A szervezet szerint a következő hétéves ciklusban évente 15 milliárd euróra lenne szükség, hogy megmentsék a kihalástól veszélyeztetett termőföldi fajokat.
  • A tervezet maximálná a környezetvédelmi céllal elkölthető összegeket.
  • A KAP költségvetésének hatvan százalékát közvetlen mezőgazdasági támogatásokra fordítaná, ami az ipari mezőgazdasági lobbi álláspontjával vág egybe. Ennek jegyében noha nem szorulnak rá, a támogatások harmada a mezőgazdasági termelők felső másfél százalékának jutna.
  • A vidékfejlesztési támogatások harminc százalékát kizárólag gazdaságfejlesztésre költené.
  • Gazdasági megtérüléshez kötné a környezetvédelmi célú támogatások kifizetését, miközben támogatna olyan módszereket, melyek környezetvédelmi hatékonysága megkérdőjelezhető – mint például a high-tech precíziós mezőgazdaság.

A BirdLife közleménye szerint ez a KAP-koncepció alááshatja az Európai Unió Zöld Megállapodását, amihez a jelenlegi mezőgazdasági irányelvrendszer radikális reformjára lenne szükség – ehhez képest a három meghatározó pártcsalád tervezete nem bolygatná meg a környezetromboló struktúrát. Annak fényében különösen érdekes a koncepció, hogy az S&D pártcsalád a Zöld Megállapodással kapcsolatban elvileg elkötelezett, hogy a KAP-ot a klíma- és fenntarthatósági céloknak megfelelően reformálják meg.

A KAP jelenlegi rendszerében évente csaknem hatvan milliárd euróval finanszírozza az Unió a jelentős részben ipari mezőgazdaságot, ami hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez, a víz- és levegőszennyezéshez, valamint a víz túlhasználatához és a klímaváltozáshoz.

„Ez az előterjesztés nyílt behódolás az intenzív mezőgazdasági lobbi és az oligarchák előtt. Az Európai Parlamenti képviselők, különösen a Szocialisták és Demokraták valamint a Renew tagjai, akik a klíma- és biodiverzitás-vészhelyzettel kapcsolatos cselekvést ígértek, nem lehetnek ily felelőtlenek. Ha azt akarják, hogy örökségük kihalástól megmentett fajok és gyerekeink jövőjének megőrzése legyen, akkor nem adhatják nevüket egy ilyen veszélyes csomaghoz”

– nyilatkozta Harriet Bradley, a BirdLife Europe EU-s mezőgazdasági irányelvekkel foglalkozó tisztviselője.

A Corporate Europe Observatory civil szervezet kimutatása szerint mindazonáltal az agrárlobbi igen hathatósan bábáskodik az új CAP születésénél, ami kétségessé teszi, hogy az agrártámogatási rendszer kompatibilis lesz-e a Termőföldtől a Tányérig programban foglalt célokkal.

A CEO rámutat, hogy az elmúlt évtizedekben az EU költségvetésének több, mint harmadát kitevő KAP gyakorlatilag az uniós élelmiszeri cégek nemzetközi versenyképességét biztosító eszközzé vált, köszönhetően a mezőgazdasági piacok liberalizációjának, a rendszer pedig aránytalanul jutalmazza a nagytermelőket és az ipari mezőgazdaságok, miközben a kisebb gazdálkodókat nem óvja meg attól, hogy tönkre menjenek.

A nagy pártok KAP-tervezete is hasonlóan működne, és valószínűtlen hogy alkalmazásával sikerülne elérni a Zöld Megállapodásban megfogalmazott célokat. Ezek szerint 2030-ra 50 százalékkal kellene csökkenteni a mezőgazdaságban a növényvédőszer-használatot és az antimikrobiális szerek használatát, és húsz százalékkal a hozamnövelőkét (elsősorban műtrágyákról van szó).

Hovatovább a koncepció szerint 2030-ra az Unióban a termőföldek negyedét organikus módon kellene művelni – mindezen célok pedig rettentően messziek jelenleg, és csak messzebb kerülnének, amennyiben a kiszivárgott KAP-tervezetet elfogadná az EP.

Környezetvédő szervezetek azonban a Termőföldtől a Tányérig programnál is ambiciózusabb terveket támogatnának: jelenleg is zajlik a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” című európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő kampánya, Magyarországon a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezésében.

A polgári kezdeményezés célja, hogy 2035-ig teljesen vonják ki az Unióban a szintetikus növényvédő szereket. Mint írják, fő céljaik

„A szintetikus növényvédő szerek fokozatos kivonása az EU mezőgazdaságából, kezdve a legveszélyesebbekkel; a cél e peszticidek használatának 80%-os csökkentése 2030-ig, és teljes beszüntetésük 2035-re; a természetes ökoszisztémák helyreállítása a mezőgazdasági térségekben, hogy a mezőgazdasági termelés a biológiai sokféleség helyreállításának eszközévé váljon; a mezőgazdaság megreformálása a kis méretű, diverzifikált és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezésével, az agroökológiai és biogazdálkodási eljárások gyors elterjedésének támogatásával, továbbá független, mezőgazdasági termelőknek szóló képzések és kutatási tevékenységek lehetővé tételével a növényvédőszer- és GMO-mentes gazdálkodás témájában.”

A klímaváltozás és a bolygó ökoszisztémáján egyre súlyosabban eluralkodó műanyagszennyezés mellett korunk egyik legnagyobb ökológiai válsága a biodiverzitás súlyos hanyatlása.

Ennek egyik legfontosabb oka az ipari mezőgazdaság: a nagyüzemben, mérgező vegyszerek használatával, ipari módszerekkel művelt földeken nincs esélye a tulajdonosok által nem odatervezett fajoknak a fennmaradásra, élőhelyeik számának és területének drasztikus csökkenésével pedig fokozatosan kiszorulnak és kihalnak, vagy a kihalás szélére sodródnak.

Az ipari mezőgazdaság természeti környezetre nézvést negatív hatásai ráadásul nem koncentrálódnak a megművelt földekre – a talajba juttatott mérgek ugyanis bejutnak a talajvízbe, a folyókba is, végső soron pedig az óceánokba, így mérgezve a teljes ökoszisztémát.

Címlapkép: MTI/Varga György