Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A brit tanárok kétharmada aggódik a tanítás újraindítása miatt a járvány alatt

Ez a cikk több mint 3 éves.

A tanárok több mint 51%-a semmiféle, vírus elleni védekezéssel összefüggő képzést nem kapott a brit iskolák rendeletben szabályozott teljes újranyitása előtt, 66%-uk pedig „erősen aggódik” a hiányos információk és védekezési feltételek között megtörténő újranyitás miatt.

Ez derült ki a legnagyobb, tanárokat is képviselő szakszervezeti szövetség, a GMB Egyesült Királyság-szerte végzett, friss felméréséből. Az adatokat összesen 2.600 tanár, gondnok, takarító és más, kisegítő személyzethez tartozó szervezett munkás megkérdezésével kapták, amelyből országszerte az az összkép alakul ki, hogy a kormány rendeletei és elvárásai ellenére a brit közoktatás egyáltalán nincsen felkészülve arra, hogy a második hullám során még mindig nagyon nagy problémákat okozhat a koronavírus-járvány.

Számos dolgozó arról is beszámolt, hogy az újranyitás miatti idegesség már fizikai tüneteket is okoz náluk.

Egyikük felháborodva csak úgy fogalmazott, Boris Johnson konzervatív kormánya „úgy tesz, mintha a Covid-19 járvány sohasem létezett volna, orosz rulettet játszanak a gyerekekkel.”

Egy párhuzamos, ugyancsak az iskolák kinyitásáról szóló, tanárszakszervezet által készített brit felmérés szerint lehetetlen helyzet alakult ki, a szülők jelentős része ugyanis tapasztalatai alapján többé egyszerűen nem bízik a kormány útmutatásaiban és egyszerűen nem engedi iskolába a gyerekeket. Ez a jelenség a megkérdezett iskolák 87%-át érinti országszerte, szinte minden osztályban jó pár hiányzó tanuló. Az iskolák 94%-ában pedig éppen igazolt SARS-Cov-2 fertőzés miatt kellett legalább egy diáknak otthoni karanténba vonulnia.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy fertőzési gócpontként több közép-angliai és walesi régió (így például Birmingham város, vagy az északnyugati Lancashire népesebben lakott vidékei) egyenesen regionális karantént rendelt el, kijárási korlátozással, míg az ország többi részére továbbra is az iskolai tanév rendes elkezdésének szabályai vonatkoznak.

A kormány tegnap egy úgynevezett „hatos szabályt” is bevezetett, amely alapján minden, 6 főnél nagyobb embercsoportot hatóságilag akár zárt térben is feloszlathat a rendőrség országszerte. Laura Kuenssberg, a közszolgálati BBC belpolitikai főszerkesztője kormányinformációkra hivatkozva azonban ma reggel közölte, mivel Anglia-szerte a szeptember 10-ével kezdődő héten a kormány becslései szerint 58.900 koronavírus-fertőzött volt, a szám pedig gyorsan növekszik, Westminsterben most további, országos szigorításokon gondolkodnak, hogy megússzák a tavaszihoz hasonló, teljes leállás megismétlődését.

A tervezett intézkedéseket jövő hét elején vezethetik be.

Magyarországon sem áll le az élet

A brit helyzethez kicsit hasonlóan a fertőzöttek számának hirtelen emelkedése után sem tervezi a magyar kormány az iskolába járás megszüntetését a közoktatásban. Mint azt a tegnap, a Magyar Közlönyben megjelent, járványvédekezéssel kapcsolatos rendeletek is aláhúzzák, a közoktatási intézményekben a tanév rendje lényegében nem változik, kötelező lesz azonban az testhőmérséklet-mérés a diákoknak a belépés előtt, és a szülők sem léphetik át az iskola kapuját, így a szülői értekezletekre is csupán online formában kerül majd sor.

Az iskolák újranyitásáról augusztusban az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya azt közölte, „a járványügyi adatok nyomon követése alapján látható, hogy Magyarország jelenleg biztonságos, ezért szeptember elsején a hagyományos nevelés-oktatás megkezdése indokolt”.

Ezt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pénteki közleményében a fertőzések számának nagyobb mértékű emelkedése után úgy kommentálta, a tanárok az új, járványügyi intézkedési tervet csupán csütörtökön, este 10-kor kapták kézhez, ebben szerepel az is, hogy a járvány megerősödése esetén ismét megtörténhet a „digitális oktatásra való átállás is.”

Korábban nemcsak az Egyesült Királyságban, de az Egyesült Államokban is komoly tiltakozást váltott ki például a felsőoktatási intézmények újranyitása is, sok diák ugyanis ott sem érezte biztonságban magát a járvány második hullámának elején, ezért azután demonstrációkra is sor került.