Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az állami reklámpénzek 84 százaléka a NER-cégek zsebében landolt a járvány idején

Radikálisan csökkent a hazai cégek reklámköltése január és május között a koronavírus-járvány következtében – írja a G7, miután összevetette az idei év első öt hónapjának reklámmegjelenési adatait az előző év hasonló időszakával.

Listaáron számítva a magyar médiapiac reklámbevételei 6,9 százalékkal csökkentek, ám miközben a piaci költések ennél érezhetőbben, 7,4 százalékkal estek vissza, az államiak még nőttek is 11,6 százalékkal – derül ki a Kantar Hungary első öt hónapra vonatkozó számai alapján.

A hazai reklámpiac meghatározó szereplője az állam, 2019 első 5 hónapjában a hirdetési költések 26, idén azonban már 32 százalékát a kormány és állami cégek költötték a hazai cégeknél.

Mindez azonban elsősorban a NER-közeli vállalatok pénztárcáját hizlalta: míg tavaly ugyanebben az időszakban még „csak” a a kiadások 66, idén már 84 százaléka került ilyen médiafeleletekhez.

Számszerűsítve mindez összesen 27,5 milliárd forint költést jelentett a NER-közeli médiacégeknél, míg más a kormányhoz közvetlenül nem köthető médiafelületeken további 5,1 milliárd forintért reklámozott az állam.

Csak a járványhoz kapcsolódóan a kormány, vagyis valószínűleg az erre a feladatra kijelölt Miniszterelnöki Kabinetiroda listaáron 18,9, ténylegesen 13,7 milliárd forintot költött év eleje óta.

Az elemzés szerint leginkább a napilapok és a közterületi reklámhordozók esetében jelentős a kormányzattól származó bevételek aránya, míg az online médiában jelennek meg a legkevésbé az állami hirdetések. A legnagyobb növekedés viszont a tévés piacon zajlott le az elmúlt év során.

Példaként a G7 megemlíti a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara kampányát, amely keretében listaáron egymilliárd forintot költöttek a TV2-csoportnál, más médiafelületeken azonban ezek a reklámok meg sem jelentek.

Mindez összességében jól mutatja egyébként, milyen kiszolgáltatott a reklámköltéseken keresztül a magyar médiapiac: miközben az állam, és a kormányközeli cégek a járvány idején is töltötték a pénzt a NER-hez köthető médiafelületekbe, addig a független sajtó számára a piaci költések megtorpanása húsbavágó volt. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban több médiavállalat is munkavállalói fizetésének csökkentésére és egyéb megszorító intézkedésekre kényszerült.

Arról, milyen hatásai lehetnek a koronavírus-járványnak a magyar sajtópiacra, itt írtunk korábban.

Emlékezetes, hogy a tavaly indult, eredendően utcai terjesztésű, új fővárosi ingyenes lap, a Pesti Hírlap kiadója épp ebben az időszakban volt kénytelen megszorításokat, átszervezéseket végrehajtani, mert a koronavírus-járvány kikényszerítette a digitális átállást, és többek közt a 24.hu-t is kiadó Centrál Médiacsoportnál is jelentettek be átmeneti megszorításokat, de a sort lehetne még folytatni. Különösen problematikus volt, hogy az újságíróknak és fotósoknak nem biztosított kata-mentességet a kormány a nagy gazdasági mentőcsomag részeként, pedig az ágazatban rengetegen estek el (ha csak időlegesen is) bevételi forrásaik egy részétől vagy teljes egészétől.

Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a veszélyhelyzet idején a kormány más eszközökkel – például a rémhírterjesztésről szóló törvénymódosítással, vagy éppen az információk visszatartásával – még nehezebb helyzetbe hozta a független sajtót, a reklámpiacon keresztüli kivéreztetés már igazán csak hab a tortán.

via G7
Címlapkép: A koronavírus-járvány miatt elindított gazdaságvédelmi akciótervet népszerûsítõ óriásplakátok Pécsen 2020. május 3-án. MTI/Sóki Tamás