Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Túléli-e a független sajtó a koronavírust?

A kormánytól független sajtónak járványügyi vészhelyzet esetén is létfontosságú szerepe van abban, hogy ellenőrizze a hatalmat és informálja az állampolgárokat, sőt ha lehet, ez a funkciója még inkább felértékelődik egy ilyen szituációban.

Kezdve onnan, hogy feltárja a járvány elleni egészségügyi védekezés rendszerszintű problémáit, egészen odáig, hogy beszámol arról, hol válnak meg először a dolgozóktól a gazdasági válság első szelére, és hogyan fosztják meg őket maradék jogaiktól.

A közéleti újságírásnak azonban a következő időszakban nemcsak a köz tájékoztatásáért kell dolgoznia, hanem a saját túléléséért is komoly küzdelmet kell folytatnia.

Bár a 2008-as pénzügyi válságot már jócskán magunk mögött hagytuk, csak úgy, mint más ágazatok, a magyar sajtópiac is magán viseli annak nyomait a mai napig. Az akkori recessziónak, amely súlyosan meggyengítette a magyar hirdetői piacot, ugyanis komoly szerepe volt abban, hogy a magyar médialátkép úgy néz ki, ahogy: a nyugati befektetők számára már nem volt kellően jövedelmező a hazai médiapiac, és az itteni érdekeltségeiktől részben vagy teljesen megváló cégek, mint a ProSiebenSat.1 vagy a Deutsche Telekom helyére Fidesz-közeli vállalkozók léptek.

Így lett médiatulajdonos Andy Vajna, Mészáros Lőrinc vagy éppen Matolcsy Ádám, a Magyar Nemzeti Bank elnökének fia. Itt külön is érdemes kitérni arra, hogy az egykori  Népszabadság kiszolgáltatottá válása és strómanok kezére játszása, majd bezárása is a korábbi recesszióban gyökerezik.

Az új koronavírus körül kialakult helyzet kezelése eleve nehéz feladat az újságíróknak: a kormány és az operatív törzs nem válaszol a kérdéseikre, az államtitkár lehordja őket élő adásban, a propagandamédia pánikkeltéssel, rémhírterjesztéssel vádolja őket, a készülő Btk.-módosítás pedig félreérthetetlenül börtönnel riogatja őket.

A vészhelyzet jogi-politikai vonzatain túl egészen biztos, hogy előbb-utóbb gazdasági nehézségekkel is szembe kell néznie a sajtónak. Ezzel együtt az is igaz, hogy a hír nagyon régen volt ennyire kelendő árucikk: a koronavírus iránti érdeklődés világszerte hatalmasat dobott a sajtótermékek forgalmán. Ám ez egyrészt mulandó jelenség, másrészt pedig körülbelül ez az egyetlen pozitívuma a sajtópiacra nézve a gyakorlatilag a világgazdaság megbénulását magával hozó járványnak.

Arról, hogy mennyire érinti érzékenyen a mostani vészhelyzet, illetve a rákövetkező válság a magyar közéleti médiát, Urbán Ágnes közgazdászt, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatóját kérdeztük, aki igencsak borús jövőképet vázolt a független újságoknak.

A napilapoknak, a hírportáloknak és hírtelevízióknak már eleve furcsa helyzetet teremt, hogy az egészségügyi óvintézkedések miatt elmarad számos nyilvános esemény, egyes műsorokba nehezebb meghívni vendégeket, és sok esetben megszűnik a helyszíni tudósítás lehetősége – ennek az esettípusnak a csimborasszója persze az, hogy az operatív törzs stúdióba húzódik az újságírók elől, és előre elküldött kérdésekre válaszol csak. Vagyis nehezebb eladható tartalmat előállítani.

Urbán Ágnes szerint ezeknek a nehézségeknek egy részét innovációval lehet kezelni (pl. Skype-bejelentkezéssel stúdióinterjú helyett). A szakértő úgy véli, gazdasági szempontok helyett itt inkább

az a kulcskérdés, hogy az újságírók hogy jutnak majd hiteles információhoz, és milyen retorziók érhetik a sajtót, ha olyan információk jelennek meg, amelyek szembemennek a hivatalos kormányzati kommunikációval.

A vészhelyzet azt is eredményezte, hogy az utcáról, a közterekről lényegében eltűntek a nyomtatott újságok vásárlói. A belföldi posta még működik – de ki tudja, mikor jön el az a pont, amikor addig szigorodik a hatósági intézkedések sora, hogy már az előfizetők sem kaphatják kézhez print formában a kedvenc lapjaikat. A tavaly indult, eredendően utcai terjesztésű, új fővárosi ingyenes lap, a Pesti Hírlap kiadója már most megszorításokat, átszervezéseket kénytelen végrehajtani, mert a koronavírus-járvány kikényszerítette a digitális átállást.

A nyomtatott média helyzete most teljesen bizonytalan, hiszen nem tudjuk, mennyire maradnak fenn az eddigi terjesztési rendszer formái, mind az árus terjesztés, mind az előfizetéses házhoz szállítás megszűnhet” – mondja Urbán.

Mint ismert, a print lapok közül is a Szlovákiában nyomtatott Magyar Hang helyzete a legkritikusabb, hiszen nemcsak a lap terjesztése, hanem maga az előállítás is veszélyben van, hiszen az országhatárok, ki tudja, meddig maradnak még nyitva az áruforgalom számára, itthon pedig politikai okokból nem talál magának nyomdát a Simicska-féle Magyar Nemzet hamvaiból született hetilap.

Ugyanakkor a jelenlegi helyzet abban is példátlan, hogy az embereknek több idejük van olvasni, és a híréhség minden eddiginél nagyobb – teszi hozzá a közgazdász.

Kereslet tehát egyelőre mindenképpen lenne a lapokra, de azt nem tudjuk, hogy meddig érhető el a kínálat. Azonban arra is figyelmeztet a szakértő: a járvány legdurvább szakaszának lecsengésével majd egy újabb probléma jelentkezik: a recesszió biztosan csökkenti a fizetőképes keresletet, és ezt minden médiavállalat, azon belül minden lapkiadó érezni fogja.

Márpedig ha a koronavírus idején az idősek a legveszélyeztetettebb korosztály, akkor a sajtópiacon a nyomtatott újságok a „legveszélyeztetettebb áru”. Az országos terjesztésű magyar közéleti sajtó rendkívül rossz állapotban került ki az előző válságból, még  a környező országokhoz viszonyítva is. Míg Ausztriában 145 ezer az országos politikai napilapok egymillió lakosra eső átlagos napi értékesített példányszáma és Szlovákiában 40 ezer, Magyarországon ez a szám csak 2 ezer.

Temetni azonban Urbán Ágnes szerint kár lenne a print sajtót egyelőre: szerinte lehetetlen megbecsülni a gazdasági hatásokat.

A recesszió biztosra vehető, és természetesen azok az iparágak a leginkább sérülékenyek, amelyek eddig is válsághelyzetben voltak, ahol nincsenek tartalékok, nincs hová zsugorodni. A járvány időbeli elhúzódásáról és a gazdasági visszaesés mértékéről ma még semmi biztosat nem tudunk.

Ami viszont biztosnak tűnik, hogy a piacról élő médiumoknak a puszta fennmaradása lesz a tét a következő hónapokban. A 24.hu-t is kiadó Centrál Médiacsoportnál például szerdán jelentettek be megszorításokat.

„Sajnos várhatóan pusztító hatása lesz a válságnak, én egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy a ma ismert nagy, piaci alapon működő hírportálok bármelyike létezni fog fél év múlva ”

– véli a szakértő.

Azt is elárulta, szerinte miért vár ennyire drámai időszak a magyar sajtóra: a piaci alapon működő médiának kétféle bevételi forrása lehet, egyrészt a hirdetési bevétel, másrészt a nagyközönségtől származó bevétel. A hirdetési bevételek nagyjából lenullázódnak a következő hónapokra, ahogy kifutnak a már korábban megrendelt kampányok, alig fogunk hirdetést látni.

Zárva lévő vagy éppen üres polccal álló üzletek nem fognak hirdetni, ahogy olyan vállalatok sem, ahol leállt a gyártás” – magyarázza Urbán.

Nem sok jóval kecsegtet a következő időszak az olyan mikroadományokból élő újságoknak sem, mint a Mérce.

A nagyközönség részéről egy ideig még fennmarad a kereslet, különösen addig, amíg az emberek a négy fal között töltik az időt, és a médiafogyasztáson kívül alig marad szabadidő eltöltési lehetőségük. A gazdasági recesszió és a válság azonban idővel látványosan lecsökkenti a fogyasztók fizetőképes keresletét, akár előfizetésről, akár önkéntes támogatásról van szó” – mondja a közgazdász.

Látszanak persze azért olyan túlélési stratégiák, mint az olvasói támogatói kampányok, amelyeket már most elkezdtek bevetni az olyan, alapvetően hirdetésekből élő független portálok is, mint az Index vagy a 444. „Ezek most elsődleges túlélési eszközök, és csak remélni lehet, hogy az emberek egy része, akiknek még van szabadon elkölthető jövedelmük, támogatni fogják ezeket a lapokat” – mondja Urbán az adománykérő felhívásokról.

Orbán Viktor hétfőn más gazdaságpolitikai lépések mellett azt is bejelentette:  a nem KATA szerinti adónemben lévő médiaszolgáltatók járulékmentességet kapnak, hogy így mérsékeljék a kieső hirdetési bevételeket. Urbán Ágnes szerint ez inkább a nagyobb cégeken fog segíteni, akik bejelentett alkalmazottakkal dolgoznak. A kisebb médiaszolgáltatók azonban, ahol elég elterjedt a szabadúszók – KATA-sok – foglalkoztatása, ezzel sem lesznek kint a vízből.

Vannak azonban, akik jóval nagyobb biztonságban fordulnak rá a következő, nehéz időszakra: ezek a kormányközeli médiaholdingba tartozó, állami hirdetésekben dúskáló újságok, nekik a közgazdász szerint sincs különösebb félnivalójuk:

A KESMA-termékek egészen biztosan talpon maradnak, hiszen a kormánynak stratégiai érdeke, hogy megmaradjanak ezek a médiumok, és a kormányzati kommunikációs üzeneteket terjeszteni tudják szerte az országban”.

Címlapkép: A Pesti Hírlap Facebook-oldala.