Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Árad a gyűlölet az uralkodó politikából” – A rasszizmus áldozataiért tartottak megemlékezést Budapesten

Hétfő koraeste a budapesti Cipők a Duna-parton holokauszt emlékműnél tartottak kegyeleti megemlékezést és gyertyagyújtatást a rasszizmus áldozataiért, amin a Mérce helyszíni tudósítója szerint körülbelül 50-en vettek részt. A rendezvényt Bangó Attila aktivista és Ujhelyi Sándor, az Új Alternatíva párt elnöke szervezte, akik az esemény beharangozójában úgy fogalmaztak:

„Határozottan elutasítjuk a faji megkülönböztetést, nincs olyan, hogy „cigánybűnözés”! Elutasítjuk a megfélemlítő, erődemonstráló faji ellenes felvonulásokat! Nem kérünk a rasszizmusból!”

Fotó: Mérce

A megemlékezést Galkó Balázs színművész nyitotta meg Radnóti Miklós Himnusz a békéről című versével, majd Tordai Bence következett, aki először Karácsony Gergely üzenetét olvasta fel.

„Utolsó leheletünkig küzdenünk kell a megkülönböztetés és a rasszizmus ellen. Nem szabad azonban félnünk: nem ők vannak többségben, hanem mi” – idézte Tordai a Karácsonyt.

A Párbeszéd képviselője saját beszédében hangsúlyozta, hogy a rasszizmus ma nemcsak elszigetelt, szélsőséges csoportok politikája, hanem a kormánypártoké is, ezért ki kell őket szorítani a hatalomból.

Tordai szerint amikor sokan nem látják maguk előtt a jövőt, kiszolgáltatottak és dühösek, érthető, hogy mindig megtalálja a feszültség az utat valamelyik kisebbségi csoport ellen. Ezért egy olyan társadalmat kell létrehoznunk, ahol mindenki létbiztonságban érzi magát.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője. Fotó: Mérce

Szücs Balázs református lelkész, Budapest VII. kerületének alpolgármestere elmondta, elege van abból, hogy újra és újra megmondják, kit kell a társadalomból kirekeszteni, ezért kezdett politikával foglalkozni. Reméli, hogy példaképének, Martin Luther Kingnek antirasszista szellemisége nemcsak az USA-ban, de hamarosan Magyarországon is lángra kap, utalva a tengerentúlon zajló tüntetéshullámra.

„Milyen dühöt válthat ki egy emberből, ha úgy nő fel, hogy már gyerekkorában azokat a sztereotípiákat kapja, amelyek nem egyenlőek a jó érzéssel?”

– Tette fel a kérdést a következő felszólaló, Szabóné Kállai Szilvia roma pedagógus, aki elmesélte, hogy 9-10 éves gyerekek kérdeznek tőle olyanokat az iskolában, hogy miért utálják őket, és mások miért mondják rájuk azt, hogy „büdös cigány”?  Szerinte nem tűrhetjük tétlenül a jelenlegi helyzetet; a hangunkat fel kell emelni, mert a jövő generációja, a gyerekek egészséges jólléte a tét.

Szabóné Kállai Szilvia. Fotó: Mérce

Donáth Ferenc evangélikus lelkész és volt MSZP-s képviselő szintén az amerikai tüntetésekkel vont párhuzamot: úgy fogalmazott, miközben megemlékezünk George Floydról, nem felejthetjük el a magyar rendőri terror áldozatait sem, külön kiemelve Csenyétét, ahol ugyan rendőri erőszak nem történt, de egy férfi szívrohamban meghalt, mert a mentők addig nem mentek be az ország legszegényebb falujába, amíg a rendőrség meg nem érkezett.

Setét Jenő, az Ide Tartozunk Roma Mozgalom elnöke beszédében úgy fogalmazott, ő azokról is szeretne megemlékezni, akiknek napi kínlódás a rasszizmus összes terhe; azokról, akik a napi rasszizmus miatt nem kapnak munkát, vagy bármilyen más módon hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, és félelemben, terrorban kell élniük.

Setét Jenő. Fotó: Mérce

Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke is felszólalt az eseményen, aki George Floyd utolsó szavait megidézve kezdte beszédét:

„nem kapok levegőt azért, mert Budapest utcáin náci csürhe vonul, a magyar rendőri vezetés pedig erre azt mondja, kegyeleti megemlékezés.”

A politikus hangsúlyozta, a rendőrség ezek után ne mondja azt a most jelenlévőknek, hogy ne politizáljanak – utalva arra, hogy a kegyeleti megemlékezésen a szervezők többször felhívták rá a figyelmet, hogy az engedély értelmében ez nem demonstráció, így a felszólalók ne aktuálpolitikáról beszéljenek (miközben elvileg a Mi Hazánk múlt heti eseménye is megemlékezésnek minősült, a rendőrök mégis hagyták, hogy rasszista, kisebbségeket megfélemlítő politikai beszédek hangozzanak el).

Vajnai szerint ki kell mondani az igazságot, még ha meg is büntetnek érte: ki kell mondani azt, hogy a rendszer okozza a rasszizmust.

A következő felszólaló Sermer Ádám, a Magyar Liberális Párt ügyvivője volt, aki arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy mindig a békét kell választanunk, és hogy aki a gyűlöletre építkezik, az biztosan a társadalom kárára van. Őt Ujhelyi Sándor, az Új Alternatíva párt elnöke követte, aki felhívta rá a figyelmet, hogy szó szerint embereket ölnek meg ma itthon azért, mert más a bőrszínük.

„Innen üzenem a nagy kereszténykedő, de gyűlöletre bármikor kapható embertársaimnak, hogy a cigányság is Krisztus testének a része. Azt is üzenem nekik, hogy amikor térdre borulnak imára, vigyázzanak, nehogy más nyakára térdeljenek” – fogalmazott Ujhelyi.

Fotó: Mérce

Hanti Vilmos, a Nemzetközi Ellenállók Szövetsége és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke azzal kezdte beszédét, hogy a politika sohasem az eszményi választás, hanem a lehetőségeink közötti legjobb választás, majd elmondta, hogy a rasszizmus nem politikai vélemény, hanem bűnös magatartásforma, és ha ezt állami szintre emelik, az háborús bűntett – vigyázzunk, hogy ilyen ne legyen Magyarországon.

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója szerint „aljas emberek között élünk”, akiknek a kezére játszik az uralkodó politika, melyből árad a gyűlölet és a rasszizmus. Beszéde végén úgy fogalmazott, a hatalom megosztja és szembeállítja a népet azért, hogy uralkodhasson felettük.

Nagyváradi Szűcs Mihály a MEASZ-tól az esemény végén Puczi Béla szavaira emlékeztett, aki az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette. Ő akkor azt mondta, „magyarok, ne féljetek, mi itt vagyunk, cigányok”. Nagyváradi úgy fogalamzott, az az álma, hogy ezt az idézetet meg lehessen fordítani, és azt mondhassuk: cigányok, ne féljetek, mi itt vagyunk, magyarok.

A beszédeket követően koszorúzás, gyertyagyújtás és közös imádság volt. A megemlékezés teljes egészében visszanézhető a Mérce Facebook oldalán:

Antirasszista megemlékezés a budapesti Cipők a Duna-parton holokauszt emlékműnél. Élőben a Mércén!

Közzétette: Mérce – 2020. június 8., hétfő

Június 7-én az USA antirasszista tüntetéshullámához kapcsolódva tartottak demonstrációt Budapesten az Amerikai Nagykövetség előtt, ahol szintén beszéltek a rasszizmus roma áldozatairól. A Mérce összefoglalóját a szolidaritási eseményről itt lehet elolvasni.