Hétfő koraeste a budapesti Cipők a Duna-parton holokauszt emlékműnél tartottak kegyeleti megemlékezést és gyertyagyújtatást a rasszizmus áldozataiért, amin a Mérce helyszíni tudósítója szerint körülbelül 50-en vettek részt. A rendezvényt Bangó Attila aktivista és Ujhelyi Sándor, az Új Alternatíva párt elnöke szervezte, akik az esemény beharangozójában úgy fogalmaztak:

„Határozottan elutasítjuk a faji megkülönböztetést, nincs olyan, hogy „cigánybűnözés”! Elutasítjuk a megfélemlítő, erődemonstráló faji ellenes felvonulásokat! Nem kérünk a rasszizmusból!”

A megemlékezést Galkó Balázs színművész nyitotta meg Radnóti Miklós Himnusz a békéről című versével, majd Tordai Bence következett, aki először Karácsony Gergely üzenetét olvasta fel.

„Utolsó leheletünkig küzdenünk kell a megkülönböztetés és a rasszizmus ellen. Nem szabad azonban félnünk: nem ők vannak többségben, hanem mi” – idézte Tordai a Karácsonyt.

A Párbeszéd képviselője saját beszédében hangsúlyozta, hogy a rasszizmus ma nemcsak elszigetelt, szélsőséges csoportok politikája, hanem a kormánypártoké is, ezért ki kell őket szorítani a hatalomból.

Tordai szerint amikor sokan nem látják maguk előtt a jövőt, kiszolgáltatottak és dühösek, érthető, hogy mindig megtalálja a feszültség az utat valamelyik kisebbségi csoport ellen. Ezért egy olyan társadalmat kell létrehoznunk, ahol mindenki létbiztonságban érzi magát.

Szücs Balázs református lelkész, Budapest VII. kerületének alpolgármestere elmondta, elege van abból, hogy újra és újra megmondják, kit kell a társadalomból kirekeszteni, ezért kezdett politikával foglalkozni. Reméli, hogy példaképének, Martin Luther Kingnek antirasszista szellemisége nemcsak az USA-ban, de hamarosan Magyarországon is lángra kap, utalva a tengerentúlon zajló tüntetéshullámra.

„Milyen dühöt válthat ki egy emberből, ha úgy nő fel, hogy már gyerekkorában azokat a sztereotípiákat kapja, amelyek nem egyenlőek a jó érzéssel?”

– Tette fel a kérdést a következő felszólaló, Szabóné Kállai Szilvia roma pedagógus, aki elmesélte, hogy 9-10 éves gyerekek kérdeznek tőle olyanokat az iskolában, hogy miért utálják őket, és mások miért mondják rájuk azt, hogy „büdös cigány”?  Szerinte nem tűrhetjük tétlenül a jelenlegi helyzetet; a hangunkat fel kell emelni, mert a jövő generációja, a gyerekek egészséges jólléte a tét.

Donáth Ferenc evangélikus lelkész és volt MSZP-s képviselő szintén az amerikai tüntetésekkel vont párhuzamot: úgy fogalmazott, miközben megemlékezünk George Floydról, nem felejthetjük el a magyar rendőri terror áldozatait sem, külön kiemelve Csenyétét, ahol ugyan rendőri erőszak nem történt, de egy férfi szívrohamban meghalt, mert a mentők addig nem mentek be az ország legszegényebb falujába, amíg a rendőrség meg nem érkezett.

Setét Jenő, az Ide Tartozunk Roma Mozgalom elnöke beszédében úgy fogalmazott, ő azokról is szeretne megemlékezni, akiknek napi kínlódás a rasszizmus összes terhe; azokról, akik a napi rasszizmus miatt nem kapnak munkát, vagy bármilyen más módon hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, és félelemben, terrorban kell élniük.

Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke is felszólalt az eseményen, aki George Floyd utolsó szavait megidézve kezdte beszédét:

„nem kapok levegőt azért, mert Budapest utcáin náci csürhe vonul, a magyar rendőri vezetés pedig erre azt mondja, kegyeleti megemlékezés.”

A politikus hangsúlyozta, a rendőrség ezek után ne mondja azt a most jelenlévőknek, hogy ne politizáljanak – utalva arra, hogy a kegyeleti megemlékezésen a szervezők többször felhívták rá a figyelmet, hogy az engedély értelmében ez nem demonstráció, így a felszólalók ne aktuálpolitikáról beszéljenek (miközben elvileg a Mi Hazánk múlt heti eseménye is megemlékezésnek minősült, a rendőrök mégis hagyták, hogy rasszista, kisebbségeket megfélemlítő politikai beszédek hangozzanak el).

Vajnai szerint ki kell mondani az igazságot, még ha meg is büntetnek érte: ki kell mondani azt, hogy a rendszer okozza a rasszizmust.

A következő felszólaló Sermer Ádám, a Magyar Liberális Párt ügyvivője volt, aki arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy mindig a békét kell választanunk, és hogy aki a gyűlöletre építkezik, az biztosan a társadalom kárára van. Őt Ujhelyi Sándor, az Új Alternatíva párt elnöke követte, aki felhívta rá a figyelmet, hogy szó szerint embereket ölnek meg ma itthon azért, mert más a bőrszínük.

„Innen üzenem a nagy kereszténykedő, de gyűlöletre bármikor kapható embertársaimnak, hogy a cigányság is Krisztus testének a része. Azt is üzenem nekik, hogy amikor térdre borulnak imára, vigyázzanak, nehogy más nyakára térdeljenek” – fogalmazott Ujhelyi.

Hanti Vilmos, a Nemzetközi Ellenállók Szövetsége és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke azzal kezdte beszédét, hogy a politika sohasem az eszményi választás, hanem a lehetőségeink közötti legjobb választás, majd elmondta, hogy a rasszizmus nem politikai vélemény, hanem bűnös magatartásforma, és ha ezt állami szintre emelik, az háborús bűntett – vigyázzunk, hogy ilyen ne legyen Magyarországon.

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója szerint „aljas emberek között élünk”, akiknek a kezére játszik az uralkodó politika, melyből árad a gyűlölet és a rasszizmus. Beszéde végén úgy fogalmazott, a hatalom megosztja és szembeállítja a népet azért, hogy uralkodhasson felettük.

Nagyváradi Szűcs Mihály a MEASZ-tól az esemény végén Puczi Béla szavaira emlékeztett, aki az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette. Ő akkor azt mondta, „magyarok, ne féljetek, mi itt vagyunk, cigányok”. Nagyváradi úgy fogalamzott, az az álma, hogy ezt az idézetet meg lehessen fordítani, és azt mondhassuk: cigányok, ne féljetek, mi itt vagyunk, magyarok.

A beszédeket követően koszorúzás, gyertyagyújtás és közös imádság volt. A megemlékezés teljes egészében visszanézhető a Mérce Facebook oldalán: