Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A diákok többsége tart a koronavírus-fertőzéstől, ezért máshogy bonyolítaná le az érettségit

Mint az ismert, a kormány által megbízott szakemberek számításai szerint május 3-án tetőzik a koronavírus-járvány, éppen egy nappal az érettségi vizsgák kezdete előtt. Bár a szakmai szervezetek többször is hangot adtak nemtetszésüknek (a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például hetek óta levelekkel bombázza a kormányzatot a vizsgák elhalasztását kérve), szerintük ugyanis ilyen körülmények közt nem bonyolítható le biztonságosan az idén csupán írásbeli részből álló érettségi, Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár végül mégis úgy döntött, megkezdődhetnek a vizsgák május 4-én.

A pedagógus szakma ellenérzései mellett azonban az sem utolsó szempont, hogy mi jár a diákok fejében, hogyan érzik magukat most, hogy egyik napról a másikra online kellett folytatniuk az érettségire való felkészülést, mennyire féltik saját maguk és családjuk egészségét.

Ezzel kapcsolatban készült most felmérés több szakmai szervezet szakembereinek köszönhetően – szúrta ki a HVG. A több mint 3 ezer diák által kitöltött online kérdőív egyik legfontosabb megállapítása, hogy a diákok döntő többsége nem szeretné, ha a jelenleg meghirdetett formában tartanák meg az érettségi vizsgákat.

Mint az a felmérést összegző tanulmányban olvasható, az egyik legnagyobb probléma, hogy a vizsgázók egy légtérben tartózkodása hosszú órákon keresztül, az előírt – bár egyelőre nem kötelező – maszkviselés ellenére sem biztosít teljes körű egészségvédelmet a jelenlegi járványügyi kutatások és mérések eredményének ismeretében.

Sok a kockázat

A legelső kihívás, amivel szembesülniük kell majd az érettségizőknek, hogy a lehető legbiztonságosabb módon el kell jutniuk a vizsga helyszínéig. A probléma csak az, hogy ezt jelentős részük (45%) tömegközlekedéssel tudná csak megoldani, ami a teljes érettségizői létszámot alapul véve körülbelül 45 ezer diákot érint. Emellett a vizsgázók 20,8%-ánál problémát jelent az érettségi vizsga helyszínére való eljutás, amely közel 20 ezer diák vizsgáját veszélyezteti.

A vizsgázók 87%-ának van 65 év feletti családtagja, 26%-uk egy háztartásban lakik vele, így a két-három hetes vizsgaidőszak során közvetett veszélynek van kitéve 87 ezer 65 év feletti állampolgár, illetve közvetlen veszélybe sodor közel 33 ezer idős korú családtagot.

A jelentős kockázat miatt az érintettek 33,5%-ánál felmerült az érettségi vizsga teljes elhalasztása.

A vizsgázók legnagyobb többsége (62,5%) öt tantárgyból tesz idén érettségi vizsgát, amely öt különböző napon valósul meg. A megkérdezettek csaknem fele  legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségit tesznek, melynek helyszíne eltér a középszintű vizsgahelyszínektől, így a további utazási nehézségek mellett nő a fertőzés kockázata is az idegen környezeti és kapcsolati kontaktusok miatt.

Nagy az aggodalom

A kitöltők döntő többsége (81%) nem ért egyet a jelenlegi kormányrendeletben meghatározott  érettségi menetével, melynek legfőbb oka (60%) az egészségügyi kockázat, míg a megkérdezettek pusztán 13,2%-a tartja ezt a megoldást a legjobb döntésnek.

A járványügyi kockázatot tekintve 85,3% tart a személyes megjelenéssel megrendezésre kerülő írásbeli vizsga veszélyeitől, és csak 1,2% vélekedik úgy, hogy nincs járványügyi kockázata.

A vizsgázók több mint 80%-a úgy érzi, a jelenlegi körülmények miatti aggodalom a vizsgaeredményét is negatívan befolyásolná. A legtöbben (64,7%) a fertőzés miatt aggódik, de sokan (17,4%) például attól is tartanak, hogy a maszkviselés miatti kényelmetlenség zavarja majd őket a koncentrációban.

Lennének alternatívák

A vizsgázók 71,7%-a azt a megoldást tartaná legjobbnak, ha kizárólag a felvételi tantárgyakból kellene érettségi vizsgát tenni, a többi, nem felvételi tantárgyra pedig megajánlott jegyet kapnának. Ennek számítási módját többségében akkor tartanák igazságosnak, ha a négyéves középiskolai tanulmányi átlagból kerülne megállapításra.

Az online vizsgát kicsivel többen (48,9%) tartanák jó megoldásnak a személyes jelenléttel szemben (47,3%). A kitöltők szerint előbbinél gondot okozhat például a technikai felszerelés hiánya (4%), illetve vélekedésük szerint az online vizsgázás csalásra adhat okot. A vizsga módjának tekintetében – online és személyes jelenléttel együttesen – 87,9% az írásbeli számonkérést tartja a legjobb megoldásnak, a szóbeli vizsgákat mindössze 8,3% preferálná. A vizsgák elhalasztását mindössze 16,5% szeretné.

A nem felvételi és nem emelt szintű tárgyakból elképzelésük szerint lehetőség lenne a megajánlott jegyek ellenére érettségi vizsgát tenni, azok számára, akik ezt nem fogadják el, melynek megvalósítását online formában tartanák legjobbnak.

A felmérés készítői szerint a diákok véleménye és a járványügyi helyzet alapján le lehetne bonyolítani az érettségi vizsgákat sokkal kevesebb kontaktussal is, jelentős mértékben csökkentve a fertőzés veszélyét, ráadásul így valószínűleg többen és egyenlőbb esélyekkel vennének részt rajtuk.

A válaszok alapján a tanulmány készítői két javaslatcsomagot állítottak össze.

Felsőoktatásban tovább tanulók számára:

  1. érettségi kizárólag a felvételi tantárgyakból közép- és/vagy emelt szinten
  2. a nem felvételi tantárgyak esetében a középiskolai tanulmányi átlag (4 év átlaga)alapján számított megajánlott jegy, amely teljes értékű érettségi jegynek minősül
  3. a megajánlott jegyek elfogadása a diák önálló döntése. Amennyiben nem kívánja elfogadni, mert úgy érzi érettégi eredménye jobb lenne, érettségi vizsgát tehet az 1.pontban vizsgázókkal.
  4. jelenlét:
    1. online érettségi megvalósítása: írásban vagy szóban (hasonlóan a nyelvvizsgákhoz)
    2. azon tantárgyak esetében, ahol szükség van a személyes jelenlétre hibrid érettségi megvalósítása, melyben a vizsgázó az osztályteremben személyesen, egyedül van jelen és online vizsgabizottság előtt vizsgázik
  5. ideje: május 4.-től a meghirdetett tantárgyi és esetleges helyszíni beosztásban

Továbbtanulási szándék nélküli vizsgázók esetében:

  1. a középiskolai tanulmányi átlag (4 év átlaga) alapján számított megajánlott jegy, amely teljes értékű érettségi jegynek minősül, de nem jogosít továbbtanulásra
  2. későbbi továbbtanulási szándék esetén érettségi vizsgát kizárólag a felvételi tantárgyból kell tennie

A tanulmányt készítette: Szennai Dóra

A kérdőív összeállításában részt vettek:

  • Juhász Ágnes (CKP)
  • Gyarmathy Éva (klinikai szakpszichológus, MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézete)
  • Perge Gergely és Molnár Lajos (Kürt Alapítványi Gimnázium)

A készítők szerint érdemes abból az aspektusból is megvizsgálni a javaslataikat, hogy az idei évben csaknem húszezerrel kevesebb jelentkezés történt a felsőoktatásba, az érettségi miatt pedig további csökkenés következhet.

Továbbá arról sem feledkezhetünk meg, hogy a diákok és családtagjaik mellett kiemelt veszélynek vannak kitéve a pedagógusok és családjaik is. Ismerve a járvány előtti állapotokat, miszerint a pedagógusok közel fele nyugdíjközeli korú,  az ország pedig egyébként is tanárhiánnyal küzd, érdemes a javaslatokat ilyen szempontok szerint is újragondolni – írják.

Hogy miért gyalázatos az, ahogy a kormány az érettségiző diákokkal bánik, itt olvashatsz bővebben.

Címlapkép: MTI / Czeglédi Zsolt