Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Amíg a kormány nem vállal többet a bérköltségek és a segélyek terén, a dolgozók kilátástalan helyzetben maradnak

Csak márciusban 30-40 ezer munkahely szűnt meg Magyarországon, maga a kormány is „több százezer munkanélkülivel” számol. Ennek ellenére még mindig egyetlen intézkedéssel sem segíti a kormány a munkájukat elvesztőket, miközben a magyar munkanélküli segély mértéke és folyósításának időtartama eleve rendkívül szűkmarkúnak számít a legtöbb európai országéhoz képest.

Gulyás Gergely még március 19-én kijelentette, hogy „nem a munkanélküli segély időtartamát kell meghosszabbítani, hanem azt kell biztosítani, hogy senki ne legyen három hónapnál tovább munka nélkül”, Orbán Viktor pedig hétfőn a Parlamentben a Párbeszéd politikusának, Tordai Bencének a munkanélküliek megsegítésére vonatkozó kérdésére azt válaszolta, hogy a kormány gazdaságélénkítő intézkedései azt célozzák, hogy mindenkinek legyen munkája, valamint arra is utalt, hogy „teljesítmény nélkül” senkinek sem járhat pénz.

Március 18-án jelentette be a miniszterelnök a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit, többek közt azt, hogy felfüggeszti a hiteleket, a súlyosan érintett szektorokban a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljesen elengedi, míg a munkavállalók járulékait jelentősen csökkenti június 30-ig. A csomag a Munkatörvénykönyvét (Mt.) is érintette, ráadásul úgy, hogy gyakorlatilag megszüntette a munkajogot: az egyik pontban ugyanis arról rendelkezik, hogy „a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.” Márpedig ez a Mérce által akkor megkeresett munkajogász, Dr. Fodor T. Gábor szerint

„a munkajognak gyakorlatilag az egész létét megkérdőjelezi, hiszen a munkajog arról szól, hogy a munkáltatóra kötelező szabályok vonatkoznak a munkavállalóval szemben.”

Az Mt. módosítása és a gazdaság hanyatlása meg is hozta az eredményét: a dolgozók „kapkodják a fejüket” a munkáltatóik lépéseire, írja csütörtök reggel a 24.hu. A cikkben több, a hírportálnak eljuttatott olvasói megkeresés tanúskodik arról, sokan mennyire lehetetlen szituációba kerültek.

A Dunaferrnél például azok, akik adminisztratív munkakörben dolgoznak (ez az összes dolgozó kisebbsége, mivel az acélműnél a foglalkoztatottak 70%-ban a termelésben vannak), otthonról is végezhetik a munkát, de csak úgy, hogy egy héten mindössze három napot dolgoznak, a maradék napokra pedig fizetett vagy fizetés nélküli szabadságot kell kivenni.

A Coloplast Hungary Zrt., amely sztómás, inkontinenciás termékeket gyárt és két helyen, Tatabányán és Nyírbátorban összesen 4500 munkavállalót foglalkoztat, jelenleg túlmunkában dolgoztatja a munkásait, mivel egyrészt többszörös a kereslet jelenleg a cég termékeire, másrészt pedig gazdasági fennakadásokat okozott a járvány. Egy kisgyermekes anya azt panaszolta a 24.hu-nak, hogy

„az állandó három műszak mellett már hétvégente is egy-egy napot dolgozniuk kell”, miközben az otthon maradt gyerekekre is vigyázni kell.

A nőt az is aggasztja, hogy „tömött buszokon kell bejárniuk a járvány kellős közepén a munkahelyre.”

Korábban már mi is írtunk több olyan esetről, amikor a dolgozók kilátástalan helyzetbe kerültek a járvány miatt: Dr. Balczer Balázs jogtanácsos cikke szerint van olyan cég például, ahol a heti munkaidő 5 órára csökkent, a dolgozók pedig ennek megfelelő bért kapnak.

A probléma itt többrétű: a járvány miatt nyilvánvaló módon a legtöbb munkahelyen fennakadások és hatalmas veszteségek vannak, ami általában először a munkavállalókon csattan. Másrészt a magyar munkajog eleve megengedő a munkáltató irányában (gondoljunk csak a rabszolgatörvényre), ezen pedig az Mt. mostani módosításai tovább lazítottak.

A fent felsorolt példák munkajogi szempontból mind teljesen legálisak.

Harmadrészt pedig a kormány – ellentétben az európai országok többségével – borzasztó szűkmarkúan bánik most is a segélyekkel.

Az Mfor.hu grafikonján például nagyon szépen látszódik, mennyire elmaradt most a magyar kormány abban a tekintetben, hogy az állam nem vállal át semennyit sem a bérköltségekből.

Amíg tehát a kormány nem tesz ebben az irányban is lépéseket, az a sok százezer munkanélküli, akikről Gulyás is beszélt, valószínűleg reménytelen helyzetben marad. Jelenleg, amit a munkavállalók Dr. Balczer Balázs szerint tehetnek az, hogy nem írnak alá semmit anélkül, hogy konzultálnának egy szakértővel, azaz érdekvédő jogásszal vagy szakszervezeti képviselővel.

Ingyenes munkajogi segélyszolgálatot működtet például a jogsegely.hu oldal, a belföldről vonalas és mobiltelefonról ingyenesen hívható 06-80-77-88-00 telefonszámon azonnali jogi segítséget vehet igénybe mindenki – a szolgáltatás hétköznapokon délelőtt 09:30 és 19:30 között érhető el. Kollektív munkaügyi viták békés feloldásához nyújt szintén ingyenes segítséget a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (MTVSZ).

A Vasutasok Szakszervezete a különleges helyzetre való tekintettel a veszélyhelyzet idejére mindenki számára lehetővé teszi az ingyenes jogi segítségnyújtás lehetőségét az info@vsz.hu és a balczerb@vsz.hu e-mail címeken.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila