Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A koronavírus ürügyén közpénzzuhanyban részesítik Trumpék a nagyvállalatokat

Ez a cikk több mint 4 éves.

Szerda este kétpárti konszenzus mellett fogadta el az Egyesült Államok szenátusa azt a 2000 milliárd dolláros csomagot, amelynek célja, hogy a koronavírus-járvány hatásaitól védje az amerikai állampolgárokat és gazdasági szférát. Az intézkedések között találunk néhány olyan átlagembert segítő kezdeményezést is, amelyről még pár héttel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, hogy megkapja az amerikai jobboldal voksait.

A legnagyobb kedvezményezettek továbbra is a nagyvállalatok, akik gyakorlatilag feltételekhez nem kötött közpénzzuhanynak örülhetnek.

Az amerikai tőzsdék azóta gyengélkednek, hogy a koronavírus megjelent a világ legnagyobb gazdaságának területén, és a reálgazdaságban is komoly visszaesés tapasztalható. Csütörtökön derült ki, hogy az USA-ban múlt héten rekordszámú új munkanélküli lett, szám szerint 3,3 millió.

Donald Trump amerikai elnök Steve Mnuchin pénzügyminiszter (jobbra), illetve Mike Pence alelnök és Anthony Fauci infektológus (balra) társaságában. (Fotó: FLICKR / WHITE HOUSE)

Ezeket a gazdasági nehézségeket, illetve a válság sújtotta állampolgárokat hivatott segíteni az a gazdaságélénkítő program, amelyet a Szenátus szerdán már elfogadott, a Képviselőház pedig várhatóan pénteken jóváhagy.

A csomag a következő lényegesebb pontokat tartalmazza:

  • 500 milliárd dolláros sürgősségi hitel a nagyvállalatoknak;
  • heti 600 dollárral megnövelt munkanélküli segély négy hónapon keresztül;
  • 150 milliárd dollár az egészségügyi intézmények támogatására;
  • 150 milliárd dollár az állami kormányzatok és helyi önkormányzatok megsegítésére;
  • az évi 75 ezer dollár (kb. 24 millió forint) alatt kereső egyéneknek egyszeri 1200 dolláros készpénztámogatás + gyerekeiknek fejenként 500 dolláros támogatás;
  • 367 milliárd kedvezményes hitel a kis- és középvállalkozásoknak.

Bár Donald Trump republikánusainak egy része még ezeket az egyébként viszonylag visszafogott, egyéneknek odaítélt kifizetéseket is sokallták, az egyértelmű, hogy a legtöbb támogatást a nagyvállalatok kapják.

Az 500 milliárd dolláros hitelkeretből 75 milliárd a repülőgép-társaságokhoz megy, a fennmarad 425 millió pedig az amerikai központi bank, a Federal Reserve által működtetett hitelprogramok tőkefedezetét jelenti. Ami egyben azt is jelenti, hogy ezzel a nagyvállalatok számára nem 425 milliárd dollárnyi kedvezményes hitel válik lehívhatóvá, hanem annak tízszerese, 4250 milliárd (4,25 billió) dollár.

És ahogy arra az American Prospect újságírója, David Dayen rámutatott, mindezt gyakorlatilag úgy kapják meg a nagyvállalatok, hogy a közpénzt biztosító állampolgárok választott képviselőinek vajmi kevés ellenőrzési jogkörük lesz a pénzek elköltésének módját illetően.

Progresszív politikusok többféle számonkérési lehetőséget felvetették, sőt még az is felmerült, hogy a támogatásért cserébe az állam részvényeket kapjon egy-egy nagyvállalatnál. A republikánusok persze mindezt hárították, és végül a demokraták szemét kiszúrták egy öttagú ellenőrző bizottság felállításával. Ahogy Dayen a cikkében jelzi is, ez ugyanaz a modell, amelyet a 2008-as válság utáni nagyvállalati mentőcsomag is alkalmazott, és amelyről kiderült, teljesen alkalmatlan.

„Pontosan hogyan is várod el egy aprócska, alulfinanszírozott bizottságtól, hogy egy 4,25 billiós hitelezési konstrukción belül csalásokat tárjon fel?” – teszi fel a kérdést.

Sőt, miközben a KKV-knak odaítélt hitelkeret (amelyet nem is a központi bank kezel) feltételeként előírják, hogy a kedvezményezettek nem rúghatják ki dolgozóikat, addig a nagyvállalatok felé ilyen elvárást nem támasztanak. A törvény ugyan tilt néhány problematikus pénzügyi tranzakciót, például a részvény-visszavásárlási gyakorlatokat, de azt nem, hogy a részvényesek osztalékára vagy a vezetők bónuszaira fordítsák az állami hiteleket.


(Hogy miért is problematikus a részvény-visszavásárlás gyakorlata, az ebből a videóból kiderül.)

„Rablást látunk a szemünk előtt. Ez nem mentőcsomag a koronavírus miatt. Ez egy mentőcsomag 12 év nagyvállalati felelőtlenségért, amely annyira törékennyé tette ezeket a cégeket, hogy egy pár hétnyi fennakadás tönkretenné őket” – vonja le a következtetést Dayen.

Az újságíró egy interjúban is beszélt a nagyvállalati mentőcsomagról:

Bár a kritizálta annak több pontját is, a csomagot végül az amerikai baloldal vezető szenátora, Bernie Sanders is megszavazta. A demokraták balszárnyának fiatal képviselője, Alexandria Ocasio-Cortez ugyan felvetette, hogy megakasztaná a törvény jóváhagyását a Képviselőházban, ám a járványhelyzet súlyossága miatt feltehetően ő sem lépi meg ezt.

Miközben az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államok lehet a világjárvány új gócpontja, Trump és a republikánusok minél előbb szeretnék feloldani a közösségi távolságtartási intézkedéseket, hogy újraindíthassák a gazdaságot. A héten az elnök többször is hangsúlyozta, szeretné, ha húsvétra már minden visszatérne a rendes kerékvágásba. Texas republikánus kormányzóhelyettese a napokban odáig ment, hogy arról beszélt, a 65 év fölöttiek szívesen bevállalnák a halált, hogy az „amerikai életformát” (értsd: kapitalizmus) megmentsék, utóbbi összeomlása ugyanis szerinte rosszabb, mint a halál.