Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Felfüggesztené a kormány a fővárosi színházak finanszírozásáról szóló tárgyalásokat

Már elérhető a főváros honlapján Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztése arról, hogy a budapesti színházak közül melyek esetében tudná elképzelni azt, hogy az állammal közösen működtesse, illetve melyeket vonná tisztán önkormányzati finanszírozásba.

A főpolgármester kedden a Facebookon fűzött kommentárt javaslataihoz.

Mint írja, minden színház fenntartói joga a fővárosnál marad, emellett pedig a művészi szabadságukban veszélyeztetett színházakat tisztán önkormányzati finanszírozásba vonják,

vagyis nem lesz az államnak beleszólása a Katona József Színház, az Örkény Színház, a Radnóti Színház és a Trafó művészeti munkájába.

A tisztán önkormányzati finanszírozású színházak mellett – a Karácsony által  „utálatosnak” nevezett, decemberben nagy felháborodást kiváltó színháztörvény szabályai értelmében – lesznek a városban vegyes, vagyis állami és önkormányzati, és tisztán állami finanszírozási kőszínházak is.

A hvg.hu információi szerint a vegyes kategóriába tartoznak majd a nagyobb szórakoztató színházak – így a Vígszínház, a Madách Színház és a Budapest Bábszínház. Az Index szerint ebbe a csoportba kerül a József Attila Színház, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, a Thália és az Új Színház is.

A fővárosi Szabad-Tér Színházat is tisztán önkormányzati finanszírozásból fogják üzemeltetni a jövőben. „Ezt a színpadot többek között független színházi produkciók befogadására is alkalmas helyszínné tesszük, ehhez igazítjuk a cég jogi státuszát és működtetését” -írja Karácsony.

Az Index szerint Karácsony Gergely előterjesztése alapján a főváros azoknál az intézményeknél adna beleszólást az államnak a működésbe, ahol most is a kormány számára elfogadható igazgató van (p. Nemcsák Károly vagy Dörner György), viszont megóvnák például a kormányzati támadások kereszttüzébe került Katonát. Nem szerepel a listában a Szabad-Tér Színház, amit szintén a kormánynak kedves igazgató vezetett eddig, Bán Teodóra, akinek pályázatát decemberben nehezen érthető okokból nyilvánították érvénytelennek, és láthatóan új vezető kinevezésére készültek. A portál úgy tudja, a kormány Bán újrakinevezését is elvárta volna a fővárostól, ezt viszont a DK tartotta elfogadhatatlannak.

„Utálatos helyzet, utálom magam is ezt a törvényt, ezért úgy kellett ebben az ügyben is számolnunk, hogy figyelemmel legyünk arra, nem csak színházakat kell finanszíroznunk ebben a városban. A vállalás betartása tehát nem veszélyeztetheti a város működőképességét”

– utalt a főpolgármester a színháztörvény által szabott keretekre.

Nem sokat váratott magára a kormány reakciója Karácsony javaslatára. Alig egy órával a főpolgármester bejelentése után Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi közgyűlési frakciójának vezetője tartott közös sajtótájékoztatót, amelyen Gulyás úgy fogalmazott, „hidegzuhanyként érte a kormányt” Karácsony javaslata.


A kormány által leginkább vitatott pont az volt, hogy Karácsony az eddig az intézményt vezető Bán Teodóra helyett Benkő Nórát javasolja a Szabad-Tér színház vezetőjének.

Ezért Gulyás bejelentette:

Ha a fővárosi közgyűlés holnap úgy dönt, hogy nem a főváros szakmai bizottsága által javaslolt Bánt, hanem Benkőt választja a Szabad-Tér élére, a kormány felfüggeszti a színházak finanszíorzásáról folytatott tárgyalásokat.

A miniszter szerint ebben az esetben a főváros működtesse a saját színházait, de abban „nem tud segíteni” a kormány”, hogy „egy szakmai bizottság véleményét a főváros teljes egészében hagyja figyelmen kívül”.

A parlament decemberben fogadta el a színháztörvényt, amely lehetőséget ad arra,hogy a kormány kész államilag is fenntartani a főváros tulajdonában álló színházakat, amennyiben a főváros a működtetést át kívánja engedni. A törvény ugyancsak tartalmazza közös fenntartás opcióját – vagyis azt, hogy a kormány állja a működtetési költségek felét, illetve azt is, hogy adott  esetben a működtetési költségek egésze a fővárosra hárulhat.

Az eredeti törvénymódosításban a Nemzeti Kulturális Alap drasztikus átalakítása, illetve a független színházak támogatásának tiltása is szerepelt, de ezek – javarészt a törvényjavaslat által kiváltott felháborodás és tömegtüntetés hatására – kikerültek a módosítási csomagból.

Gulyás Gergely a keddi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „Utólag most látjuk igazán, mennyire indokolt volt ez a törvény”. A miniszter szerint a színháztörvény olyan világos elveket rögzít, amelyek akkor is segítik az együttműködést, amikor a kormány  és a főváros vezetéseinek politikai iránya nem egyezik meg.

A színháztörvény értelmében a színházak fenntartásáról március 1-ig kellene megállapodnia a fővárosnak és a kormánynak.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán