Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Nemzeti Választási Bizottság nem engedi, hogy népszavazás induljon a nyugdíjemelésről

Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke által benyújtott népszavazási kérdéseket, köztük a nyugdíjemelésről szóló kérdést sem – írja az MTI.

Az NVB-hez Karácsony Mihály elnök 4 kérdést nyújtott be, az elsővel azt akarta elérni, hogy

az év elején esedékes nyugdíjemelésnél egyenlő arányban vegyék figyelembe „a költségvetési törvényben előre jelzett fogyasztói árindex és a bruttó bér- és keresettömeg nagyságát”.

Mint ismert, a nyugdíjasok idén mindössze 2,8 százalékos általános emelésben részesültek, miközben az infláció 3,5-4 százalék között mozog az elmúlt időszakban. Ráadásul a nyugdíjak megállapítása az utolsó nettó jövedelmből történik, így a jelenlegi nyugellátás nem is tud lépést tartani az időközben egyre növekvő bérek okozta áremelkedéssel. Az idősek helyzete így nemcsak a dolgozó, fizetést kapó állampolgárokéhoz képest romlik, de a nyugdíjban részesülők között is egyre nagyobb a különbség, amit kifogásolnak az érdekvédelmi szervek.

A bizottság viszont a keddi ülésen úgy határozott, Karácsony kérdése nem hitelesíthető, mert a központi költségvetés módosítására irányul, ám erről nem lehet népszavazást tartani, és nem felel meg az egyértelműség követelményének sem.

A második kérdés arra irányult, hogy az Országgyűlés hozzon létre az idősek jogainak biztosára intézményt. Itt az NVB egyhangú döntése szerint a kérdés azért nem hitelesíthető, mert az az Alaptörvény módosítását igényelné, ugyanis idősügyi biztos jelenleg nem szerepel a parlamenti tisztségek között.

A harmadik kérdés azt célozta, hogy módosuljanak az év elején esedékes nyugdíjemelés szabályai, és hogy csökkenjenek a különbségek a kiszabott nyugdíjak között. Karácsony ennek érdekében azt kérte, az érvényes és eredményes népszavazást követő három évben az öregségi nyugdíjemelés valamennyi jogosultnak azonos összegű legyen.

A bizottság ezt pedig nem más indokkal kaszálta el, minthogy a kérdés tulajdonképpen két kérdést tartalmaz, így nem felel meg az egyértelműség követelményének, „és megtévesztő is”.

Végül a negyedik kérdés az volt, hogy az öregségi nyugdíj összegének megállapításánál „az egészségügyi dolgozók mellett valamennyi munkavállalónál kiegészítő szolgálati időként vegyék figyelembe a heti negyven órát meghaladó, önként vállalt többlet munkavégzést”.

Az NVB itt is egyhangúlag döntött úgy, hogy ez nem hitelesíthető: ez is megtévesztő szerintük, valamint ez nem felel meg az egyértelműség követelményének sem, mert a választópolgárok nem látják át döntésük következményét, például a járulékfizetés növekedését.

Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen a Kúriához lehet fordulni jogorvoslatért.

Ahogy arról a Mércén már sokszor írtunk, nagy szükség lenne arra, hogy a nyugdíjakat érdemben megemelje a kormány. Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) elnöke még 2019 végén azt nyilatkozta:

a fizetésemelések és a nyugdíjemelések közötti szakadék miatt az idősek relatív elszegényedése tapasztalható, és mivel hosszú távon az árak a fizetőképes kereslethez alkalmazkodnak, a nyugdíjasok abszolút elszegényedése sem kizárható.

Juhász a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának képviseletében pedig arról is beszélt januárban, hogy 5 év alatt 750 milliárd forintba kerülne felzárkóztatni az átlagnyugdíjakat az átlagbérek 70 százalékáig, és az intézkedéseknek meg is van a fedezete – mindez csak politikai akarat kérdése lenne.