Kollektív munkaügyi vitát (kmv) kezdeményeztek a szakszervezetek a BKV vezetésénél – értesült a Világgazdaság. Reggel kilenckor ültek össze tárgyalni a BKV szakszervezetei és a cég menedzsmentje, azonban ahogy januárban, úgy most sem sikerült megállapodniuk.
A főváros kitart a 6+2 százalékos béremelési javaslatánál, ez a szakszervezeteknek nem elég, ők egységes, 15 százalékos béremelést kérnek idén év elejéig visszamenőleg.
A most kezdeményezett kollektív munkaügyi vita lényegében a sztrájk előszobája: a vonatkozó szabályok szerint leghamarabb egy hét múlva már beszüntethetik a munkát a buszsofőrök, azonban ebben az egy hétben is van lehetőségük egy egyszeri, kétórás figyelmeztető sztrájk megtartására. A Világgazdaság szerint elképzelhető, hogy pénteken újból tárgyalásra kerül a sor, azonban egyelőre nincs kitűzve újabb időpont.
A lap felidézi, hogy legutóbb éppen tíz évvel ezelőtt tartottak részleges (a busz- és troliközlekedés csak egy része állt le) sztrájkot a BKV szakszervezetei, azonban a mostani sztrájk teljes leállással járhat: mind a három nagy (a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és az Egységes Közlekedési Szakszervezet), mind a kisebb érdekérvényesítő szervezetek is aláírták a kmv megkezdésére irányuló javaslatot.
Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) Sztájkra készül minden BKV-s szakszervezet címmel adott ki közleményt, melyben azt írják, hogy amennyiben a kollektív munkaügyi vita sem hoz eredményt, megkezdik a munkabeszüntetés előkészületeit. Mint írják, Bolla Tibor BKV-vezérigazgató tárgyalásról tárgyalásra ugyanazt a változatlanul alacsony 8 százalékos ajánlatot teszi, a bértárgyalások eddigi sikertelensége pedig egységbe tömörítette a szakszervezeteket.
„Eddig türelmesek voltunk, de a mai újabb eredménytelen tárgyalás kiverte a biztosítékot”
– mondta Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke, majd leszögezte, hogy
amennyiben a kollektív munkaügyi vita során sem kapnak elfogadható ajánlatot, sztrájkot hirdetnek, és elkezdődhet a minimális szolgáltatásról való egyeztetés.
„A szakszervezetek addig is megkezdik a munkabeszüntetés előkészítését. Ebben a megmozdulásban most minden szakszervezet egységesen részt vesz.”
Három hete, január 21-én számoltunk be az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) közleményéről, amiben a felajánlott 6+2 százalékos béremelést keveslik: akkor azt írták, hogy a felajánlott emelés „szánalmasan”, illetve „megalázóan kevés”, és az akkori javaslatért „kár volt összeülni”.
Régóta aggasztó a BKV dolgozóinak helyzete: a szakszervezetek már tavaly év elején jelezték, hogy a vállalat munkásai továbbra is a tavalyelőtti, szintén elégtelennek tartott bérmegállapodásnak megfelelő összegért dolgoznak, de szeptemberben a közlekedési vállalat megállapodás helyett inkább ultimátumot intézett a munkások felé, illetve a helyzet novemberben sem javult.
Ugyanakkor a BKV-t üzemeltető fővárosi városvezetés is egyre inkább beszorított helyzetbe kerül: múlt héten jelent meg a hír, hogy a Pénzügyminisztérium az adózás átalakításával csökkentené az iparűzési adót, amivel a főváros jár legrosszabbul, mintegy 40 milliárd forinttal kevesebbel tudna gazdálkodni. Ez azért is különösen nagy kiesés, mivel az iparűzési adó lényegében a főváros egyetlen bevételi forrása: 2019-ben a fővároshoz befolyó 155,6 milliárd forintból 155 milliárd forintot adott az iparűzési adó. Előtte egy novemberi törvénymódosítás értelmében kötelezte a kormány a fővárost arra, hogy az iparűzési adót „elsőként” (korábban: „különösen”) a tömegközlekedés fenntartására fordítsa. Ez azt jelenti, hogy csak azután lehet az adóból fennmaradó összeget másra fordítani, ha a helyi tömegközlekedés finanszírozása biztosítva van.
A szakszervezetek által tervezett sztrájkról a főváros sajtóirodáját is megkérdeztük, amint érkezik a részükről válasz, a cikket frissítjük.
