Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Közös protokollt dolgozna ki a DK a budapesti kerületekben arra az esetre, ha koronavírus-járvány lenne

Miután a WHO globális egészségügyi  vészhelyzetet hirdetett a koronavírus miatt, szerdán meghallgatta a kormány az országos tisztifőorvost, majd felállítottak egy operatív törzset, amely ki is dolgozta már 28 pontos akciótervét. Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth Rádiónak adott interjújában pénteken azt mondta: Magyarországon is fel kell készülni a legrosszabbra, de pánikot nem szabad kelteni.

A Demokratikus Koalíció három polgármestere, Cserdiné Németh Angéla, László Imre és Niedermüller Péter most egyeztetésre hívja a budapesti kerületek vezetőit, hogy közös stratégiát alakíthassanak ki az esetleges járványhelyzet okozta problémák kezelésére. A párt szerint mindamellett, hogy meg kell előzni a pánikkeltést és a téves információk terjedését, tájékoztatni  kell az embereket, olyan cselekvési tervet kell kialakítani, amely segít az egészségügyi dolgozóknak és a lakosságnak is abban, mi a teendő.

„Annak érdekében, hogy Budapesten hatékonyan tudjunk összefogni, minden polgármestert és egészségügyi szakértőjüket is szeretnénk bevonni a közös munkába”

– írják.

A legfrissebb információk szerint 14380 a fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 304, 322-en pedig meggyógyultak. Európában 23 vírusfertőzést tartanak számon, az első Kínán kívüli haláleset a Fülöp-szigeteken történt tegnap.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tegnap cikket közölt a járvánnyal kapcsolatos tudnivalókról, mivel – mint írják-, nagyon sok hivatalos és félhivatalos, hiteles és légből kapott hír jelent meg, így a lehetőségekhez képest szerettek volna szakmai, tárgyilagos tájékoztatást adni a kialakult helyzetről.

A Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának szakemberei arról írnak, a legfőbb baj a pánik és a diagnosztikai, illetve egészségügyi ellátórendszerek extrém leterhelése az ilyen helyzetek során, a járványügyi korlátozások ráadásul komoly gazdasági visszahatással is járnak, melyek a társadalom több szintjén is érzékelhetők.

A koronavírus egy úgynevezett zoonózis (állatról emberre terjedő betegség), amivel kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos, hogy a SARS-vírushoz és a Közel-Keleten jelenleg is felbukkanó MERS-koronavírushoz hasonlóan denevérekben van a jelenlegi járványos vírus genetikai „elődje”. Az első feltételezések szerint a járvány egy vuhani piacról indult, ahol frissen vágott és élő állatokat (többek közt denevért is) árusítanak, de ezt az újabb vizsgálati eredmények már erősen megkérdőjelezik.

Az első komolyabb összefoglaló klinikai tanulmány szerint a fertőzöttek átlagéletkora 55 év körül van, míg a fertőződés valószínűsége fiatalabb szervezeteknél kisebb (10-15%), a betegek felének pedig egyéb krónikus betegsége is volt.

A cikk szerzői szerint a legfőbb kihívás most a beteg emberek gyors felismerése és annak megakadályozása, hogy átadják a vírust másoknak, ezt azonban nehezíti, hogy az enyhe megbetegedések vagy akár a tünetmentes hordozók nem ismerhetők fel gyorsan – de az ilyen esetek száma egyelőre alacsony. Emellett rendkívül fontosnak tartják, hogy az egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszerelésben dolgozzanak a gyanús vagy már igazoltan fertőzött betegekkel, jól használják, és valóban használják is azokat. A SARS-világjárvány idejében ugyanis úgynevezett „szuperterjesztőként” számos egészségügyi dolgozó játszott kulcsszerepet a járvány terjedésében, mivel számos emberrel érintkezve jóval több embert fertőztek meg, mint egy átlagos beteg.

A cikk szerzői szerint a legfontosabb kérdés, hogy a Kínán kívüli országokban sikerül-e az elszigetelést fenntartani. Ha sikerül a behurcolt eseteket gyorsan izolálni, nem jönnek létre újabb fertőzési láncolatok Kínán kívül, így a járvány megfékezhetővé válik. Szerencsére úgy tűnik, a korábbi járványokból tanulva ezúttal határozottan jobban reagált a világ.

„Tulajdonképpen minden fegyver a kezünkben van, kérdés, hogy jól használjuk-e”

– írják.

A vírus nagy valószínűséggel megjelenik Magyarországon is, a kérdés csak az, hogy mikor, illetve hogy lesz-e járvány.

„Ha már a vírus behurcolását nem vagy csak igen nehezen tudjuk meggátolni, a legtöbb, amit tehetünk, hogy felkészülünk a betegek érkezésére, mind a diagnosztika, mind pedig a betegellátás területén. A lakosságot objektíven tájékoztatni kell, felkészíteni arra, hogyan tudja a lehető leghatékonyabban elkerülni a fertőződést, mit kell tennie saját és közösségének védelme érdekében. A pánik és a félelemkeltés egy ilyen helyzetben talán rosszabb, mint maga a járvány!”

– figyelmeztetnek a szakemberek.

Mivel az influenzavírusokhoz hasonlóan egy cseppfertőzéssel terjedő betegséggel van dolgunk, a higiénés szabályok betartása elengedhetetlen. A gyakori kézmosás, a zsebkendőbe (nem tenyérbe) tüsszentés, az arcunk érintésének kerülése és (tényleges járványügyi helyzet esetén) akár a szájmaszk viselése fontos a fertőzés elkerülése érdekében. A szakemberek szerint a legfontosabb pedig az, hogy ha betegnek érezzük magunkat, azonnal jelentkezzünk orvosi ellátásra (főleg, ha a betegség kezdetét megelőző 14 napban a fertőzéssel érintett területeken jártunk, vagy érintkeztünk olyan személlyel, aki szintén ilyen területről érkezett).

„Ha valóban tényleges, komoly járványügyi helyzet alakulna ki, mindenképpen kerülni kell a tömeget, minimalizálni a mozgást, utazást. A szabályok betartása, a szakszerű orvosi ellátás mihamarabbi megkezdése nemcsak a saját, de a közösségünk érdeke is.”

– írják.

A cikkben arra is kitérnek, hogy hosszú távon, az emberiség nagy egészét nézve hatásos lenne bizonyos kulturális szokások megváltoztatása, a „SARS-gyárként” működő zsúfolt állatpiacok szabályozása, a vadállatok világméretű illegális kereskedelmének visszaszorítása és sok egyéb olyan tényező kiiktatása.

„Világszerte ismert már a tudósok körében az emberi tevékenység, a klímaváltozás és a betegségek mind gyakoribb felbukkanásának összefüggése. A következő években, évtizedekben a hasonló események gyakorisága várhatóan megnő, ám megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása”

– írják.

Címlapkép: Demokratikus Koalíció
Olvass tovább!