Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Erőszak a buszokon: hogyan lesz vége?

Mindenki, aki valaha használta már a budapesti tömegközlekedést, tudhatja, hogy az utasok és a járművezetők közötti atrocitások régóta mindennaposak, és komolyabban kellene foglalkozni velük. Csak hogy néhány példát említsünk az utóbbi hónapokból, amelyekre a sajtó is felfigyelt:

  • Egy sofőr rászólt egy utasra, hogy ne dohányozzon a járművön, a férfi erre kést rántott.
  • Egy utasról kiderült, hogy nincs jegye, majd amikor jegyet szeretett volna venni ezután, a sofőr inkább a rendőröket hívta, és nem engedte távozni a többieket.

December 5-én a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közleményt adott ki, amelyben arra kérték az utasokat, ha agresszív vagy nem megfelelő magatartást észlelnek a járművezetőktől, azt jelentsék be az ügyfélszolgálaton. Csakhogy a felhívás a budapesti tömegközlekedésben dolgozók között felháborodást váltott ki, szerintük a közlemény igazságtalan és uszító, és a problémát nem lehet a sofőrök fegyelmezésével kezelni. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) szerint tény, hogy olykor a sofőr is elveszíti a türelmét, szerintük fontos látni, hogy nem ez a jellemző, és ha mégis előfordul, az általában már egy szélsőséges reakció olyan konfliktushelyzetre, amit az utas kezdeményezett – állították és állítják azóta is.

Noha a BKK azóta elnézést kért, és tisztázták a félreértést az érdekképviselettel, a szakszervezet szerint ettől még a probléma megoldatlan maradt, és új szemléletet várnak el a kérdésben.  De mégis mit lehetne tenni azért, hogy a sofőrök kevésbé legyenek kitéve az ilyen helyzeteknek? Erről kérdeztük Naszályi Gábort, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnökét.

A sofőr dolga, hogy vezessen – de az is, hogy közben rendet tartson

A probléma Naszályi Gábor szerint ott kezdődik, hogy rengeteg plusz feladatot a járművezetők „nyakába sóztak” a BKK elindulásakor, és ezek közé tartozik az is, hogy igyekezzenek hatékonyan betartatni az utazási szabályokat. Mindezt úgy, hogy eközben mégiscsak a jármű vezetésével és a menetidő tartásával kellene foglalkozniuk elsődlegesen. Ez együtt elég nagy teher, úgy látják, egyenesen lehetetlen kifogástalanul ellátniuk a feladataikat.

Habár mind az EKSZ-elnök, mind a BKK azt felelte a Mérce kérdésére, hogy nem vezetnek statisztikát az utasok és a sofőrök közötti atrocitásokról, Naszályi szerint a legtöbb konfliktus abból adódik, ha kiderül, hogy valaki érvénytelenül utazik. A szakszervezeti vezető szerint több az összetűzés, amióta megnőttek az „első ajtós” járatok, vagyis azok, amelyekre felszállva a járművezetőnek kell ellenőriznie, mindenkinek van-e érvényes jegye vagy bérlete.

„A sofőrnek összesen talán két pillanata van arra, hogy kiszűrje a felvillantott különféle igazolványok és bérletek közül a hamisítványt vagy a lejártat. Aki lebukik, gyakran szitkozódni kezd. Válogatott trágárságokkal illetik a sofőröket, leköpik, megfenyegetik, rosszabb esetben tettlegesen is bántalmazzák” – tette hozzá Naszályi.

A másik központi probléma az evés-ivás. Gólián Zsolt, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének (BKSZSZ) alelnöke még a sofőrök jelentésére felszólító felhívás után nyilatkozta lapunknak, hogy a BKK járművezetői több irányból is konfliktushelyzetbe kerülhetnek, ha nekik kell betartatni az olyan utasokra vonatkozó szabályokat, minthogy nem szabad ételt vagy italt fogyasztani. Hiszen ha az ilyen kisebb gondok miatt valóban hatékonyan akarna egy sofőr eljárni, akkor személyesen kellene odamenni és szólni, hogy viselkedjen az utas megfelelően. Ez már önmagában konfliktushelyzet, de ha még emiatt meg is kell állnia, az a többi utassal szemben is – teljesen jogosan – türelmetlenséget és panaszokat idézhet elő.

Gólián azt is hangsúlyozta, hogy a menetek között sincs túl sok idejük gyorsan tisztává tenni a járműveket. Egyfelől gyakran elavult buszokat, trolikat vagy villamosokat vezetnek a sofőrök, amelyekkel nehezen lehet betartani az egyébként is igencsak szűkre szabott menetidőket, tehát még mosdóba menni is alig marad idejük.

Viszont ha bármit elmulasztanak az indulás előtti feladataikból, és ellenőrzést kapnak, megbüntetik őket munkafegyelmi vétségért, ahogy egyébként akkor is, ha nem szűrték ki  az érvénytelen jegyeket vagy bérleteket.

Mit lehetne tenni?

Végtére tehát arról van szó, hogy az utazóközönség egy része a szabályokat áthágva veszi igénybe a tömegközlekedési eszközöket.

„Az utcán, az áruházakban, de szinte mindenütt pillanatok alatt kialakulnak egészen elképesztő jelenetek. Hasonló konfliktusok jellemzik az emberek egymás közti viselkedését. Éppen ez teszi szükségessé az intézkedéseket” – mondta el a szakszervezeti vezető.

Ebben a helyzetben az a kérdés, hogyan tudná megadni a BKK azt a védelmet, amit a sofőrök igényelnek.

„Számtalanszor jeleztük a BKK illetékeseinek, hogy ebben a formában teljesíthetetlenek a feltételek, ráadásul éppen a BKK dolga lenne a fenti feladatok elvégzése. Természetesen hiába szólunk, süket fülekre találunk. Fontos tudni, a járművezető közfeladatot ellátó személy, így fokozottan védik a törvények. A gyakorlatban viszont védtelen és kiszolgáltatott” – mondta Naszályi. 

Ugyanakkor azt a szakszervezeti elnök is hangsúlyozza, hogy az utasoktól is kérik, hogy igyekezzenek betartani a szabályokat és értsék meg, hogy a sofőrök is emberek.

Naszályi szerint a MÁV-nál bevezetett testkamerákat például jó ötlet lenne bevezetni a BKK-nál is, mert az, hogy a sofőrökkel kapcsolatba lépő embereket felveszik, visszatartó hatással lehet. Hiszen a videó bizonyítja, ha az utas kezdeményezte a konfliktust és netán még erőszakosan is járt el. A közlekedési központnál jelenleg is minden bejelentést egyenként kivizsgálnak, viszont a budapesti tömegközlekedésben lévő járművek közül sok esetben még nincs kamera vagy éppen nem működnek, esetleg hangot nem vesznek fel, így nehéz igazságot tenni – az utasok pedig jellemzően a sofőrt hibáztatják és vélik túlkapónak, erőszakosnak.

„Számtalan okot találnak az utasok arra, hogy belekössenek a sofőrbe. Például azért, mert szerintük gyorsan megy, de azért is, mert lassan. Mert megvárja a lemaradó utast vagy, mert nem várja meg. Mert betartja a menetrendet vagy éppen azért, mert a forgalom miatt késik. Valakit az zavar, ha 18 fokban nem megy a légkondi, mást pedig az, ha 30 fokban megy. Az egyik utas kinyitja az ablakot, míg a többiek elvárják, hogy a sofőr csukja be. Sorolhatnám. Természetesen, ismerve a műszaki állapotokat, sokszor joggal reklamálnak az utasok, ha nyáron is megy a fűtés, illetve, ha télen nem. De ezért nem a sofőrt kell hibáztatni, netán bántalmazni” – hangsúlyozta az EKSZ elnöke.

Ahogy arról már a cikk elején is szó volt, az első ajtós felszállás a sofőröknek nem sok jót hozott. Naszályi szerint ugyanis azóta, hogy kevesebb lett a szúrpóróba-szerű jegyellenőrzés, a bliccelés „népszokássá vált”, és úgy tűnik, ezen az utasok akkor se változtatnak, ha bizonyos járművekre csak a jegyellenőrzést követően engedik fel őket.

„Kialakult egy groteszk helyzet: az első ajtós járatokon az ellenőrök nem az utasokat, hanem a járművezetőket ellenőrzik, hogy ők elég hatékonyan végzi-e az ellenőrzést. A kellő hatékonyság nagyjából száz százalékot jelent. Teljes képtelenség. Sokat javítana a helyzeten a tíz éve húzódó elektronikus jegyrendszer bevezetése, ám ettől jelenleg messzebb vagyunk, mint tíz éve” – mondta el Naszályi Gábor.

Az érdekvédelem éppen ezért üdvözölné azt a változtatást, ha gyakoribbak lennének az ellenőrzések és csökkentenék az első ajtós felszállásra kötelező járatokat.

A szakszervezeti vezető szerint az is jó lenne, ha ismét rendszeresítenék a járművezetői fülkét, amelyeket régen éppen a sofőrök védelmében vezettek be. A BKK viszont megalakulása után úgy döntött, nincs rájuk szükség, és azóta érezhetően meg is szaporodtak a járművezetők elleni erőszakos fellépések.

Mit szól ehhez a városvezetés?

Naszályi Gábor elmondta, hogy a BKK ominózus utas-felhívására, meghallva a munkavállalók tiltakozását, a városvezetés melléjük állt. A szakszervezet továbbá üdvözli Karácsony Gergely azon szándékát, hogy három oldalú tanácsokat hozzon létre Budapesten, amelyben helyet kap a főváros mint tulajdonos, a fővárosi cégek munkáltatói és munkavállalói képviseletei. Szerinte, amennyiben valóban megvalósul ez az elképzelés, a tulajdonos meg fogja hallgatni a munkavállalók képviselőit is, és figyelembe fogja venni az érdekképviselet véleményét.

A dolog jelenlegi állása tehát reménykeltő, viszont Naszályi úgy gondolja, így is jó lenne átalakítani a BKV és a BKK közötti viszonyt, ugyanis értelmezésük szerint a központ nem is végezhetné azokat az ellenőrzéseket a járművezetőkkel szemben, amelyeket folytat. Ilyen például a sebességmérés vagy a KRESZ betartásának vizsgálata, ugyanis az EKSZ-elnök szerint erre a hatóságoknak és a munkáltatónak van jogosítványa – az pedig jogilag a BKV a sofőrök számára, nem a BKK.

„A trükk az, hogy állításuk szerint ők nem a munkavállalót, hanem a szolgáltató céget ellenőrzik, és ha hibát észlelnek, kötbért szabnak ki a BKV-ra. A kötbért aztán a cég továbbhárítja az érintett munkavállalóra vagy fegyelmi eljárás keretében szab ki büntetést rá. Esetleg mindkettőt. Ezt a rendszert át kell alakítani. Idén lejár a két cég között kötött közszolgáltatási szerződés, az újat pedig teljesen más alapokra kell helyezni. Bízom benne, hogy ez már minden érintett fél részvételével és véleményének figyelembe vételével születik meg, s nem úgy, ahogy 2012-ben történt” – zárta le gondolatait Naszályi Gábor.

Címlapkép: BKV Zrt. / Facebook