Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Trump kifizettetné Irakkal az amerikai katonai költségeket, ha kiutasítják csapatait az országból

Szankciókkal fenyegette meg Irakot Donald Trump amerikai elnök, miután vasárnap az iraki parlament a külföldi, így amerikai csapatok kivonásáról fogadott el határozatot. Floridai szabadságáról visszafele tartva az USA elnöke újságíróknak arról beszélt, ha Bagdad kiutasítja az amerikai egységeket, „olyan szankciókat szabunk ki, amilyeneket még nem látott”.

Trump azt is belengette, hogy kifizettetné az iraki kormányzattal az ISIS legyőzésére fordított amerikai katonai költségeket, illetve az ország területén található légibázis költségeit is.

Az iraki parlament azután döntött a külföldi csapatok hazaküldéséről, hogy múlt péntekre virradóra egy amerikai dróntámadás meggyilkolta Kasszem Szulejmáni, magas rangú iráni katonai vezetőt, és egy Irán-barát iraki milícia egyik parancsnokát is a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében.

Az akció, amelyről Washington előzetesen sem Irakot, sem szövetségeseit nem tájékoztatta, azóta hatalmas nemzetközi hullámokat vert. Az akció egységbe verte az utóbbi időben tüntetések és konfliktusok szabdalta iráni és iraki társadalmak síita szegmenseit. Az iráni vezetés katonai megtorlásokat helyezett kilátásba, Trump pedig ezekre reagálva iráni célpontok, többek közt kulturális örökségi helyek bombázását is kilátásba helyezte – ez utóbbi a nemzetközi jog szerint egyébként háborús bűncselekménynek számít.

Az Európai Unió államai jelenlegi tudásunk szerint nem támogatják Trump eszkalációs politikáját. Josep Borell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a hétvégén Brüsszelbe invitálta az iráni külügyminisztert, az amerikai elnök Irakot érintő fenyegetéseit pedig Heiko Maas, német külügyminiszter kritizálta. Maas szerint a fenyegetés helyett érvekkel kellene meggyőzni az iraki kormányzatot.

Az iraki amerikai költségek „visszafizettetésének” ötlete azért is visszás, mert azok elsősorban az USA globális nagyhatalmi befolyásának eszközei. Az amerikai katonai jelenét pedig Irakban a 2003-as, hamis hírszerzési „bizonyítékokkal” igazolt megszállás nyomán alakult ki és tart azóta is. Bagdad valóban kért segítséget az Iszlám Állam elleni harcban, ám a terrorszervezet alapból nem emelkedhetett volna fel anélkül, hogy Irak amerikai megszállása destabilizálta az egész régiót.

A hétvége során Teherán azt is bejelentette, teljesen felmondja az iráni atomalkuként elhíresült 2015-ös nemzetközi megállapodást, amelyet még Barack Obama elnöksége idején hozott tető alá az Egyesült Államok. Az iráni nukleáris fegyverkezést megállító paktumot Trump rúgta fel 2018 májusában, bár az Európai Unió kitartott mellette, így legfontosabb előírásainak betartását továbbra is vállalta Teherán – egészen mostanáig.

Az atomalku Trump általi felrúgása mindenesetre azt jelentette, hogy Irán többször is támadásokat intézett nyugati célpontok, például olajszállító hajók ellen. 2018 tavasza óta tehát folyamatosan eszkalálódik a konfliktus, erre dobott rá egy nagy lapáttal Szulejmáni meggyilkolása.

Bár az amerikai kormányzat úgy érvelt, az iráni kémfőnök meggyilkolása a háború elkerülését szolgálta, az eddigi események egyértelműen mutatják a merénylet kontraproduktív jellegét. Trumpék arra is hivatkoznak, hogy Szulejmáni amerikai célpontok elleni támadásról ment egyeztetni Bagdadba, ám a Washington Post szakújságírója szerint az ezt alátámasztó hírszerzési bizonyítékok „pengevékonyak”.

Irak ügyvivő miniszterelnöke, Adil Abdul-Mahdi is cáfolta Washingtont, vasárnap arról beszélt, Bagdad egy ideje Szaúd-Arábia és Irán közt mediál közismert konfliktusukban, Szulejmáni pedig ennek a mediációs folyamatnak keretében érkezett tárgyalni az iraki fővárosba.

Az iráni civil és kulturális célpontok elleni támadások bejelentése nem az egyedüli visszatetszést keltő tweetje volt Donald Trumpnak az elmúlt napokban. Vasárnap például „aránytalan” válaszcsapásokat helyezett kilátásba, amennyiben Irán bosszút állna Szulejmáni meggyilkolása miatt. Ugyanebben a tweetben arról is írt, az amerikai Kongresszus veheti ezt a bejegyzést hivatalos tájékoztatásnak arra nézve, hogy katonai fellépéssel fog reagálni bármilyen iráni megtorlásra.

Iránban közben napok óta zajlik az országos gyászszertartás Szulejmáni emlékére: vasárnap például Ahváz városában vonult hatalmas tömeg utcára, hogy a katonai vezetőt gyászolja, ma pedig a teheráni megemlékezők tömegét becsüli százezresre az Al Jazeera.

Olvass tovább!