Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Jövőre a vendégmunka és a robotizáció vethet véget a magyar bérek emelkedésének

A 2019-es év, főleg annak első fele a különböző dolgozói harcoktól volt hangos: az egy évvel ezelőtt elfogadott rabszolgatörvény – amely a munkáltatók által elrendelhető túlórakereteket növelte drasztikusan – több hónapon át tartó tiltakozáshullámot indított el, ezzel párhuzamosan pedig a munkahelyeken is izmosodott a magyar munkások érdekérvényesítő képessége.

Az Audinál, Hankooknál, Tescónál és Metrónál megvalósuló – hol hosszabb, hol rövidebb – munkabeszüntetések jelentős béremeléseket tudtak kiharcolni az év elején, több helyen pedig már a sztrájk belengetése is kompromisszumra késztette a cégek vezetőit, ez történt például a hatvani Boschnál. Persze a közszférában az állam továbbra is hajthatatlan főnöknek bizonyul, a közszolgálati és szociális dolgozók, illetve a pedagógusok próbálkozásai is rendre kudarcba fulladtak. De olyan magáncégeknél is, mint a Suzuki, egész éven át húzódó önszerveződési nehézségeket gördített a munkaadói oldal a dolgozók elé.

Mindenesetre ezekben a feldolgozóipari és kereskedelmi szektorokban a bérharc érezhetően emelte a fizetéseket, a krónikussá váló munkaerőhiány pedig jelentősen növelte a dolgozók tárgyalási potenciálját.

Ez a munkaerőhiány azonban mérséklődni látszik, ami azt eredményezheti, hogy 2020-tól már mérséklődik a magyar bérszínvonal emelkedése – véli a Portfolio. A gazdasági portál szerint 2019 második felétől már csökkenni kezdett a betöltetlen álláshelyek száma, és ez a tendencia tovább folytatódik. Ha pedig rendelkezésre áll elegendő szabad munkaerő, úgy a cégeknek már kevésbé kell a jelenlegi dolgozóikat megbecsülniük.

A gazdasági portál szerint három olyan tényező van, amely szerepet játszik ebben a folyamatban:

  • az utóbbi időben egyre többet hallani, sőt Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter is egyre többet beszél egy közelgő gazdasági válságról. A német gazdaság lassulása ma már kész tény, ez pedig a hazai ipar termékei iránti keresletet is csökkenti. A kereslet csökkenésével pedig a szükséges munkaerő mértéke is csökken.
  • a feldolgozóiparban egyre inkább beérnek a robotizációs folyamatok, a cégek egyre többet fektetnek abba, hogy gépekkel váltsák fel az emberi munka iránti szükségletet. Arról nemrégiben mi is beszámoltunk, hogy a Matolcsy György vezette MNB friss elemzése is erre a következtetésre jutott.
  • folyamatosan emelkedik a külföldi dolgozók száma a magyar munkaerőpiacon, a munkaügyi adatok szerint már 50 ezer fölé emelkedett a főként ukrán, de máshonnan is érkező vendégmunkásoknak kiadott munkavállalási engedélyek száma.

Ezek alapján véli úgy a Portfolio, hogy 2020-ban még mérsékelten kitarthat, de középtávon ezek a tényezők mindenképp mérséklik az elmúlt évek béremelkedési szintjét.