Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az MNB jelentése szerint is elveszik a robotok a munkát Magyarországon

Ez a cikk több mint 4 éves.

Egyre több magyar stratégiai ipari vállalat vág bele komoly beruházásokba, hogy minél több munkakörbe bevonja a dolgozók helyett a robotokat. Ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank december 19-én publikált, friss inflációs jelentéséből. A jelentés növekedést állapít meg a „versenyszférában” foglalkoztatottak körében, ugyanakkor elárulja, ez a növekedés a szakértelmet nem igazán igénylő szolgáltatóipari szektorban keletkezett, míg  például a feldolgozóiparban úgy növekedett a termelékenység, hogy közben a foglalkoztatás csökkent, tehát általánosan a leépítések jellemzőek a szektorra.

A jelenség magyarázata nem más, minthogy Magyarországon is egyre nagyobb mértékben dübörög a gyárcsarnokok robotizációja, és a szalagmunkások gépekre való lecserélése. Az így automatizált munkák tehát továbbra is termelik a bevételt, miközben számos dolgozó veszíti el az állását.

Balatoni András, a jegybank igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón arról beszélt, a vállalatok eleve a tőkeállomány növelésével próbálnak enyhíteni a munkaerőhiány okozta, kialakult helyzeten. Ennek során pedig szinte a teljes feldolgozó- és élelmiszeripar is ugyancsak tőkeigényes nagyberuházásokba kezdett, ez pedig most szinte kizárólag automatizációt, tehát az egyszerűbb munkafolyamatok robotokra való átállítását jelenti.

Kép: Portfolio.hu

Ez ugyan most rengeteg pénzbe kerül, de minden tőkés azt várja az átalakításoktól, hogy kikerülhet a képből az egyszerűbb de mégis munkaigényesebb folyamatoknál a dolgozó, és a szakszervezet is, így nem kell majd annyira tartaniuk sztrájkoktól, és a bérmegállapodásokon is kevesebb lehet a nyomás.

A jegybanki jelentés ugyanezt a problémát úgy fogalmazza meg:

„A tőke-munka helyettesítést azoknál az ágazatoknál látjuk igazolhatónak, ahol a kibocsátás nem csökken, a foglalkoztatás viszont mérséklődik, miközben az elmúlt években jelentős beruházási aktivitást regisztráltunk”

Az adatok egyértelműen arra mutatnak tehát, hogy miközben a kormánynál nem látszik egységes társadalompolitikai eszköz, amellyel a helyzetet kezelhetnék, az iparból kieső munkaerő részére egyelőre a magánszféra „szolgáltatói állásai” állnak csupán rendelkezésre, miközben az állami foglalkoztatottak – ideértve a közmunkások – száma továbbra is egyre csökken, 2019 végén a közmunka-programban például már csak 108 ezer fő volt benne.

Az automatizáció egyre általánosabban elterjedt válasz arra, hogy míg a dolgozókra fordított költségek megspórolását általában nem akarják visszaszorítani a nagy cégek, a válasz egyre több helyen az üzemekben a dolgozók robotokra cserélése lett. Magyarországon az ősz folyamán nagymértékű automatizációs fejlesztés történt például a győri Audi elektromotorokat gyártó üzemében, és az Electrolux jászberényi gyárában is.

A jegybank jelentése szerint azonban az első fecskék után egyes iparágakat immár általánosan is átvehet a robotizáció, az ebből adódó munkanélküliség feszültségeit pedig egyelőre felszívják más munkaadók, az új munkák azonban jellemzően bizonytalanok, és rendkívül kitettek akár egy enyhe válsgának is.

Valter Sánches, a világ 50 millió ipari dolgozóját tömörítő IndustriAll Global szakszervezeti szövetség főtitkára a Mércének korábban hangsúlyozta, nem önmagában a robotizációs fejlesztésekkel van a probléma, hanem azzal, hogy a kapitalista nagyvállalatok és kormányok sem törődnek az átállás társadalmi hatásaival: nem képzik át a dolgozókat, menedzsereket, és nem készülnek fel arra a sem, hogy a jövőben éppen a robotok tömeggyártása lehet az az iparág, amellyel egy-egy ország gazdasága talpon maradhat, és szintent tarthatná termelékenységét is.