Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Dobrev Klára elmagyarázza, miért szavaztak nemmel a menekültek kimentését szorgalmazó EP-nyilatkozatra

A Mérce mellett működő Balra Át blogot szerkesztő kollégák írták meg elsőként a magyar sajtóban, hogy a Demokratikus Koalíció négy képviselője pár hete nem szavazta meg azt az európai parlamenti nyilatkozattervezetet, amely arra kérte volna fel az Európai Bizottságot, hogy tegyen új javaslatot az európai menekültügyi rendszer reformjára. Illetve felszólította volna a tagállamokat, hogy fokozzák a kutatási és mentési műveleteiket az ehhez szükséges személyzet és eszközök biztosításával együtt, mivel nemzetközi jogi kötelezettség a fuldoklókat kimenteni a tengerből.

Az előterjesztés két szavazat hiányában nem kapott többséget, így a nyilatkozat bukásában a balközép S&D frakcióból egyedüliként nemmel szavazó négy DK-s képviselőnek is nagy szerep jutott. (A frakcióból még öten tartózkodtak.)

Dobrev Klára, a DK EP-képviselője és az Európai Parlament alelnöke ma hosszú bejegyzést tett közzé Facebook-oldalán, amelyben kifejti, milyen indokok támasztják alá az ő és három kollégája szavazatait.

Dobrev szerint a velük szemben megfogalmazott kritikák „nem állják ki a tényszerű valóság próbáját”. Érvei a következők:

  1. a javaslat csak részben szólt a menekültek vízből való kimentéséről, ám egy módosító révén bekerült a szövegbe a kötelező uniós menekültkvóta szorgalmazása is, mely azonban elfogadhatatlan a DK számára;
  2. az állásfoglalás „semmiféle jogi kötőerővel nem bír”, így annak elfogadása vagy elutasítása semmilyen közvetlen hatással nincs a menekültek életére vagy kimentésére;
  3. a DK általában sem tartja jónak az ilyen típusú, nem kötelező érvényű nyilatkozatok, „politikai papírok” szakmányban gyártását, ezek ugyanis nem segítenek konkrétan, de „rombolják a Parlament tekintélyét;
  4. nem volt konszenzus a javaslat kapcsán az EP két legnagyobb frakciója, az EPP és az S&D között, ilyen megállapodás nélkül pedig esélytelen bármilyen valódi hatással járó szabályozás elfogadása;
  5. nem a Fidesszel és az Európai szélsőjobbal szavaztak együtt, ugyanis „rengeteg mérsékelt szociáldemokrata, liberális és konzervatív EP-képviselő is velünk együtt szavazta le a nyilatkozatot, köztük sokan olyanok, akiket még a legvehemensebb bírálóik sem vádolhatnak menekültellenességgel.”

Dobrev emellett hangsúlyozza, hogy továbbra is elkötelezettek a menekültek segítése mellett, ám ennek útját nem a politikai nyilatkozatok elfogadásában, hanem széles támogatást élvező, jogi hatállyal rendelkező szabályozások megalkotásában látja.

A politikus bejegyzését teljes egészében itt tudjátok elolvasni:

Dobrev érdemi reakciója az elmúlt napokban sok helyen megfogalmazott kritikákra komoly előrelépés a DK másik képviselőjének, Ara-Kovács Attilának a minapi reakciójához képest, amelyben a politikus „szélsőbalos, populista szabályozás”-nak nevezte az előterjesztést, majd hajmeresztő történelmi tótágast állva hozzátette:

„Kritikusaink épp úgy nem értik saját évszázadukat, a 21.-et, ahogy az 1930-as években nem értették nagyon sokan a magukét, s ezzel a populizmus és a szélsőjobb – Mussolini és Hitler – karjaiba hajtották kortársaik zömét. Máig semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek.”

Az Európai Parlament alelnökének reakciója tehát érdemi indokokat tartalmaz minősítgetés helyett, néhány kérdést mindenesetre továbbra is felvet.

Ellentmondás fedezhető fel ugyanis a kötelező menekültkvóta elutasítása és a nem kötelező érvényű „politikai papír” érvelés között, hiszen ha e nyilatkozat a menekültek kimentése tekintetében nem kötelező érvényű, úgy kvótaügyben is csupán egy állásfoglalás. Ettől persze még a DK mint párt szabadon választhatja meg a kvótával kapcsolatos álláspontját, és ha a kérdéses előterjesztés ebbe nem illeszkedik, akkor érthető, hogy képviselői nem szavazták meg a javaslatot.

Méltányolandó szempont a nem kötelező érvényű nyilatkozatok túlburjánzásának elutasítása is, ugyanakkor fontos jelezni, hogy a tagállami parlamentekkel ellentétben az EP-nek nincsen törvényjavaslati joga, vagyis nem kezdeményezhet új szabályozásokat. Ez a jog kizárólag az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, az EP tehát azokról a szabályozásokról tud dönteni, amelyeket a Bizottság előterjeszt.

Innen nézve a politikai nyilatkozatok jelentősége felértékelődik, hiszen az EP tudja általuk jelezni a Bizottság felé, milyen javaslatok összeállítását tartja fontosnak.

És ha a DK meg is szavazta volna ezt a nyilatkozatot, amely kéri a Bizottságtól a menekültek kimentésére vonatkozó hatékonyabb intézkedések előterjesztését, és a menekültkvóta kidolgozását, attól még később, amikor tényleg kötelező érvényű jogi dokumentumokról lett volna szó, elutasíthatta volna a kvótalapú elosztási rendszert.

Pontosítást igényel az a kitétel is, amely szerint „rengeteg szociáldemokrata és liberális” nem szavazta meg az előterjesztést. Mint már említettük, a balközép S&D frakció 152 tagjából csupán a négy DK-s képviselő szavazott nemmel, öt társuk (köztük az MSZP-s Ujhelyi István) tartózkodott. A liberális Renew Europe frakció 108 tagjából pedig összesen 14 utasította el a nyilatkozatot, vagy tartózkodott.

Ettől persze nem lesz kevésbé igaz, hogy a nagy pártcsaládok kompromisszumára lesz szükség bármilyen menekültügyi reform kérdésében, ám a parlamenti többség kezdeményezőkészsége nélkül a menekültellenes politikai erőknek (köztük a Fidesznek) engedményeket tévő von der Leyen-bizottságtól túl sokra nem érdemes számítanunk.

Épp ezért is jut szerep az ilyen politikai nyilatkozatoknak, amelyek jelzik, hogy az EP-ben igenis van többségi politikai akarat a menekültekkel szembeni embertelen bánásmód megfékezésére.

Arra az érvre pedig, hogy az ilyen nem kötelező érvényű határozat „itthon tovább szíthatja a gyűlölet politikáját”, a DK maga szolgáltat cáfolatot: hiába nem támogatja a párt a kötelező kvótát, a Fidesz mégis lépten-nyomon azzal vádolja, hogy kötelezően „migránsokat” telepítene be az országba. A gyűlölet politikáját ugyanis nem a segítő szándék, és általában nem is a tények táplálják.

Címlapkép: CC-BY-4.0: © European Union 2019 – Source: EP