„Egy megtermett férfival az oldalán járta végig” a Kincsem Parknál lévő „Lovi-ház” bérlőit a társasházat tulajdonló cég vezérigazgatója június 10-én – számolt be az Utcajogász keddi közleményében. A lakókat nyomasztó akció apropója, hogy ez volt az a határidő, amikor az egyoldalú felmondás alapján ki kellett volna költözniük otthonaikból. A civil jogvédők szerint azonban a felmondás jogszerűtlen volt, így a bérlők továbbra sem hajlandóak elhagyni a lakásokat, már csak azért sem, mert a bíróságon sorra megnyerték a pereket az őket elüldözni próbáló cég ellen.

A ház bérlői a lóversenypálya egykori dolgozói, akik alacsony fizetésük mellé, béren kívüli juttatásként kapták a lakások bérleti jogát a rendszerváltás előtt. Sokáig úgy tűnt, hogy életük végéig biztonságban élhetnek itt, de 2021-ben a házat egy száz százalékig állami tulajdonban álló cégtől megvásárolta a Kincsem Corner Zrt. áron alul (lakásonként nagyjából hétmillió forintért). Az új tulajdonos azonnal egyoldalúan a háromszorosára emelte a bérleti díjakat és magas kauciót is követelt a lakóktól, akik ezt nem voltak képesek megfizetni, így a Kincsem Corner Zrt. perelni kezdte őket.

A bíróság ugyanakkor nem a cégnek adott igazat: kimondta, hogy az egyoldalú lakbéremelések, illetve az erre alapozott felmondások jogszerűtlenek voltak. Ezt követően a Kincsem Corner Zrt. újabb pereket indított, ezúttal már a lakbérek bírósági megállapításáért. Ezeknél az eljárásoknál többféle ítélet született. Volt olyan, ahol kimondta a bíróság, hogy nincs lehetőség a szerződés bírósági módosítására, más esetekben pedig módosította ugyan a lakbért, de jóval alacsonyabb összeget határozott meg, mint amit a felperes követelt volna.

Miután a lakbér-megállapítási perek nagyrészt lezárultak (ezekből jelenleg kettő fut még), az Utcajogász szerint a Kincsem Corner Zrt. újabb stratégiával próbálja kipaterolni a lakókat: olyan bérlői kötelezettségeket érintő pontokat keresett a szerződésekben, amelyekről azt állítja, hogy megsértették a lakók. A bérlők a szerződések szerint kötelesek lakásbiztosítást kötni és egyes műszaki hatósági dokumentumokat beszerezni. Ezenkívül a tulajdonos megpróbálta áthárítani a kerületi ingatlanadó kifizetését a bérlőkre.

A lakók azonban rendelkeznek biztosítással, a műszaki papírokat pedig hiába próbálták beszerezni, azokat csak a tulajdonos kérheti ki, és jog szerint az ingatlanadó is a tulajdonost terheli. Így a lakók nem fogadták el az ezekre hivatkozó szerződésfelmondást, és nem költöztek ki június 10-ig. Ezután jelent meg az ajtajukban a tulajdonos, aki felszólította őket a távozásra.

Az egykori lovi-dolgozók ügye már öt éve tart, és bár sorra nyerik a pereket a bíróságon, a Kincsem Corner Zrt. kifárasztásra játszva folyamatosan újabbakat indít ellenük.

Ami részben sikerült is: a bérlők nagyjából kétharmada mostanra elköltözött – nem bírták az eljárásokkal járó pszichés terhet.

Míg egy nagy cégnek csak némi elhanyagolható költséget jelent a pereskedés, addig a rossz anyagi körülmények között élő bérlőknek ez rengeteg energiáját és erőforrását emészti fel. Ingyenes jogi képviselet nélkül pedig valószínűleg már mind kénytelenek lettek volna elhagyni otthonaikat, közülük többen csak nehezen vagy egyáltalán nem jutottak volna méltó lakhatáshoz – írja az Utcajogász.

A Kincsem Park bérházának története rávilágít egy általánosabb jogi problémára is: az egykori állami vállalati lakások bérlőinek mai napig rendezetlen helyzetére. A mára már privatizált, egykori állami vállalati lakások bérlőit a hatályos jogszabályi környezet piaci bérlőnek tekinti, így nem illeti meg őket az a jogi védőháló, ami egy egykori tanácsi, majd később önkormányzati lakás lakóit megilleti.

A lakókat védő jogászok korábban arról beszéltek a Mércének, a probléma gyökere a rendszerváltás idejére datálódik, amikor a lakástörvény megalkotása közben szabályozták az állami és az önkormányzati bérlakások helyzetét. A rendszerváltás előtt az állami vállalatoknak nem volt tulajdona, hanem minden az állam tulajdonát képezte, a vállalatok vagyonkezelőként voltak kijelölve. 1991-ben aztán készült egy olyan törvény, amely kimondta, hogy az állami vállalatok által kezelt vagyon az állami vállalatok tulajdonába kerül – így került a Lóversenyvállalat mérlegébe az érintett bérház is. Az 1993-ban elfogadott lakástörvény rendelkezett az állami és az önkormányzati lakások privatizációjának lehetőségéről és szabályairól is, ám a jogszabály szövegében a felsorolásból egyszerűen kimaradtak az olyan házak, mint a Lovi-ház, tehát az állami vállalatok tulajdonába került lakások. Így egy párját ritkító joghézag alakult ki. Azért, hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő, módosítani kellene a lakástörvényt.

Az Utcajogász emlékeztet, a Kincsem Park esete nem egyedülálló, rengeteg ember lakhatása vált és válik ilyen, és ehhez hasonló esetek miatt bizonytalanná.