Pert nyert az Utcajogász a tulajdonossal szemben a Kincsem Parknál lévő „szürke ház” két bérlője képviseletében, számol be róla a szervezet közleménye.

A döntések szerint a tulajdonos jogszerűtlenül emelte háromszorosára a lakók bérleti díját, majd – nem mindig biztos jogi talajon álló – felszólítások útján próbálta elüldözni őket.

Többeket sikerült is – tavaly őszig csaknem tucatnyi lakás üresedett meg az épületben.

A bíróság most kimondta, hogy nem tisztességes, így érvénytelen egyoldalú lakbéremelést kikötni a lakásbérleti szerződésben

– jelentette be az Utcajogász.

A „szürke ház” lakóinak 2021 márciusa óta tartó kálváriájáról mi is beszámoltunk tavaly őszi riportunkban. A korábban áttételesen száz százalékban állami tulajdonban lévő épületet 2020 végén adta el Kincsem Nemzeti Lóverseny állami kft egy magántulajdonosnak a lakók tudta nélkül, lakásonként hétmillió forintért, majd 2021-ben rövid úton a Kincsem Corner Zrt.-hez került az épület.

Az új tulajdonos pedig nem teketóriázott, márciusban háromszorosára emelte a lakások bérleti díját, valamint több százezres kauciót követelt tőlük. Ezek kifizetését a lakók megtagadták, ugyanis túlnyomó többségük nem is tudta volna kifizetni – a tulajdonos pedig zárcserét helyezett kilátásba, lakáselhagyásra szólította fel az ellenszegülőket, akik közül sokakat jelenleg az Utcajogász és A Város Mindenkié képviselnek.

A lakók közül sokan már évtizedek óta laknak a „szürke házban”. Az állami vállalat ugyanis az alacsony fizetések mellé juttatásként biztosította a szolgálati lakásokat az ott élők munkahelye közelében, az ott lakók pedig bizton számíthattak arra, hogy megfizethető fedél lesz a fejük fölött. A rendszerváltás utáni lakástörvény azonban nem tartalmazott, és most sem tartalmaz ezirányú biztosítékot.

Ezért a győzelmek fontos fordulópontot jelentenek nemcsak a „szürke ház” lakói, de a más, egykoron állami vállalatok tulajdonában élő házakban lakók ügyében.

A lakástörvény ugyanis az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlői védelmében számos garanciát tartalmaz, biztosítja a jövedelmi szintnek megfelelő, megfizethető bérleti díjak megállapítását, illetve meghatározza a lakbéremelések lehetséges szintjét is.

„Ugyanakkor az állami vállalatok tulajdonába került lakások esetében sem a Lakástörvény bérlők számára kedvezőbb rendelkezéseit nem kell alkalmazni, sem az értékesítésre nem vonatkoznak a bérlő jogait védő szabályok. Így a korábban állami tulajdonú, céges tulajdonná vált lakóingatlanok esetében nem egyértelmű, hogy a bérlők számára biztosítani kell-e az elővásárlási jogot, hogy ellenkező megállapodás hiányában jár-e cserelakás, ha a tulajdonosnak más tervei vannak az ingatlannal, és ezért felmondja a bérleti szerződéseket, továbbá nem értelmezhetők a jövedelmi helyzettől függő bérleti díj kategóriák sem”

– emlékeztet az Utcajogász közleménye.

Vagyis egy joghézag miatt az állami tulajdonú vállalatok tulajdonában álló lakások bérlőit – hiába ugyanaz a végső tulajdonos, mint az állami lakások bérlői esetében, és hiába kapták sok esetben bérkompenzációs juttatásként a lakásokat – sokkal kevésbé védi a jog, és amennyiben ezen lakásokat privatizálják, ki vannak téve az új tulajdonos kénye-kedvének, vagyis a gazdasági érdekeinek. Ráadásul elővásárlási jog sem illeti őket, így a „szürke házhoz” hasonlóan, áron alul – ez esetben lakásonként 7 millió forintért – privatizált lakások lakói a törvények értelmében aligha tehetnek bármit a kisemmizésük ellen.

Amikor pedig a potenciális telekbér magasabb, mint a bérlők által aktuálisan fizetett lakbér, akkor egy privát tulajdonos elemi üzleti érdeke, hogy növelje a bevételeket akár a bérleti díjak emelése, akár funkcióváltás útján. Azt pedig nem nehéz belátni, hogy az eleve nem profitalapon megállapított díjaknál a piaci alapú díjak értelemszerűen magasabbak, a jelenlegi lakáspiaci környezetben akár sokszorosuk is lehet.

Az Utcajogász véleménye szerint ugyanakkor az állami vállalatok tulajdonában lévő lakásokra is alkalmazni kellene a lakástörvény nem definiált állami lakásokra vonatkozó passzusait. Ez alapján pedig az épületet jogszerűtlenül privatizálták a lakók feje fölül, mikor nem biztosítottak elővásárlási jogot nekik.