A világ sertés állományának negyede válhat az Afrikai Sertéspestis (ASP) áldozatául, jelentette be az Állategészségügyi Világszervezet elnöke. Dr. Mark Schip elmondta ez a komplex vírus az elkövetkezendő évek legnagyobb fenyegetése a kereskedelmi állatállományra. A szakértő szerint nem fenyegeti kihalás a fajt, de élelmiszerhiányra és a sertéshús árának jelentős növekedésére kell számítani.
A vírus nagyjából egy éve jelent meg a világ legnagyobb sertéshús fogyasztó országában, Kínában, ahol azóta 100 millió malac pusztult el és 1,2 milliót kellett leölni. A távolkeleti országban található a világ összes sertésének fele, illetve itt fogy el a teljes sertéshús termelés háromnegyede. A tudósok előrejelzése szerint, a következő években a vírus közvetlen, vagy közvetett következményeként Kínában a jelenlegi állomány 20-70% fog elpusztulni, vagy kerül leölésre. Ez a legrosszabb esetben 350 millió állatot, a föld összes malacának több mint negyedét(!) jelentené.
Az állományritkítás hatása már Európában is érezhető. Németországban csak szeptemberben több mint 8%-kal nőtt a sertéshús ára, több európai ország is komoly intézkedéseket tett a vírus megállítása érdekében. Angliában fokozott határellenőrzésekkel, kereső kutyákkal igyekeznek megelőzni az ASP országba kerülését. Dánia egy ötven centiméter magas kerítést emel a német határra: a skandináv államnak különösen fontos az állomány megóvása, az országnak évente 4 milliárd eurós bevétele származik a sertéskereskedelméből. Bár politikai és környezetvédelmi támadások is érték a tervet a kerítés még ősszel elkészül.
A hús mellett egyéb sertésből készült termékeknél is hiány léphet fel, ilyen például a heparin nevű, gyógyászatban alkalmazott vérhigító szer.
Már itthon is érezhetjük a pénztárcánkon a pestis hatásait: az év eleje óta a sertéshús ára 10-16%-kal, míg a húskészítmények ára 6-8%-kal emelkedett. Az áremelkedés itt biztosan nem fog megállni, a 24.hu értesülései szerint, a nagyobb húsipari cégek így is 23 milliárd forint veszteséget termeltek, az első kilenc hónapban.
Annak ellenére, hogy nálunk még csak vaddisznókból mutatták ki a vírust, tavaly április óta a járvány miatt megnövekedett importot folytató és magasabb árakat fizető Kína importstoppot vezetett be Magyarországgal szemben. Így hazánk egyelőre inkább elszenvedője a vírus világpiaci hatásainak, szemben például Kazakhsztánnal.
Magyarországon először tavaly májusban jelent meg a sertéspestis, akkor az agrárminiszter emlékezetesen egy szendvicsét eldobó migránst okolt a vírus felbukkanásáért. Itthon azóta sem történt komoly intézkedés a vírus megállítása érdekében. A szakvélemény szerint a megfelelő lépések mintegy tízezer embert érintenének, minden bizonnyal ezért sem cselekedtek a hatóságok a választások előtt.
A már júliusban megszülettet, jogszabály tervezeteket is tartalmazó, szakértői ajánlások három lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel:
- A fertőzött területeken valamennyi kis létszámú sertésállományt le kell ölni, a gazdákat pedig kártalanítani. Ez a verzió lenne a leghatékonyabb, valamint a legdrágább is – ráadásul ezek után csak a helyi állategészségügyi hatóság előzetes helyszíni bejárása után tarthatnának állatokat, engedéllyel.
- Csak az úgynevezett „szigorúan korlátozott területeken” vágnák le az állatokat – viszont járványügyi szempontból ez nem lenne túl hatékony.
- Az utolsó változat szerint csak azoknak az állatait ölnék le, akik nem tesznek eleget az előírásoknak, ám ez egyrészt bonyolult, egyéni elbírálást jelentene, másrészt annyian nem tartják be a szabályzatot, hogy lényegét tekintve nem sokban különbözne az első verziótól.
A SERTÉSPESTISRŐL
Az Afrikai Sertéspestis Vírus (ASP) a háztartási és vaddisznókat egyaránt érintő vírus, ami gyors lecsengéssel, általában egy héten belül elpusztítja a fertőzött egyedeket. Elsősorban elhullott állatokon, véren, kullancsokon, fertőzött élelmiszereken keresztül terjed. A vírus évekig is képes túlélni alacsony, fagypont alatti hőmérsékleten. Így a talajban élelem után kutató vaddisznók, ha kapcsolatba kerülnek egy társuk tetemével, akár jóval annak halála után is megfertőződhetnek.
A vírus Afrikából származik, az első dokumentált esetet 1910-ben jegyezték fel, amikor a Brit megszállók házi malacokat importáltak Kenyába. Kelet-Európába a Kaukázuson keresztül érkezett, amikor egy kereskedelmi hajó fertőzött szemetéhez Grúziában hozzáfértek vaddisznók. Innen terjedt tovább Oroszországba, majd Lengyelországba és Magyarországra.
A vírus emberekre nem veszélyes, azonban míg Afrikában a kullancsok az elsődleges terjesztők, addig Európában az emberi hanyagság, fertőzött élelmiszerek importálása és a nem megfelelő higiéniás körülmények a fertőzések okai.
A vakcina kifejlesztésére, a vírus komplexitása miatt, még nem kerülhetett sor, bár folyamatosan dolgoznak az ellenszer kifejlesztésén.
