Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A világ teljes sertésállományának negyede eshet a pestis áldozatául

A világ sertés állományának negyede válhat az Afrikai Sertéspestis (ASP) áldozatául, jelentette be az Állategészségügyi Világszervezet elnöke. Dr. Mark Schip elmondta ez a komplex vírus az elkövetkezendő évek legnagyobb fenyegetése a kereskedelmi állatállományra. A szakértő szerint nem fenyegeti kihalás a fajt, de élelmiszerhiányra és a sertéshús árának jelentős növekedésére kell számítani.

A vírus nagyjából egy éve jelent meg a világ legnagyobb sertéshús fogyasztó országában, Kínában, ahol azóta 100 millió malac pusztult el és 1,2 milliót kellett leölni. A távolkeleti országban található a világ összes sertésének fele, illetve itt fogy el a teljes sertéshús termelés háromnegyede. A tudósok előrejelzése szerint, a következő években a vírus közvetlen, vagy közvetett következményeként Kínában a jelenlegi állomány 20-70% fog elpusztulni, vagy kerül leölésre. Ez a legrosszabb esetben 350 millió állatot, a föld összes malacának több mint negyedét(!) jelentené.

Az állományritkítás hatása már Európában is érezhető. Németországban csak szeptemberben több mint 8%-kal nőtt a sertéshús ára, több európai ország is komoly intézkedéseket tett a vírus megállítása érdekében. Angliában fokozott határellenőrzésekkel, kereső kutyákkal igyekeznek megelőzni az ASP országba kerülését. Dánia egy ötven centiméter magas kerítést emel a német határra: a skandináv államnak különösen fontos az állomány megóvása, az országnak évente 4 milliárd eurós bevétele származik a sertéskereskedelméből. Bár politikai és környezetvédelmi támadások is érték a tervet a kerítés még ősszel elkészül.

A hús mellett egyéb sertésből készült termékeknél is hiány léphet fel, ilyen például a heparin nevű, gyógyászatban alkalmazott vérhigító szer.

Már itthon is érezhetjük a pénztárcánkon a pestis hatásait: az év eleje óta a sertéshús ára 10-16%-kal, míg a húskészítmények ára 6-8%-kal emelkedett. Az áremelkedés itt biztosan nem fog megállni, a 24.hu értesülései szerint, a nagyobb húsipari cégek így is 23 milliárd forint veszteséget termeltek, az első kilenc hónapban.

Annak ellenére, hogy nálunk még csak vaddisznókból mutatták ki a vírust, tavaly április óta a járvány miatt megnövekedett importot folytató és magasabb árakat fizető Kína importstoppot vezetett be Magyarországgal szemben. Így hazánk egyelőre inkább elszenvedője a vírus világpiaci hatásainak, szemben például Kazakhsztánnal.

Magyarországon először tavaly májusban jelent meg a sertéspestis, akkor az agrárminiszter emlékezetesen egy szendvicsét eldobó migránst okolt a vírus felbukkanásáért. Itthon azóta sem történt komoly intézkedés a vírus megállítása érdekében. A szakvélemény szerint a megfelelő lépések mintegy tízezer embert érintenének, minden bizonnyal ezért sem cselekedtek a hatóságok a választások előtt.

A már júliusban megszülettet, jogszabály tervezeteket is tartalmazó, szakértői ajánlások három lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel:

  1. A fertőzött területeken valamennyi kis létszámú sertésállományt le kell ölni, a gazdákat pedig kártalanítani. Ez a verzió lenne a leghatékonyabb, valamint a legdrágább is – ráadásul ezek után csak a helyi állategészségügyi hatóság előzetes helyszíni bejárása után tarthatnának állatokat, engedéllyel.
  2. Csak az úgynevezett „szigorúan korlátozott területeken” vágnák le az állatokat – viszont járványügyi szempontból ez nem lenne túl hatékony.
  3. Az utolsó változat szerint csak azoknak az állatait ölnék le, akik nem tesznek eleget az előírásoknak, ám ez egyrészt bonyolult, egyéni elbírálást jelentene, másrészt annyian nem tartják be a szabályzatot, hogy lényegét tekintve nem sokban különbözne az első verziótól.

A SERTÉSPESTISRŐL

Az Afrikai Sertéspestis Vírus (ASP) a háztartási és vaddisznókat egyaránt érintő vírus, ami gyors lecsengéssel, általában egy héten belül elpusztítja a fertőzött egyedeket. Elsősorban elhullott állatokon, véren, kullancsokon, fertőzött élelmiszereken keresztül terjed. A vírus évekig is képes túlélni alacsony, fagypont alatti hőmérsékleten. Így a talajban élelem után kutató vaddisznók, ha kapcsolatba kerülnek egy társuk tetemével, akár jóval annak halála után is megfertőződhetnek.
A vírus Afrikából származik, az első dokumentált esetet 1910-ben jegyezték fel, amikor a Brit megszállók házi malacokat importáltak Kenyába. Kelet-Európába a Kaukázuson keresztül érkezett, amikor egy kereskedelmi hajó fertőzött szemetéhez Grúziában hozzáfértek vaddisznók. Innen terjedt tovább Oroszországba, majd Lengyelországba és Magyarországra.
A vírus emberekre nem veszélyes, azonban míg Afrikában a kullancsok az elsődleges terjesztők, addig Európában az emberi hanyagság, fertőzött élelmiszerek importálása és a nem megfelelő higiéniás körülmények a fertőzések okai.
A vakcina kifejlesztésére, a vírus komplexitása miatt, még nem kerülhetett sor, bár folyamatosan dolgoznak az ellenszer kifejlesztésén.

(Deutsche Welle; 24.hu)

Olvass tovább!