Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Sok itt élő külföldit kizártak a szavazásból, pedig Kósa Lajos szerint miattuk nyert Karácsony Budapesten

Az önkormányzati választások másnapján Kósa Lajos, a Fidesz önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke nagy lendülettel ecsetelte, hogy Budapesten minden bizonnyal azoknak az itt élő külföldieknek a szavazatai billentették Karácsony felé a mérleg nyelvét, akiket az ellenzék mozgósított Tarlós leváltására.

Egészen pontosan így fogalmazott:

„A fővárosban az történt (mert a főpolgármester választás a kerületekre nem magyarázat), hogy van 90 ezer olyan külföldi, európai polgár, aki Budapesten lakik, és létesített budapesti lakcímet, és regisztrált, elment szavazni. Ők mondjuk kevésbé fogékonyak a nemzeti politizálásra, hiszen részint nem magyarok, részint nem is értik. Karácsony Gergely és csapata külön kampányt csinált rájuk, tehát az a 90 ezer szavazat éppen a főpolgármester személyét eldöntötte, mert 50 ezer volt a különbség. És mi ezeket a – hogy is mondjam – választókat a közvélemény-kutatók sem mérték, mert ugye a magyar biztosok nem tudják megkérdezni őket ha angol kérdőív vagy éppen az anyanyelvükön lévő kérdőív nincsen, tehát kiestek a fókuszból, itt most a különbség olyan kicsi volt, hogy ez most eldöntötte a főpolgármester személyét.”

Az eszmefuttatásban amúgy is akadt néhány bökkenő (ezekről itt írtunk korábban), viszont különösen érdekes a TASZ legújabb közleményének tükrében, amelyből kiderül, hogy sok külföldi, de Magyarországon élő személy nem adhatta le a szavazatát október 13-án annak ellenére, hogy jogosultak lettek volna részt venni az önkormányzati választáson, számos hívás érkezett ezügyben a TASZ választási forródrótjához.

De tulajdonképpen kik is szavazhatnak?

Az Alaptörvény szerint:

  • az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárainak, valamint
  • a Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek

joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazhasson.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság év eleji statisztikája szerint Magyarországon összesen

  • 123 526-an tartózkodnak olyan személyek, akik az Európai Unió (vagy Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) regisztrált állampolgárai,
  • 4019-en bevándorolt státusszal rendelkeznek,
  • 38 814-en letelepedési engedéllyel rendelkeznek és
  • van 1658 menekültként elismert ember is.

Ők nem mindannyian nagykorúak.

És ki nem szavazhat?

Komoly alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy nemzetközi szerződésekből eredően és Európai Uniós jogi kötelezettség miatt Magyarország lehetővé teszi ugyan a szavazást ezeknek az embereknek, de nem teszi lehetővé a magyar állampolgárok nem magyar és nem európai uniós állampolgár családtagjai számára.

Gondoljunk bele: egy itt élő európai uniós állampolgár – nagyon helyesen – beleszólhat abba, hogy ki vezeti azt a települést, ahol él, de egy magyar állampolgár régóta itt élő amerikai házastársa már nem teheti meg ugyanezt.

A TASZ jelezte: jelentkeztek náluk olyan személyek, akik letelepedett státuszban vannak, vagy az Európai Unió más tagállamának itt élő állampolgárai, de még úgy sem adhatták le a szavazatukat, hogy korábban már részt vettek önkormányzati választáson Magyarországon.

Több megkereső még az értesítőt is elküldte, amit a magyar állampolgárokhoz hasonlóan a Nemzeti Választási Irodától kapott, így különösen meglepő, hogy vasárnap mégsem szavazhatott.

Volt olyan telefonáló, akinek a helyszínen azt mondták, hogy „passzív” a névjegyzékben, ami jogi szempontból teljesen értelmezhetetlen.

Mások pedig egyszerűen nem szerepeltek a névjegyzékben, hiába mentek oda az érvényes lakcímkártyájukkal. Egyiküknek a szavazatszámláló bizottság elismerte, hogy valóban joga lenne szavazni, de a bizottság nem tud mit tenni, ha a leadott listában nem szerepel a neve.

A TASZ így fogalmaz a rejtélyes esetekkel kapcsolatban:

„A hozzánk beérkezett információk alapján egyelőre értetlenül állunk a történtek előtt. Bízunk benne, hogy a tájékoztatást kérő levelekre adott válaszokból megértjük majd, hogy mi történt.”

Hogy segítsenek azoknak, akik hasonlóképp jártak, készítettek egy mintalevelet a Nemzeti Választási Irodának címezve. Így legalább az érdeklődők azt megtudhatják, hogy mi történt, ha már a választójogukat nem tudták gyakorolni, hogy legközelebb ne fordulhasson elő ilyen.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
Olvass tovább!