Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Összesen csaknem 100 év börtönt osztott ki a Legfelső Bíróság a katalán függetlenségpárti vezetőknek

A spanyolországi politika régóta vár a mai napra, amely újabb vízválasztó lehet az évek óta húzódó, de a 2017. október 1-én rendezett illegális népszavazás és a független Katalónia kikiáltása óta lényegében stagnáló konfliktusban.

Ekkor, 2017 őszén került előzetes letartóztatásba azoknak a függetlenségpárti vezetőknek többsége, akik ma szembesültek a Legfelső Bíróság ítéletével, és a 12 vádlott közül kilenc azóta is börtönben van. A nagy kérdés az volt, vajon helyt ad-e a Bíróság az ügyészség kérésének, és a 25 év börtönnel szankcionálható lázadás vádjában is bűnösnek találja-e az önkormányzat egykori felső vezetőit, illetve a két meghatározó függetlenségpárti civil szervezet elnökét, a két „Jordit”.

Már a hétvégén kiderült, hogy ezt a kockázatot mégsem vállalja fel a legfőbb bírói testület – a lázadásnak ugyanis feltétele bizonyos fokú erőszak, amelyet a vádlottak sosem alkalmaztak és nem is támogattak. Így ezt a vádpontot végül ejtették, bár a spanyol nacionalista és szélsőjobboldali erők, akárcsak az igazságszolgáltatás legkonzervatívabb szektorai máig kitartottak mellette, a számos bel- és külföldi kritika ellenére is.

Így lett „csupán” 13 éves börtönbüntetés az osztályrésze a zendülés és hűtlen kezelés vádjában bűnösnek talált Oriol Junquerasnak, aki 2017-ben a katalán önkormányzat, a Generalitat alelnöke volt.

Junqueras egyúttal az autonóm közösség jelenleg legerősebb pártjának, a tavaszi önkormányzati és parlamenti választásokon egyaránt nyertes Köztársasági Baloldalnak (Esquerra Republicana de Catalunya, ERC) vezetője is.

A másik nyolc börtönben lévő vádlott közül szintén zendülés és hűtlen kezelés miatt ítélték 12 év börtönre az önkormányzat 3 volt képviselőjét – az utóbbi vád arra vonatkozik, hogy közpénzből szervezték meg és bonyolították le a spanyol állami intézmények által illegálisnak minősített népszavazást.

Forrás: El País.

Két másik volt képviselő csak zendülésért kapott 10 évet, a katalán parlament volt elnöke, Carme Forcadell 11 és fél év, a két már említett civil vezető (akik azóta a választásokon is elindultak) – Jordi Sànchez y Jordi Cuixart büntetése pedig 9-9 év szabadságvesztés. Végezetül a 3 szabadlábon védekező vádlottat 1 év 8 hónapra eltiltották köztisztség viselésétől, illetve pénzbüntetésben részesültek. Az El País kommentárja szerint az ítélet  elméletileg azt is lehetővé teszi, hogy a rabok hamarosan félig házi őrizetbe kerüljenek, azaz csak aludni járjanak vissza a börtönbe hétfőtől péntekig.

A politikai elit Madridban és Barcelonában egyaránt régen készül az ítéletre, amelyre a katalán önkormányzat intézményes válaszokat, a civil társadalom pedig változatos akciókat tervezett – már tegnap is sor került pl. a barcelonai főpályaudvaron egy több száz fős akcióra, és ma is tucatnyi útlezárás van folyamatban, további blokádok, tüntetések várhatók.


Három óra után több százan „foglalták el” a barcelonai repteret, és valamivel dél után így nézett ki Barcelona egyik főtere, a Katalónia tér:

Ráadásul november 10-én újra, az idén már harmadik alkalommal hívják az urnákhoz a polgárokat, mivel az áprilisi törvényhatósági választások nyomán Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök képtelen volt parlamenti többséget állítani maga mögé. Az országos politikai erők természetesen ehhez az ítélethez igazítják majd taktikájukat – a katalán kérdés, amelyben két éve nem tudtak és feltehetőleg nem is nagyon akartak előrelépni a döntéshozók, újra központi elem lehet egy kampányban, amitől azonban sajnos sok jót nem érdemes remélni.

Bár a függetlenségpárti erőkön belül az utóbbi két évben átrendeződtek az erőviszonyok, és a Brüsszelbe emigrált Carles Puigdemont pártja, a jobboldali nacionalista, most épp Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya,JxCat) nevű formáció több évtizedes hegemónia után a második helyre szorult, az autonóm tartományban ma is ez a „tábor” van többségben. Jelenleg ugyan nincs közös stratégiájuk, kérdés, hogy ez hogyan alakul majd az ítélet nyomán, ahogy az is, mit hoz november 10-e a baloldali térfélnek, ahol új indulók is lesznek.

Oriol Junqueras egy hangüzenetben reagált először a fejleményekre: „Ez nem igazság, hanem bosszú” – jelentette ki. Közölte, hogy ez sem fogja eltéríteni meggyőződésétől, és szerinte a bírósági döntéssel „saját magukra is ítéletet mondanak, mert a függetlenség elkerülhetetlen„.

Bár sokan attól tartanak, vagy épp – pl. Puigdemont, illetve spanyol nacionalista körök – abban reménykednek, hogy Katalóniában forró ősz lesz, a helyi társadalom aktivista-mozgalmi erőit is megviselte az utóbbi két évben gyakorlatilag zsákutcába jutó procés, a szuverenista ‘folyamat’.

Ezzel együtt is igaz, hogy a „rabok” melletti szolidaritás rendkívül erős kötelék a helyiek között, túlnőve a függetlenségpárti halmazon is. Erről az úton-útfélen látható sárga szalagok is tanúskodnak, amelyek a vádlottak melletti kiállást jelképezik.


Ha az ítélet valóban egy új etap kezdete is lehet Katalóniában, kicsi az esély rá, hogy a mai nap közelebb hozta volna a vitában álló feleket egymáshoz. Ezért inkább csak szomorú mementója annak, hogy két évvel a legsúlyosabb politikai krízise után a spanyol államhatalom még mindig képtelen politikai megoldások keresésére, és jogi úton próbál „gyógyítgatni” egy mélyen gyökerező, összetett társadalmi-politikai problémát, amely biztosan nem a tárgyalótermekben és a börtönökben fog rendeződni.

 

Olvass tovább!