Véres rendőrattak és ünneplő tömeg – zajlik a katalán függetlenségi népszavazás

Lezárult Katalóniában a függetlenségről tartott szavazás. Feszültségekkel, értelmetlen rendőri erőszakkal volt terhelt az egész nap, már a kezdetek sem voltak túl biztatóak: a 2300 szavazókörből ugyanis csak 1000 tudott reggel kinyitni, majd később többet is bezártak, de a katalán önkormányzat engedélyt adott arra, hogy bárki bármelyik szavazókörben szavazzon. A polgárok több helyen is megpróbálták megvédeni a szavazóhelyiségeket, és a spanyol rendfenntartó erők fellépése sérülteket is eredményezett. Az esti órákban, az urnazárás után Madridban többezer fős spontán demonstráció kezdődött, ahol a kormány és a rendőri túlkapások ellen tüntettek.

Ez a cikk a ti támogatásotokból készült el.

A Mérce cikkeit ingyen olvashatjátok, de nem ingyen készülnek, hanem a ti támogatásotokból és a mi munkánkból! A Mércét nem támogatják pártok, oligarchák, hanem 100%-ban az olvasók hozzájárulásából működik, ez biztosítja a függetlenségünket, és pont ezért csak akkor maradhatunk fenn, ha te is beszállsz!

Kattints és támogasd a Mércét rendszeres havi 2000, 5000 vagy 10 000 forinttal, hogy tovább működhessen és még jobb lehessen!

Támogass minket egyszerűen bankkártyával:

Támogatom!

Más támogatási lehetőségekért és több infóért kattints ide.

14.10 Tegnap lezárult a szappanopera utolsó évadja, ma pedig új kezdődik

Tegnap este a katalán önkormányzat vezetője, Carles Puigdemont közölte, hogy elindítja a függetlenség kikiáltását előkészítő törvénykezési folyamatot (amihez ugye a számok alapján sem igazán kapott felhatalmazást), ugyanakkor azt is jelezte, hogy nyitott a dialógusra és a mediációra. Hétfőn kora délután pedig arra kérte fel a spanyol kormányt, hogy üljön le velük tárgyalni nemzetközi mediátorok jelenlétében.
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök ugyan tegnap utalt rá, hogy felveszi a kapcsolatot a parlamenti pártokkal, de eddig csak a szocialistákkal és a jobbközép Ciudadanos-szal beszélt. Kormányának egyik fontos támasza, a büdzsé megszavazásához nélkülözhetetlen Baszk Nacionalista Párt már jelezte, hogy jelenleg és egyelőre nem óhajtja támogatni a kormányt.

Közben a katalán társadalom folytatja a mozgósítást: ma több demonstrációra is sor került, az erőszak elleni tiltakozás jegyében. A Generalitat, a barcelonai városvezetés és a legnagyobb szakszervezetek vezetői délben együtt tartottak tíz perces néma tiltakozást. Az egyetemisták „A nagymamáinkhoz senki nem nyúl” szlogennel szerveztek egy nagyobbra duzzadó tüntetést, arra utalva, hogy tegnap idős emberekkel is erőszakoskodtak a rendőrök.

De sor került egy teljesen szokatlan demonstrációra is: a legnagyobb katalán bank, a Caixa dolgozóinak több száz fős tömege zárta le néhány percre az egyik barcelonai sugárutat, míg az állami tévé dolgozói spontán tiltakoztak a katalóniai hírek objektívnek nem mondható tárgyalása ellen. (Később egyébként a tévét felügyelő Tanács is kemény kritikával illette, hogy a közmédia folyamatos híradás és objektivitás nélkül követte a tegnapi eseményeket; a köztévé vezetésének azonnali lemondását követelik.)

Holnapra egy „polgári munkabeszüntetés” is várható, illetve kisebbségi szervezetek általános sztrájkot hirdettek Katalóniában, azaz a nyomásgyakorlás folytatódik annak érdekében, hogy a spanyol kormány vegye komolyan végre a katalánok akaratát.

Mariano Rajoy személyes hitelét is nagyon megtépázta a tegnapi nap, már nemcsak baloldali ellenzéke kéri lemondását, de az az elképzelés, hogy ő maga is akadálya a probléma megoldásának, egyre nagyobb teret nyer. Eközben jobbszélen még drasztikusabb eszközöket, a függetlenség egyoldalú kikiáltásának „mindenáron” való megakadályozását kérik nemcsak a PP „héjáinak” médiáiban, de mondjuk a Ciudadanos párt vezetője, Albert Rivera is iménti nyilatkozatában. (Forrás)

Az évek óta húzódó katalán szappanopera legutolsó évadja alig zárult le tegnap, ma indul az új, remélhetőleg szerencsés, de egyelőre teljesen bizonytalan végkifejlettel.

07.45 Katalónia a a függetlenségre szavazott

2,26 millió szavazó 90 százaléka, azaz több mint kétmillióan szavaztak tegnap Katalóniában a függetlenségre. A részvételi arány 42,3 százalékos volt.

21.42 Nehéz lesz összeszámolni

A Generalitat úgy becsüli, hogy 3 millióan vettek részt a mai szavazáson, de ezek még nem hivatalos adatok, és mindenki tisztában van vele, hogy a számlálás nagyon bonyolult lesz. Több, szavazatokat is tartalmazó urnát is elvittek a rendőrök (a nap végén a katalán rendőrség is beszállt az urnagyűjtésbe). Ráadásul az informatikai rendszer folyamatos akadozása miatt – a spanyol belügy szerint ők állították le a rendszert, a katalánok még nem nyilatkoztak a problémák okairól – többen szavazhattak többször is. A beszámolók szerint újságírók például tettek ezzel próbát, sikerrel. De az adatokat manuálisan is vezették, és ellenőrizni fogják őket, így ezek a többszörös szavazók elvileg kiszűrhetők. Ami egészen valószínűtlennek tűnik, az az igen-nem és az érvénytelen szavazatok hiteles összeszámlálása.

20.50 Kifütyülték a miniszterelnököt

Dühösen reagált a tömeg Barcelonában Rajoy miniszterelnök beszédére, amelyben azt állította, hogy nem is volt ma népszavazás, a katalánok többsége nem ment el szavazni és nem akar függetlenedni.

20.15 Alig néhány perccel vagyunk az urnazárás után

A madridi Puerta del Sol téren ezrével gyűlnek az emberek, hogy spontán demonstrációt tartsanak a katalóniai rendőri erőszak és a kormány ellen. Lobognak a polgárháborús köztársasági zászlók.

20.12 Madridban e percben is óriási tömeg tüntet

20.00 Bizonytalan még, hogy végződik a mai nap,

de az urnazárásig alapvetően két kép marad meg október 1-ből:

  1. Az aránytalan rendőri erőszaké, amely a spanyol állam megbízásából olyanokra támad, akik semmi mást nem követtek el, csak szerették volna kinyilvánítani véleményüket egy politikai kérdésben. Igaz, egy illegális szavazáson, de a békés, polgári engedetlenség eszközeivel.
  2. A tömött sorokban, békésen, jó hangulatban, és a nehéz körülmények ellenére szervezetten, méltóságteljesen, türelmesen szavazó polgároké.

Bármit is gondoljunk a függetlenség kérdéséről, a nacionalizmusról, a politikai szereplők indítékairól, ma a katalán polgárok nyertek, és egyelőre legalábbis a függetlenségi mozgalom. A spanyol kormány hetek óta bizonygatja, hogy ez a referendum komolytalan, ma mégis úgy lépett fel e „bohózat” ellen, hogy azzal véresen komollyá tette sokak szemében. Még több embert vitt az utcára, az urnákhoz, és a nemzetközi közvélemény számára is bebizonyította, hogy az ország 4 évtizedes demokratikus korszaka legmélyebb válságát éli.

Kérdés, hogy végződik ez a nap, melyek lesznek a pontos számok, és lesz-e még több, értelmetlen erőszak, de főleg az, mi történik holnaptól. Mihez kezdenek a szavazás szervezői a rájuk bízott felelősséggel, és mikor fogadják el végre a spanyol konzervatív erők, hogy elértek a szakadék szélére, innentől nincs más út, mint az eddig megtagadott párbeszéd. Különben minden egyes nappal közelebb kerülünk ahhoz, hogy Katalónia valóban külön útra térjen, visszafordíthatatlanul.

Katalónia gazdasági és kulturális potenciáljának egyik pillére hagyományosan a bevándorlás – mind a külföldi, mind a spanyol származású –, és az a képessége, hogy integrálja az érkezőket, egyrészt a jóléti, közszolgáltatások révén, másrészt a még spanyol viszonylatban is sűrű, formális és informális civil szervezetek hálóján keresztül. Ha még emlékszünk, Barcelonából indult tavaly az a tüntetéssorozat, amely az egész országban azt követelte, hogy a spanyol állam fogadja be az EU által előírt számú menekültet (egyébként máig sikertelenül).

És ha a „katalánokról” beszélünk, akkor egy identitásához sokféleképpen viszonyuló lakosságot képzeljünk el, amelynek pl. csak alig fele (45% alatt) használja rendszeresen vagy azonosul a katalán nyelvvel. És csak egy kisebbségük érzi magát kizárólag katalánnak (14%) vagy elsősorban katalánnak (19%), a többség pedig egyszerre katalánnak és spanyolnak (42%), míg egy törpe kisebbség csak vagy elsősorban spanyolnak (8+5%). Bárhogyan is forgatjuk, ezek az arányok jóval kisebbek, mint azoké (kb. 70%), akik ma támogatják a népszavazás lehetőségét a függetlenségről.

19.53 Így néz ki egyébként egy szavazócédula:

dler6bmwkae2ihg.jpg

Kép forrása

19.49 Sok helyen a szavazás után sem távoznak: meg akarják védeni az urnákat

Több működő szavazókörben sokan nem mennek el, várják az urnák zárását (néhány perc múlva), és arra készülnek, hogy jelenlétükkel kell majd megvédeni az urnákat. A kisebb helyiségekből, ahol már végeztek, átviszik az urnákat a nagyobbakba. Bizonytalan, hogy a rendőrök terveznek-e további akciókat, van, ahol körbejártak a szavazóköröknél, és az emberek nyugodtan, de elszántan várják a nap végét. A fotón egy tarragonai szavazókörben készülnek a rendőrség érkezésére:

dlem7vfwaaar0gh.jpg

Kép innen

19.40 Sinn Féin párttagok a belfasti városháza előtt ma este

19.35 EU-szintű megoldás kell

“Anélkül, hogy be akarnék avatkozni a spanyol belügyekbe, határozottan el szeretném ítélni a mai rendőri erőszakot” – írta Guy Verhofstadt a liberális ALDE EP frakcióvezetője nemrég kiadott közleményében. Azt is hozzátette, hogy a problémára végső soron “EU-szintű megoldást” kell találni.

19.32 Az ENSZ szakértői már korábban figyelmeztették a spanyol kormányt

Még csütörtökön figyelmeztettek az ENSZ Emberi Jogi Ügynökségének szakértői, hogy a spanyol kormánynak tiszteletben kell tartania az alapjogokat a katalán referendummal kapcsolatban. A jelentést jegyző David Kaye és Alfred de Zayas aláhúzzák, hogy a referendum ellenében tett lépések nem akadályozhatják a véleménynyilvánítás jogát, a gyülekezési jogot és az egyesülési, részvételi jogokat. A szakértők például aggasztónak nevezték, hogy két hete politikusokat is letartóztattak, a weboldalak blokkolását, és ezek miatt tüntetők ellen emelt vádakat. Mindez egyéni szabadságjogokat sérthet, megnehezítheti a spanyol demokrácia szempontjából fontos vitát. A masszív rendőri jelenléttel kapcsolatban is sajnálatukat fejezték ki, ezt, akárcsak a politikusok retorikáját is veszélyesnek gondolják, mert mindez növelheti a feszültséget és a társadalom rossz közérzetét. Minden felet moderációra hívtak fel, hogy a békés protestakciók bármilyen erőszak nélkül valósulhassanak meg.

1505931126_554222_1505935899_noticia_normal_recorte1.jpg

Tüntetés 20-án este a barcelonai Katalónia téren (kép forrása)

Ez pedig a Human Rights Watch mai közleménye:

Annak ellenére, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság a népszavazást leállíttatta, az államnak kötelessége megvédeni a békés gyülekezéshez és az önkifejezés szabadságához fűződő jogokat. Ezek a jogok mind a függetlenedés ellenzőire, mind a támogatóira vonatkoznak. Ahol a rendőrségnek erőt kell alkalmaznia a közrend védelmében, ott biztosítani kell, hogy a fellépésük szükséges és arányos legyen.

19.24 A nap politikai gesztusa

A nap egyik legerősebb politikai szereplése talán azé a polgármesternőé, aki nem támogatta a mai szavazást, nem nyittatta meg az önkormányzati helyiségeket, de amikor megtudta, hogy a rendőrök erőszakkal lépnek fel az összegyűlt és szavazni akaró tömeggel szemben, a helyszínre sietett. Núria Marín, Hospitalet de Llobregat szocialista vezetője átszelte az őt leárulózó, és hasonló jelzőkkel inzultáló tömeget, és határozottan számon kérte a spanyol rendőrökön az erőszakot, majd felszólította őket a távozásra.

19.12 A londoni Picadilly Circusnél a kivetítő katalán nemzeti színekben villog.

19.03 A Barca így indult neki a mai meccsnek

Zárt kapuk mögött játszott ma a Barcelona a Las Palmas ellen. A játék  kezdete előtt, a csapatfotóhoz katalán nemzeti színekbe öltöztek. A meccset végül 3:0-ra megnyerték.

_98096632_gettyimages-856248246.jpg

Kép forrása

18.59 A spanyol rendőrök még legalább egy hétig maradnak

A spanyol rendőrök és csendőrök még legalább egy hétig maradnak, írja rendőri forrásokra hivatkozva az eldiario.es. Ez arra utal, hogy a madridi kormány további feszültségre számít, jövő hétre nemcsak a függetlenség egyoldalú bejelentését lengették be a legradikálisabb szeparatista erők, de általános sztrájkra is hív, többek között a CUP szerdától. Mindennek kimenetele meglehetősen bizonytalan… 

Az alábbi fotón a nemzeti rendőrök járművei indulnak a kikötőből Barcelonába vasárnap reggel:

 poli3.jpg

fotó: GJV / G3ONLINE

18.45 Közben sok helyütt lassan, de folyik tovább a szavazás

A katalán kormány, a Govern, térképet tett közzé az imént a működő szavazókörökről. Sok helyütt továbbra is tömött sorokban és türelmesen szavaznak a polgárok, a csepergő eső ellenére olykor az utcán. Az informatikai rendszer gyakori problémái tovább lassítják a folyamatot, ilyenkor a katalán hatóságok informatikusai új IP-címekkel sietnek a “választói asztalokat” működtető önkéntesek segítéségére. Közben a híradások rendőri alakulatokat is mutatnak, az urnák elkobzása folytatódhat a nap végéig.

govern.jpg

 

18.35 Feszültség a különféle rendőri testületek között

Mint azt korábban írtuk, a spanyol rendőrök és csendőrök teljesen más stílusban léptek fel a híradások alapján, mint katalán kollégáik (Mossos d’Esquadra). A katalánok is bezártak ugyan több szavazókört (jelentésük szerint 233-at), de már a belügyminisztérium Twittere is célzott rá reggel, hogy mintha nem teljesítenék olyan hévvel a referendum megakadályozásának feladatát, mint spanyol kollégáik.

Ma már 6 vizsgálat indult a katalán bíróságokon, hogy kiderítsék, nem szegült-e ellen a Mossos testülete a Katalán Legfelsőbb Bíróság döntésének, amely a referendum megakadályozását írta elő számukra.

Miközben a képek – brutál spanyol rendőr/humánus katalán rendőr – a nacionalista narratívát erősítik, azt is fontos aláhúzni, hogy a spanyol rendvédelem mindössze a szavazókörök 4%-át zárta be! Sok helyütt a rendőrök akciója után folytatódott a szavazás. A mai nap fontos tanulsága az is, hogy ilyen tömeges és békés, szervezett engedetlenségi akciót gyakorlatilag lehetetlen teljesen megakadályozni.

Közben a nap folyamán több összetűzés is történt a különféle rendőri csoportok között, ahogy az alábbi videón is látható. A spanyol csendőrök egyik érdekvédelmi szervezete “szégyenletesnek, gyávának és méltatlannak” nevezte a Mossos fellépését. Nyilatkozatuk szerint maguk is azt tervezik, hogy feljelentik a katalán rendőrök vezetőjét, mert nem tartotta be az igazságszolgáltatás utasításait, mert a “polgárok helyett politikai ügyet szolgál”, és a csendőröket megtámadó rendőrök miatt.

18.26 Mi is az a Katalán Autonóm Közösség?

Cataluña, katalánul Catalunya Spanyolország észak-keleti csücskében fekszik, legismertebb városa Barcelona, és az ország 17 autonóm közössége (comunidad autónoma) közül a második legnépesebb 7 és fél millió lakosával. A XIX. század óta az ország egyik legfontosabb ipari-gazdasági-kulturális központja, és manapság idejön a legtöbb turista is, az országba érkezők negyede (2014-ben 16,7 millióan). Katalónia a nemzeti GDP csaknem ötödét álltja elő, miközben a 2007-ben indult gazdasági válság nyomán itt is óriási, 20% körüli a munkanélküliség, és itt a legdrágább a lakosság eladósodottságában legnagyobb szerepet játszó lakhatás, rögtön a madridi régió után.

Talán e rövid és száraz leírásból is kitűnik, hogy az évtizedes, európai szinten csak a göröggel összehasonlítható, durva válságából épp kilábalni kezdő Spanyolországnak nem igazán áll érdekében Katalónia elszakadása. De az is, hogy e stratégiai és jómódú terület belső egyenlőtlenségei és feszültségei is jelentősen megnőttek a válság nyomán – nem véletlen, hogy Barcelona jelenlegi polgármestere egy volt lakhatási aktivista, a kilakoltatások ellen küzdő PAH szóvivőjeként országos ismertséget szerző, és ma már többször idézett  Ada Colau.

Az egyes autonómiák történelmi okokból különféle jogosítványokkal rendelkeztek, például a pici észak-nyugati Navarra még Franco alatt is saját maga szedhette be az adókat, mert egykor a katonai puccs mellé állt; és ezeket a történelmi hagyományokat az 1978-as alkotmányra alapozó demokratikus rendszer igyekezett beépíteni. Ezért lehetséges, hogy míg Baszkföld is maga szedheti adóit, addig Katalónia nem, és míg az eddig említett tartományokon kívül még a Kanári-szigeteknek is van saját, autonóm rendőrsége, addig mondjuk a 8,3 millió lakosú Andalúziának vagy a legmagasabb egy főre jutó GDP-t termelő madridi autonóm régiónak se saját adóhatósága, se saját speciális rendőri alakulata nincs.

Katalónia jogosítványait az 1979-ben létrejött Estatuto nevű szöveg határozza meg, amelyet 2006-ban próbáltak megreformálni, a madridi parlamentben és katalán referendummal is megszavazott Estatuto több passzusát felfüggesztette az Alkotmánybíróság 2010-ben, ezzel nagy lendületet adva a nacionalista és függetlenségpárti mozgalmaknak.

18.15 A Podemos szerint a legfőbb felelős a spanyol kormány

Pablo Iglesias, az újbaloldali Podemos vezetője sérültek fotóit osztotta meg még délelőtt Twitteren, szerinte “az töri szét Spanyolországot, hogy a PP és az őt támogatók szétrombolják a demokráciát”. (Spanyolország “széttörésével” vádolja a katalánokat, de a legális referendumot követelő Podemost is a másik oldal.)

A Podemos jelenleg úgy látja, hogy a megegyezés, dialógus és politikai megoldás keresés legfőbb akadálya a kormányfő Rajoy, és szerintük egy baloldali alternatíva lenne a megoldás.

A főtitkár ma reggeli első tweetje keményen kritizálta a kormánypártot:

“Gumibot, lökdösés, elvonszolt idős emberek. Amit a PP művel a demokráciánkkal, undorító. Korruptok, álszentek, balfékek.”

18.07 Corbyn is megszólalt

“A mai, katalóniai erőszak sokkoló, a spanyol kormánynak pedig azonnal cselekednie kell, hogy megállítsa azt. – írta a brit Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn Twitteren.

18.00 A spanyol kormány szerint ez egy bohózat, amit a Generalitatnak meg kell fékeznie

ssantamaria-puigdemont-seguir-abusando-cataluna_ediima20170922_0085_19.jpg

Soraya Sáenz de Santamaría (kép innen)

A madridi kormány miniszterelnök-helyettese, Soraya Sáenz de Santamaría szerint minden felelősség a katalán vezetőké. Kora délután adott nyilatkozatában kijelentette, hogy „ma nincs semmilyen referendum, se annak látszata. Sosem volt értelme, hogy ezen a szürrealista úton tovább haladjanak, és ma sincs.” Szerinte az állam által alkalmazott eszközök indokoltak és arányosak voltak, az erőszakért pedig a a Generalitat elnöke, Carles Puigdemont, és kormánya a felelős – akiket felszólított, hogy azonnal „fékezzék meg a referendumot”. Az ő kezükben van a lehetőség, hogy ez a „bohózat” véget érjen. A spanyol rendőrség és a csendőrség akciója szerinte jogos volt, hiszen a katalán rendőrség segítséget kért tőlük. És fellépésük „célpontja sosem az emberek voltak, hanem a választási eszközök”.

17.43 Kissé megkésve, de a szocialista párt is elítéli a rendőrségi erőszakot

A spanyol szocialista párt (PSOE) vezetője, Pedro Sánchez kora délután jelezte, hogy nem tetszik neki, amit lát (az erőszak és zűrzavar feltehetően), és az a kép, amelyet Spanyolország közvetít a világ felé. A katalán szocialisták helyi vezetője, Miquel Iceta nyilatkozatában elítélte az erőszakot. Felelősként az illegális referendumot kiíró katalán elnököt nevezte meg, és a spanyol kormányfőt, Mariano Rajoyt, aki elzárkózott az utóbbi években a dialógustól. A szocialisták párbeszédet követelnek a kezdetektől, és az autonómia jogainak kiterjesztését, de számukra nem prioritás a referendum.

17.35 Sokan a rendőri erőszak miatt mennek szavazni, pedig nem tervezték

Sokan figyelmeztettek arra a napokban, hogy a spanyol kormány erőszakos fellépése kontraproduktív lehet. Úgy tűnik, pont ez történik: többen számolnak be arról, hogy korántsem függetlenségpárti emberek, akik az illegális referendumot sem akarták jelenlétükkel igazolni, a reggeli erőszak képei után megváltoztatják véleményüket. Nemcsak elmennek szavazni, de ha kell, még szervezkednek is, hogy a szavazás lehetséges legyen.

c35f79ed-8bd7-4125-aae0-04fac7750734.png

Kép innen

17.29 Már 460 a sérültek száma

Ada Colau Twitteren jelentette be, hogy már 460 az ellátott sérültek száma. Ezek nagy része könnyebb sérülés, zúzódás, rosszul lét, pánik stb. Van azonban legalább egy súlyos sérült, akit szemén talált egy flashball, és a belügyminisztérium közlése szerint 9 spanyol rendőr és 3 csendőr is megsérült. Barcelona polgármestere ismét felszólította spanyol rendőri szerveket, hogy ne lépjenek fel erőszakkal a békés és védtelen lakosság ellen.

17.06 A skót fővárosban, Edinburgh-ban

a katalán népszavazást támogató demonstráció így ért véget, skót és katalán zászlókkal, valamint katalán himnusszal:

16.48 A katalán tűzoltók is kaptak a spanyol rendőröktől

A katalán rendőrségnél dolgozók néhány napja döntöttek arról, hogy felajánlják segítségüket, amennyiben a rendőri erők és a lakosság között feszültség lépne fel. Ezt mint dolgozók, “magánemberek” teszik a döntés szerint, ezért nem is viselik a hivatalos egyenruhájukat. A tűzoltók érdekképviseletének döntse csak egy a számtalan olyan civil kezdeményezés közül, amelyek révén Katalónia civil társadalma kiállt a döntéshez, szavazáshoz való jog mellett.

Csütörtökön több száz tűzoltó vett részt a képen is látható látványos akcióban a demokratikus jogok gyakorlása védelmében:

bomberos-referendum.jpg

Kép forrása

Végül a tűzoltók se úszták meg, nekik is nekik támadtak a spanyol rendőrök:

16.20 A magyar állam óvatosan, de támogat

Az Index írta meg másfél hete, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő, ha mégoly finoman is, de kiállt a katalán referendum mellett. A kormány álláspontja az, hogy bármi legyen is a népszavazás kimenetele, azt Magyarország tiszteletben fogja tartani. Ezzel óvatosan, de úgy tűnik, hogy arra utal, hogy Magyarország legitimnek tartja a népszavazást és annak eredményét, bár arra nem óhajtott kitérni, hogy Magyarország adott esetben elismerné-e független államként Katalóniát.

Mivel az európai politikai aktorok feltűnően hárítanak a kérdésben és a legtöbben Spanyolország belügyeként tekintenek az egész kérdésre, Magyarországnak a szokásos, határon túli magyarok autonómia-törekvéseit támogató politikájából eredő köteles tiszteleten túl nincs igazán határozott állítása a kérdésben (egyelőre).

15:55 Nézők nélkül játszik ma este a Barcelona

A Barca nem akar játszani, de végül zárt kapukkal rendezik meg a meccset. A klub közleménye szerint:

“Az FC Barcelona elítéli a ma Katalónia számos részén bekövetkezett eseményeket, azt hogy megakadályozzák Katalónia polgárait abban, hogy éljenek a szabad véleménynyilvánításhoz való demokratikus jogukkal.

Az események rendkívüli jellege miatt a klub igazgatóság úgy döntött, hogy az FC Barcelona esti Las Palmas elleni mérkőzését zárt kapuk mögött fogják lejátszani, miután a spanyol profi liga nem hajlandó elhalasztani a mérkőzést.”

15:49 Több spanyol városban is tüntettek az alkotmány védelmében

És a referendum ellen. A társadalom megosztottságát jelzi, hogy közben a Twitteren terjed a #NoEnMiNombre hashtag, amellyel spanyolok állnak ki a rendőri szervek által alkalmazott erőszak ellen.

15:35 Ég a katalán zászló Barcelona egyik főterén

Barcelonai tudósítónk jelenti, hogy a Katalán téren, Barcelona egyik főterén, az elszakadás ellenzői tüntetnek a népszavazás ellen. Ahogy a képen is látszik a körülbelül 100 fős tömeg épp egy katalán zászlót gyújt fel.

katieg.jpg

15:29 Így érkezett meg a spanyol rendőrség, egy kis katalán város szavazóhelyiségéhez

A Barcelonától 30 mérföldre fekvő Sant Iscle de Vallaltában érkezetek meg a videón látható módon a rendőrök, hogy megakadályozzák a szavazást. A videót A katalán rádió munkatársa készítette.


 

15:15 Egy videó ami nagyon durván mutatja be a spanyol rendőri erőszakot

 

15:01 Önrendelkezés függetlenség

Bár a referendum kapcsán sokan a függetlenség értelmét, esélyeit latolgatják, Katalóniában és Spanyolországban erről nem igazán szólt, és nem is szólhatott a kampány. Hiszen alapvetően a körül forogtak a legutóbbi hónapok, sőt, évek, de leginkább a referendum kiírása, szeptember 6. óta eltelt napok vitái, hogy egyáltalán, lehet-e, és milyen feltételekkel szavazni a 7,5 millió lakosú autonóm tartomány függetlenségéről. Arról, hogy miért és hogyan próbálja megakadályozni a madridi kormány, plusz a főleg spanyol állami szereplők, hogy a népszavazás megvalósuljon, és hogyan próbálja ezt kivédeni a Generalitat. Illetve arról, hogy ez mennyire jogos, hatékony és demokratikus; egy ország egysége fontosabb-e, mint egy tartományának és lakóinak önrendelkezéshez való joga; és ha ebben a kérdésben nincs egyetértés, akkor milyen politikai módszerek hozhatnak megoldást.

Lehet, hogy nem szimpatizálunk a nacionalista mozgalmakkal, lehet, hogy abszurdnak véljük újabb határok rajzolgatását, sőt, az is lehet, hogy azt gondoljuk, ez az egész csak álca, és a pénzről szól/bomlasztja az EU-t, és Putyin malmára hajtja a vizet. Mindez nem változtat azon, hogy ha egy több milliós politikai közösség jelentős többsége évek óta referendumot akar a függetlenségről, akkor azt egy demokráciában nem lehet hosszú távon betiltani. Ehelyett politikai megoldásokat kell keresni, és politikai érvekkel érdemes meggyőzni is az érintetteket arról, hogy miért jobb nekik bent, mint kint. E tételt kiválóan bizonyítja a jelenlegi konzervatív spanyol kormány, amely épp ellenkezőleg, a betiltással próbálkozik jóideje, és csak azt érte el, hogy a katalán parlamentben 10-ről 72-re emelkedett a függetlenségpárti képviselők száma. Illetve azt, hogy még többen, még elszántabban készüljenek a mai engedetlenségi akcióban való részvételre.

14:40 A katalán kormány közlése szerint már 300 fölött a népszavazás körüli incidensekben megsérültek száma

337-en sérültek meg eddig a központi rendőrség és a katalán tüntetők összetűzéseiben a katalán kormányzat szerint. Egy sebesült állapota súlyos.

14:09 Ezt gondolják a katalánok a népszavazásról

Tegnap adta közre 2400 személy részvételével készült felmérését a Sexta tévécsatorna, amely szerint a katalánok 63,3%-a úgy véli, hogy még nincs késő a politikai párbeszédhez. A helyi lakosság túlnyomó többsége (75%) – és ez az adat évek óta változatlanul magas – az állammal egyeztetett, legális referendumot szeretne. A Sexta szondája alapján a megkérdezettek fele úgy gondolja, hogy a mai szavazás illegális, 40%-uk szerint legális. Hasonló arányban gondolkodnak arról, hogy készen áll-e Katalónia az elszakadásra, és arról is, hogy a katalán kormányzó többség megszegte-e a törvényeket és az alkotmányt – azaz a katalán társadalom is rendkívül megosztott e fontos kérdésekben. De még a mai illegális referendumot is támogatja a potenciálisan 5,3 millió szavazásra jogosult polgár jelentős része: 52,2% kutatás szerint.

sexta.jpg

13:28 Ada Colau, Barcelona polgármestere gyávának nevezte a kormányfőt, Mariano Rajoyt délelőtti nyilatkozatában.

A polgármester asszony felszólította a spanyol kormánythogy azonnal szüntesse be az általa irányított rendőri szervek által gyakorolt erőszakot. Hagyjon fel a békés, jogait példásan gyakorló és védtelen emberek elleni erőszakkal. Barcelona polgármestere szerint a kormányfő ma bebizonyította, hogy alkalmatlan a szerepére.

 Colau sajnálatát fejezte ki, hogy ilyen feltételekkel zajlik a szavazás, amely így nem lehet teljes értékű. Ugyanakkor köszönetét fejezte ki a polgároknak, akik békés, komoly, méltóságteljes, de jó hangulatú, lelkes részvételükkel állnak ki jogaik, a véleménynyilvánítás szabadsága és a döntés joga mellett.

A baloldali Colau szerint a mai nap végén Mariano Rajoy miniszterelnöknek le kellene mondani, mert elsősorban az ő politikai impotenciáját igazolják a történtek. A kormány a politikai felelősségvállalás helyett az igazságszolgáltatás mögé bújik, és a bíróságok révén próbálja megoldani azt a problémát, amelyet képtelen volt politikai úton rendezni. Colau emlékeztetett arra, hogy létezik egy baloldali alternatíva is, csak a baloldali erőknek meg kellene egyeznie. (A baloldali tömböt akadályozó pozíciókat korábbi cikkünkben részleteztük.)

12:49 Az erőszakról

Akadtak olyan helyek is, ahol a reggeli barátságos piknik hangulat percek alatt elillant a csendőrök váratlanul durva fellépése után. Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a „piszkos munkát” a spanyol rendfenntartó erőkre, a nemzeti rendőrségre és a csendőrségre bízták. Legalábbis a reggeli legdurvább reakciókat az ő részükről láthattuk, a katalán rendőrök jóval „barátságosabban” léptek fel. Katalónia azon kevés autonóm közösség egyike, amelynek saját rendőrsége van, az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogyan fog viselkedni ez a testület – most úgy tűnik, hogy azokon a helyeken, ahol a rábeszélés, kisebb taszigálás után nem távoznak az egybegyűltek, a spanyol erőket vetik be. Korán reggel, alig 9 után két helyen is durvább képeket láthattunk – Geronában a csendőrök egyszerűen kirángatták az összegyűlt embereket a szavazóhelyiséget védő tömegből, nem különösebben ügyelve a testi épségükre. Barcelonában, az úttesten ülő fiatalokat néhány felszólítás után rögtön vadul gumibotozni kezdték – ahelyett, hogy az ilyen helyzetekben szokásos, lassabb, de óvatosabb kiürítést választották volna. A teljesen pacifikus csoporttal szemben flashballt is bevetettek, szintén teljesen indokolatlanul – a hírek szerint egy embert az arcán ért találat.

ojo.jpg

A gumilövedék által súlyosan megsebesült férfit elszállítják a rendőrök, fotó

Másutt “csak” átmásztak a lezárt és őrzött szavazókörök kerítésén, betörték az ajtókat, és elvitték az urnákat a rohamrendőrök. Volt olyan szavazókör, ahol civil rendőrök vegyültek a tömegbe, majd a szavazókörbe jutva, elvették az urnákat. És van, ahol a tiltakozókat hajuknál fogva ráncigálják ki a helyiségekből.

Ez az erőszak és a reggel villámgyorsan elterjedt képei egyszerre igazolják a katalán nacionalisták vízióját az elnyomásról, de a kormányzó Néppárt (Partido Popular, PP) saját kemény magjának, a konfliktus nyomán radikalizálódóknak is üzennek: hiszen a kormány azt ígérte, mindenáron megakadályozza a szavazást. A mai referendum technikai, intézményes feltételei már evidenssé tették, hogy ez semmilyen értelemben sem tükrözheti a nép véleményét a függetlenségről, csupán azt, hogy az emberek szavazni akarnak. Azaz a spanyol állam által használt erőszak teljesen felesleges, sőt, veszélyesen kontraproduktív.

12:33 A katalán kormányzat szerint eddig 38-an szorultak egészségügyi ellátásra a népszavazást kísérő incidensek során

12:21 “Normális emberek vagyunk, és ez egy normális nap, csupán szavazni szeretnénk.”

Ahogy korábban írtuk, a szavazás feltehetően úgy zajlik majd, mint az Okos lány meséjében: lehet majd szavazni, meg nem is. És a délelőtti események eddig ezt igazolják: a szavazóhelyiségeket önkéntesek működtetik, a referendumot hivatalosan szervező önkormányzati szerv működését felfüggesztette az önkormányzat, mielőtt fellépett volna ellene az igazságszolgáltatás. Van, ahol nincs boríték, van, ahol van; van, ahol az informatikai rendszer működési problémái miatt manuálisan vezetik a szavazók névsorát, van, ahol megvárják a rendszer visszatérését. A sűrű sorokban reggel óta gyülekező emberek, öregek, fiatalok, módosabbak vagy szegényebbek, családosok, türelmesen várnak a sorukra, a szavazók arcán gyakran szokatlan öröm, lelkesedés. Van, ahol a riasztás nyomán, hogy jönnek a rendőrök, kimenekítették az urnákat, majd a rendőrök távozása után visszatértek. Az urnákat őrző idősebb úr azt üzente a Sexta tévécsatorna kameráján keresztül: „Normális emberek vagyunk, és ez egy normális nap, csupán szavazni szeretnénk.”

poli.jpg

11:30 Egy kis magyar vonatkozás is. A kormánypárti Pestisrácok szerint a spanyol kormány szerint, a katalán népszavazást is Soros György szervezi. Ezt a cikket nem linkelnénk, ha nem gond.

11:00 A Twitteren egyszerre keringenek képek ünneplő tömegről és rendőri erőszakról


 

Szavazókörbe, a választási irodába betörő, és az urnákat és a szavazólapot megsemmisítő rendőrökről:


 

Csoportos polgári ellenállásról:


 

Az ellenállás már most ikonikus képei:

katalan.png

fotók: Vera Benavente

A szavazóköröket védő emberekről, és őket eltávolító rendőrökről


 

10:30 Ami eddig történt

Délelőtt 10 óra körül szavazott a katalán önkormányzat, a Generalitat elnöke, Carles Puigdemont is, igaz, nem a saját szavazókörében, mert azt lezárta a rendőrség. Ma reggel a katalán kormány bejelentette, hogy a polgárok bárhol szavazhatnak, és az elmúlt egy órában nagyon sokféle hangulatot közvetítenek a Katalóniából érkező híradások:

Van, ahol jó, sőt ünnepi hangulatban, szervezetten szavaznak, előre engedve a dolgozókat, időseket, az önkéntesek által működtetett asztaloknál (a választási bizottság mandátumát felfüggesztette a katalán kormány, mielőtt az igazságszolgáltatás fellépett volna ellene). Van, ahol lezárták a szavazókört reggel, erőszakmentesen – ilyen pl. a Generalitat elnökhelyettesének szavazóköre, ahol több százan skandálják a kameráknak, hogy „Votarem”, szavazni fogunk.

poli2.jpg

Barcelona egy másik negyedében főleg fiatalokból álló, kétszáz fős csoport ült az úttestre, akadályozva a rendőrök járműveinek haladását; itt a gumibotos oszlatás után eldörrentek az első flashballok is – egyes hírek szerint egy személy megsérült egy lövedék miatt. Másutt az informatikai rendszer problémái miatt késve vagy még nem indult a szavazás. Megint másutt a csendőrség evakuációja nyomán feszült tömeg várakozik az utcán a sorfallal szemben. – via Világtérkép

De megszólalt ma már a függetlenségi népszavazás mellett a Barcelona két korábbi klasszisa, Xavi és a jelenleg a Manchester Cityt edző Guardiola is.

Az biztos, a modern nyugati demokrácia rég látott olyan képeket egy szavazás kapcsán, mint a mostaniak. De persze ennek vannak előzményei.

A katalán népszavazást ugyanis az Alkotmánybíróság korábban betiltotta, ugyanis az alkotmány nem teszi lehetővé egyoldalú referendum kiírását, az állam beleegyezése nélkül.

A mai konfliktus egy jó évtizede kezdődött folyamat csúcspontja, és lényege nagyjából az, hogy a katalán önállósodási kezdeményezések következetes akadályozása a spanyol állam részéről felerősített egy korábban marginálisnak mondható függetlenségi törekvést, és többségivé duzzasztotta az önrendelkezés igényét. Minél többször dörgölték az orruk alá, hogy nincs joguk nemzetként tételezni magukat vagy népszavazgatni, pláne a függetlenségről, annál hangosabb lett egyre többekben a kérdés, hogy már miért ne lenne. És egyre erősebb lett a csakazértis attitűd. – írtuk szerdán cikkünkben, amelyből mindent megtudhatsz a Katalán népszavazás hátteréről.

Olvass tovább!