Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Jeremy Corbyn Boris Johnson kiszavazásával állítaná meg a kemény Brexitet

Programadó beszédben minden eddiginél hevesebben ítélte el az új brit miniszterelnök, Boris Johnson Brexit-politikáját Jeremy Corbyn, az ellenzék vezetője mai, a northamptonshire-i billegő körzetben található Corby városában tartott beszédében.

Kijelentette, hiába akarja Johnson október 31-én, megegyezés nélkül kiléptetni az országot az EU-ból, ezt „nem fogjuk hagyni, és minden lehetséges eszközzel meg fogjuk akadályozni.” Figyelmezetett, ez a terv a Johnson-kormánynak csak arra jó, hogy kiráusítsák Trump milliárdosainak az angol egészségügyi rendszert és közszolgáltatásokat, és új milliárdos adóparadicsomot csináljanak az országból.

Ezért felszólította az ellenzéket, a parlament azonnali összehívása után szavazzák le a jelenlegi kormányt egy bizalmatlansági indítvánnyal, majd nevezzenek ki az ellenzékből kiválasztott „átmeneti kormányt.” Mint Corbyn korábbi levele a többi ellenzéki pártvezetőnek már leszögezte, egy ilyen, általa vezetett kormány mandátuma csupán az új választások kiírására, és előtte a Brexit elhalasztására szólna.

Utána új időközi választás jöhet, amelyről Corbyn elmondta, „egyszer adódna ilyen lehetőség egy generáció alatt”, és 1945-höz hasonló, radikális határvonalat jelentene mindez a brit történelemben. Ha megnyerné a Munkáspárt ezt a választást, akkor ígéretük szerint „új, újjáépítő korszak” kezdődhet.

Ebben az immár 9 éve folyamatosan bevezetett Tory megszorítások visszavágását, a rendőrök számának lényeges emelését, önkormányzati bérlakások százzezreit, a helyi, lokális gazdaság beindítását, és a szociális és ifjúsági munka lényeges reformját ígérte meg, egy tulajdonképpen a választás elé szánt nagy beszédben.

Boris Johnsont egyenesen „a brit Trumpnak” nevezte, aki a szélsőjobboldali politika pusztításába vitte szerinte az országot, amelynek a rasszizmuson és bevándorlásellenességen keresztül a milliárdosoknak használó adóparadicsomok kialakításához vezet az útja, ehhez, mintegy „sokkterápiaként” akarja az október 31-i, megegyezés nélküli kilépést felhasználni.

Corbyn beszélt arról is, a klímakatasztrófához közeledve egyedül a Munkáspárt mutatott irányt a katasztrófa mérséklésére, ehhez pedig felidézte, hatalmon, miniszterelnökkén „zöld ipari forradalmat” indítana el.

A beszéd után újságírói kérdésekre is sor került, ezek során Corbyn kifejtette, egy esetleges sikeres bizalmatlansági szavazás után a királynő az angol törvények szerint automatikusan az ellenzék vezérének, tehát neki ad ki átmeneti kormányalakítási megbízást, így tehát kizárta, hogy belemenne abba, hogy félreálljon és másnak adja át a kormányfői posztot.

A kérdés azért merült fel, mert, miután korábban Jeremy Corbyn levélben kérte fel a kisebb ellenzéki, parlamenti pártokat (Skót Nemzeti Párt, Liberális Demokraták, Zöld Párt, Plaid Cymru), szavazással vonják meg a bizalmat Boris Johnsontól. A Skót Nemzeti Párt westminsteri frakcióvezetője hajlandó volt erről tárgyalásokat kezdeményezni, Jo Swinson liberális demokrata és Caroline Lucas zöld vezetők azonban közölték, nem tartják alkalmasnak Corbynt egy új kormány vezetésére, mivel nem kötelezte el magát az általános választások előtt tartandó EU-s népszavazásra.

A feszültségek egyre növekednek, és Johnson miniszterelnöki pozíciója is komoly veszélybe került, miután nemrég egy emberesre csökkent a Toryk és az őket kívülről támogató északír unionisták parlamenti többsége.

Már Corbyn levelének nyilvánosságra kerülése után, a konzervatív Times napilap vasárnapi kiadása kiszivárogtatta a Johnson-kormány legújabb, a megegyezés nélküli Brexitre irányuló terveit, amelyek konkrét élelmiszer- és gyógyszerellátási katasztrófahelyzettel terveznek egy valószínű, és nem egy legrosszabb eseménysorozat esetén.

A „Yellowhammer”-hadművelet fedőnevű tervezet ezenkívül komoly, erőszakos tüntetésekre, zavargásokra is számít, amennyiben október 31-én Nagy-Britannia valóban megegyezés nélkül távozik az Unióból.

Boris Johnson azonban korábban, és még a tervezet számára rendkívül kellemetlen megszellőztetése után is hangsúlyozta, maga is megegyezést akar az EU-val, és minél előbb tárgyalni szeretne Brüsszellel is, de ahhoz, hogy szerinte itt az EU-ra London „nyomást tudjon gyakorolni”, mindenképpen fenn kell tartani az október 31-i, végleges távozási dátumot, „akár megegyezéssel, akár anélkül” távoznak végül.

Mindemellett ma az is kiderült, hogy Priti Patel, a Home Office új minisztere úgy számol, hogy az EU-s állampolgárok (köztük a magyarok) szabad mozgása Nagy-Britanniában az október 31-i Brexit másnapján semmisssé válik, ez pedig csak azokra nem vonatkozik, akik az elmúlt másfél évben „letelepedési státuszért” folyamodtak, vagy azt meg is szerezték.

Több, volt vezető Tory miniszter és a párt „nagyöregjei” – köztük Michael Heseltine voltminiszterelnök-helyettes, Malcolm Rifkind, Margaret Thatcher külügyminisztere, és Ken Clarke, a Thatcher-kormányok volt kancellárja is jelezte, Johnson ötlete teljes katasztrófához vezetne.

Ezenkívül az is kiderült, hogy Philip Hammond, a May-kormány volt kancellárja szerint nem szabad megengedni, hogy Boris Johnson és az őt körülvevő „kemény Brexites” mag lényegében a parlament nélkül egyszerűen kierőszakolja az országot az EU-ból, és ennek érdekében – egyes alacsonyabb rangú Tory képviselők szerint – még a bizalmatlansági szavazás sem elvetendő ötlet.

A kormánypárt tehát a teljes szétesés szélére került. Olyannyira, hogy még az is felmerült, hogy Clarke vezetésével „nemzeti egységkormányt” hozzanak létre a katasztrófa elkerülésére. Clarke jelezte, adott esetben elvállalna egy ilyen szerepet csak azért, hogy a szerinte katasztrofális helyzetet elkerülhessék.

Olvass tovább!