Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egy 15 éves lány meggyilkolásának árnyékában indul az elnökválasztási kampány Romániában

Alexandra, a 15 éves dél-romániai, caracali lány múlt csütörtökön, délelőtt 11 órakor hívta a 112-es segélyhívót, hogy bejelentse: elrabolták őt. A rendőrségnek csak 19 órával később sikerült megjelennie a helyszínen, akkor azonban a lány helyett már csak égett emberi csont- és fogmaradványokat találtak egy fémhordóban. Ugyanott találtak három gyűrűt és egy láncot is, amelyeket Alexandra édesanyja lánya ékszereiként azonosított. A terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT) főügyész-helyettese vasárnap azt is bejelentette, a helyszínen megtalálták a lány részleges DNS-nyomait is.

A gyilkosság első számú gyanúsítottja, Gheorghe Dincă rendőrségi őrizetben először tagadta, ám a bizonyítékokkal szembesülve beismerte Alexandra meggyilkolását, illetve egy áprilisban eltűnt, szintén helyi 18 éves lányét, Luizáét is. A hatóságok szerint a 66 éves férfi szexuális kizsákmányolási céllal rabolta el a lányokat és megerőszakolta őket. Alexandra esetében feltehetően észrevette a segélyhívást, ezután követte el a gyilkosságot, a holttestet pedig elégette.

A hatóságok lassú fellépése országos felháborodást keltett Romániában,

a kormány menesztette az országos rendőrfőkapitányt, illetve az Olt megyei és caracali rendőrség vezetőjét is, de távozásra kényszerült a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) vezetője is, az intézménynek ugyanis aránytalanul sok időbe került beazonosítani, honnan is érkezett a segélyhívás. Az Igazságszolgáltatási Felügyelet pedig hivatalból nyomozást indított, hogy kiderítse, történt-e mulasztás az ügyészség részéről. Szombat este tüntetésekre is sor került.

A menesztett rendőri vezetők szerint ők mindent az eljárások szerint végeztek, semmi hibát nem követtek el, ehelyett az ügyészségre mutogatnak, amely a segélyhívás után majdnem egy egész nappal később adott házkutatási engedélyt. Igaz, a büntetőeljárási törvény elviekben lehetőséget ad a rendőrség számára, hogy életveszély esetén engedély nélkül is behatoljanak egy ingatlanba, de ezzel a rendőrség nem élt. Feltehetően itt játszott szerepet a STS ügyetlenkedése is, de pillanatnyilag csak találgatni tudunk a hatósági mulasztások és hibák kérdésében.

Olyan ex-rendőr is van, aki viszont épp az elmúlt években átalakított büntető törvénykönyvre mutogat, szerinte ugyanis a kormány annyira meg akarja védeni a korrupt politikusokat, hogy érdemben ellehetetlenítette a rendőrség munkáját.

És ebben az államfő is egyetért vele.

A tragédia hatalmas politikai hullámokat vert, a feszültséget tovább gerjeszti, hogy ősszel elnökválasztásokat tartanak Romániában. Az újraválasztásáért induló jobboldali-liberális Klaus Iohannis államfő vasárnap este rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, amelyben támadást intézett a szociáldemokrata többségű kormány és annak feje, Viorica Dăncilă ellen. Iohannis szerint a román állam intézményei képtelennek bizonyultak legalapvetőbb feladatuk, a polgárok védelme tekintetében, mindezt pedig a jelenlegi kormány és az általa az elmúlt két évben elvégzett igazságszolgáltatási-büntetőjogi átalakítások számlájára írta.

Klaus Iohannis köztársasági elnök és Viorica Dăncilă miniszterelnök egy kormányülésen, 2018. december 20-án (Forrás: GOV.RO)

Iohannis, aki a májusi EP-választásokkal egyidőben már eredményes népszavazást indítványozott a kormány igazságügyi intézkedései ellen, most tovább fokozta az antikorrupciós retorikát, a caracali gyilkosságokat is a korrupt politikusokat mentegető Szociáldemokrata Párt (PSD) nyakába varrva. Dăncilă – maga is elnökjelölt az ősz végére várható választáson – szerint a köztársasági elnöknek a sajtótájékoztató alkalmat adhatott volna arra, hogy tiszteletről és együttérzésről tegyen tanúbizonyságot, ehelyett kampánybeszédet tartott. Pártja plebejus-konzervatív irányvonalának megfelelően, a kormányfő a szexuális bűncselekmények miatti büntetések szigorítását szorgalmazza inkább, például népszavazást írna ki az elkövetők kémiai kasztrációjának lehetőségéről.

Kevés olyan ország van a világon, ahol büntetőjogi technikai részletek képesek százezres tömegeket az utcára vinni, és évekre meghatározni a politika legfontosabb törésvonalait, ám Románia egy ilyen ország. A 2016-os választások óta kormányzó PSD nem egy túl nyugodt időszakon van túl: sorjában használta el miniszterelnökeit – Dăncilă már a harmadik a sorban -, nemrégiben pedig nagyhatalmú elnökét, Liviu Dragneát is elveszítette, miután korrupciós vádak miatt 3 év 6 hónap letöltendő börtönre ítélte őt a bíróság.

A párt többször megpróbálta meggyengíteni a kétezres években kiépített erős korrupcióellenes apparátust, ennek egyik epizódjaként olyan btk-módosításokat fogadott el, amelyek például csökkentik a nagykorrupcióba keveredő politikusok és közéleti személyiségek felelősségre vonhatóságát, egyes bűncselekmények jogi definícióit kiüresítve, mások elévülési idejét csökkentve. A jobboldali-liberális ellenzék, főként a Klaus Iohannis mögött álló Nemzeti Liberális Párt (PNL), illetve az újhullámos-liberális USR-PLUS szövetség ezek ellen harcolva építette fel népszerűségét, mely a PNL esetében már meghaladja a kormánypártét, az USR-PLUS esetében pedig hibahatáron belül közelítette meg azt.

Az egyébként szűk kormánypárti többséggel rendelkező alkotmánybíróság épp hétfőn semmisítette meg a PSD btk-módosításait, ami újabb győzelmet szolgáltat az ellenzéknek. Az évek óta tartó huzavonában eddig az alkotmánybíróság jellemzően a szocdemek mellé állt, ám a tragédia után kialakult feszült helyzetben igen kockázatos lett volna a kormány mellé állnia. Iparági pletykák szerint a vezető szociáldemokrata politikusból alkotmánybírósági elnökké vált Valer Dorneanu az elmúlt időszakban már hétszer halasztotta el a döntést az ügyben, annak ellenére, hogy jó ideje megvan a többség az alkotmányellenesség kimondásához.

Feltehetően az AB számára kedvező döntését most a Dăncilă-kabinet sem akarhatta, amelynek pár hónappal az elnökválasztások előtt úgy kell egy újabb százezres tüntetéssorozat, mint púp a hátra.

Ez annál is inkább valószínűnek tűnik, mert a most alkotmányellenesnek nyilvánított módosítások közt találunk olyant is, amely a caracali gyilkosságokra is alkalmazható. A szocdemek ugyanis megszüntették volna a hivatali mulasztás tényállását, amely ellehetetlenítette volna a mostani ügyben esetleg mulasztáson kapott ügyészek vagy rendőrök felelősségre vonását. De az elkövető is hamarabb szabadulhatott volna, hála azoknak az előírásoknak, amelyek eredeti célja az volt, hogy a korrupt politikusok könnyebben kérvényezhessék szabadlábra helyezésüket. Ezekből az elemekből az ellenzék olyan kommunikációs kampányt tudott volna gyártani, amely földbe döngölte volna a PSD amúgy is megtépázott népszerűségét.

Ilyen körülmények között az alkotmánybíróság mai döntése előnyös lehet mind a kormány, mind az ellenzéke számára.

Mindezen túlmenően azonban kétséges, hogy ezek a politikai huzavonák mennyiben akadályozzák meg a hasonló tragédiák megismétlődését.

Három éve, 2015. október 30-án, egy bukaresti szórakozóhelyen, a Colectiv klubban, a vonatkozó tűzvédelmi szabályok be nem tartása, hatóságok általi be nem tartatása miatt 64 ember veszítette életét. A helyzet nagyon hasonlít a mostanihoz, akkor is egy igazságszolgáltatás ellen hadakozó PSD-s kormány volt hatalmon, a hatóságok mulasztásai pedig akkor is komoly szerepet játszottak. Az ellenzék és az óriástüntetések résztvevői akkor a „korrupció öl” szlogennel fejezték ki elégedetlenkedésüket – ez a szlogen a mostani kontextusban is vissza-visszaköszön.

Akkor országszerte intézkedések indultak, a tűzvédelmi szabályoknak nem megfelelő helyek ezreit zárták be a hatóságok. Ez a korrupcióellenes narratívában meg is oldja a problémát, ám ez a narratíva elfedi a román állam gyengeségét, közösségi intézményeinek (rendfenntartás, egészségügy, oktatás stb.) alulfinanszírozottságát.

A korrupcióellenes retorika egyben „államellenes” retorika is abban az értelemben, hogy a korrupt bürokráciákkal szemben a szabad polgárok szabad kezdeményezéseit helyezi előtérbe, a gazdasági rend által szegénységben és kisemmizettségben tartott emberekett pedig elmaradott, paternalista igényű, kommunista maradványokként. A másik oldalon, a PSD is inkább klienshálózatokat, illetve fél-feudális függőségeket épített ki saját embereivel és szavazóival, amely szintén nem a jól működő, erős állami intézmények irányába mutat.

A nem ritkán önálló politikai aktorként fellépő korrupcióellenes-titkosszolgálati apparátus persze kivétel ezen gyengeség alól – részben örökölve a Ceaușescu-i állam titkosrendőrségének aránytalanul nagy méretét és befolyását. De az állam további intézményei, az egyszerű rendőrségektől a kórházakig ugyanez nem mondható el. Ilyen körülmények között pedig kétséges, hogy a büntető-törvénykönyvek szinte évente bekövetkező módosítgatásával, a közösségi infrastruktúrákba való befektetés hiányában a Colectiv vagy a caracali fiatal lányok tragédiája nem fog megismétlődni.

Címlapkép: GOV.ro
Olvass tovább!