Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Lángolnak a sarkköri erdők, de ez csak a leglátványosabb jele a flóra változásának

Idén a klímakatasztrófa következtében nem csupán Nyugat-Európát sújtja korábban soha nem látott hőhullám, melynek következtében szinte mindenhol sorra dőlnek meg az abszolút melegrekordok, de a korábban elszórtan előforduló, sarkkörön túli erdőtüzek is soha nem látott számban fordulnak elő – számol be a Guardian.

Több erdőtűz kiterjedése meghaladja a 100.000 futballpályányi területet.

Az erdők több, egymástól nagy távolságra lévő sarkkörön túli területen is szimultán lángolnak a korábban szokatlan – az elmúlt években egyre inkább megszokott – sarkvidéki hőség miatt, így égnek szibériai, alaszkai és grönlandi erdőségek is.

Szibériában egészen konkrétan több, mint 2 millió hektár ég, részben permafroszt, vagyis az örökké fagyott talaj, melyben rengeteg, a szén-dioxidnál jóval súlyosabban üvegházhatású metán van megkötve, mely így felszabadulva a légkörbe kerül – szúrta ki az Index a Siberian Times cikkét.

A Meteorológiai Világszervezet szerint ezeknek a tüzeknek köszönhetően egy hónap alatt a Szibériában felszabaduló rengeteg metán mellett annyi szén-dioxid került a légkörbe, mint amennyit Svédország egy teljes év alatt bocsát ki – vagyis hozzájárulnak ahhoz az ördögi körhöz, minek következtében még tovább melegszik a klíma, így még több erdőtűz üthet ki a meleg és a szárazság következtében.

Grönlandot egyébként a szakértők szerint különösen súlyosan fogja érinteni a hőhullám, melynek meleg levegője most Nyugat-Európa után a sziget felé tart. Az ENSZ Meteorológiai Szervezetének szóvivője, Clare Nullis a Sky Newsnak elmondta,

„az előrejelzések szerint aggodalomra ad okot, hogy az áramlat jelenleg Grönland felé továbbítja a hőt. Ez magas hőmérséklettel, ebből következőleg a grönlandi jégtakaró fokozott olvadásával fog járni. Még nem tudjuk, hogy felül fogja-e múlni a 2012-es rekordot, de közel járunk.”

Ha nem is ilyen mértékben, de tavaly is lángoltak az északi erdők, Svédország konkrétan a NATO segítségét kérte a katasztrófa megfékezéséhez, de más égöveken is szokatlan mértékben pusztítottak a tüzek, Ausztráliában például télen kezdődött meg a bozóttüzek szezonja.

A változást a délebben fekvő erdők is megsínylik.

Nem csupán az erdőtüzek, de az azok gyakoriságát növelő forróság és szárazság másképp is súlyos károkat okoz a növényzetnek, a mi égövünkön is. Németországban az Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Érdekvédelmi Szervezetének (AGDW) adatai alapján ökológiai katasztrófa fenyeget a klímaváltozás miatt.

A többéves huzamos szárazság és az egymás után következő, korábban szokatlanul meleg, lassan általánossá váló nyarak következtében a fák nem képesek védekezni a kártevők ellen. Így hatalmas területeken pusztulnak a fák a kéregrágó bogarak, valamint a lombozatot pusztító különböző hernyók miatt, melyek egyébként is jobban szaporodnak az időjárás következtében.

A szervezet szerint idén nagyjából 70 millió tömör köbméter hulladékfa keletkezett az erdőpusztulás miatt, és miközben hozzávetőlegesen 300 millió csemetét kellene ültetni a károk kompenzálására, a kártevőknek és a klimatikus viszonyoknak a fiatal fák különösen kitettek.

A megváltozott klímával a növénytakaró is kénytelen változni.

Ahogy a melegebb égövek határai egyre északabbra húzódnak, nem csupán a fauna változik a nem őshonos, invazív fajok megjelenésével, melyek kiszorítják a korábban a területen élő állatvilágot, de a növénytakaró is szükségszerűen átalakul.

A mostani németországi fapusztulás nem egyszeri jelenség, hanem egy folyamat része, melynek keretében a nálunk ismert, mérsékelt égövi növényzet helyét fokozatosan át fogja venni a délebbi, melegebb területeken megszokott flóra, mely jobban tűri a hőt és a szárazságot.

A mifelénk megszokott fenyvesek, tölgyek, bükkösök és egyéb, Magyarországon megszokott erdők, fák pedig szépen el fognak tűnni, az előrejelzések szerint 2021-2050 között a nálunk korábban ismeretlen sztyepp is megjelenik az ország területének jelentős részén, legnagyobb része pedig a jelenleg az Alföldre jellemző „erdősztyepp” kategóriába fog tartozni.

via Guardian / Napi / Turista Magazin / Index / Siberian Times
Címlapkép: BaXTa / Facebook
Olvass tovább!