A klímaváltozás elhozta az egzotikus betegséget terjesztő afrikai kullancsot a Margitszigetre

A Hyalomma marginatum néven, a krími-kongói vérzéses láz terjesztőjeként ismert kullancsfaj egy élő, kifejlett példányát találta meg a Margitszigeten az MTA Földvári Gábor parazitológus, tudományos főmunkatárs vezette Ökológiai Intézete (MTA ÖK), írja a Qubit.

Ez a kullancsfaj alapvetően eddig Magyarországnál melegebb égöveken élt, azonban a klímaváltozásnak köszönhetően példányai immár hazánkban is otthonra lelhetnek.

A kutatócsoport által vizsgált 10.000 kullancsból mindössze egy példány tartozott a kérdéses fajhoz, így a betegséget még nem terjeszti, azonban jelenléte arra utal a kutatók szerint, hogy a faj képes áttelelni a magyar klimatikus viszonyok között.

Az MTA munkatársai szerint sokat mond az invazív fajok elterjedéséről, hogy a repülésre képtelen, Afrikában őshonos vérszívó rovar kifejlett példányával találkoztak Budapest szívében – tekintve, hogy vándormadarak el szokták ugyan hozni magukkal az állatot, azonban az időjárásunk eddig nem kedvezett az egyedek túlélésének.

A klímaváltozás hatásairól sokat elmond, hogy a faj példányait már Európa északabbi részein is felfedezték, de már a Magyarországgal szomszédos országokban, sőt,

Németország északi részén, Hamburg környékén is találkoztak felnőtt egyedekkel,

pedig a kutatók eddig úgy vélték, Horvátországtól északra nem él túl a parazita.

A kullancsok pedig hozzák magukkal a kórokozókat: Romániában és a Balkánon már eddig is előfordultak szórványos megbetegedések, így amennyiben a faj tartósan megtelepedik nálunk is – mégpedig minden jel erre utal – fel kell készülnünk a krími-kongói vérzéses láz megjelenésére nálunk is.

A klímaváltozással és a globális kereskedelemmel az egyes régiókban nem otthonos, de megtelepedő, úgynevezett invazív fajok súlyos ökológiai problémákat tudnak okozni az adott terület ökoszisztémájában, emellett ahogy a példából látszik akár közvetlenül is veszélyesek lehetnek az emberre.

Habár invazív fajok régebben is voltak – klasszikus példa az európaiak által behordott állatok, mint például a macska, róka, nyúl, stb. katasztrofális hatása Ausztrália ökoszisztémájára – ezek főképp direkt emberi tevékenység, nemzetközi kereskedelem hatására szálltak meg ökoszisztémákat.

Jelen esetben azonban szintén emberi tevékenység okozza az invazív fajok terjedését, ezúttal indirekt módon – a klímaváltozás hatására a melegebb égöveken őshonos fajok előtt új életterek nyílnak meg, az enyhébb telek és forróbb nyarak miatt északabbi (vagy délebbi) területeken is képesek a túlélésre és a szaporodásra.

Ezen fajok elterjedését sok esetben az is gyorsítja, hogy sok esetben nincs természetes ellenségük az adott környezetben, így semmi sem gátolja szaporodásukat, ezzel kiszoríthatnak őshonos fajokat, melyek ragadozói így viszont táplálék nélkül maradnak, amennyiben nem fanyalodnak rá az új jövevényre – ezzel pedig egy-egy régió teljes ökoszisztémája borulhat.

Magyarországon és régiónkban jelenleg is rengeteg nem őshonos faj él, ilyen például az Amerikából behozott és a múlt században jelentős mezőgazdasági károkat okozó Colorado-bogár, a közelmúltból pedig a sokak életét jelentősen megkeserítő és szintén jelentős mezőgazdasági károkat okozó márványpoloska lehet ismerős (ez utóbbinak immár természetes ellensége, a szamurájdarázs is betelepült).

via Qubit
Címlapkép: Wikipedia
Olvass tovább!