„Megalázó” többség és megelőlegezett bizalom – nem mindenki örült von der Leyen megválasztásának

Igencsak szoros, mindössze 9 szavazatnyi különbséggel eldöntött szavazás után került az Európai Bizottság élére Ursula von der Leyen, az európai vezetők kompromisszumos jelöltje. Ennek megfelelően megválasztására is felemás reakciók érkeztek – támogatói igazságosabb, új Európát remélnek tőle, míg ellenzői a háttéralkuk győzelmét látják von der Leyen győzelmében.

A von der Leyent magát is soraiban tudó Európai Néppárt, valamint a liberális Renew Europe gratulált az új elnöknek. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakció saját kulcsszerepét emelte ki von der Leyen megválasztásában, ennek megfelelően pedig azt ígérik, számon kérik majd az új elnökön, hogy betartsa az igazságosabb Európáról tett ígéreteit.

;

„Megalázó”, „rossz hír”

Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport azonban már egyenesen megalázónak nevezte a szavazás eredményét, külön fájlalva azt, hogy mindössze 9 képviselő szavazta teremtette meg a különbséget, és ezzel szerzett magának abszolút többséget von der Leyen.

A többek között Marine le Pen és Matteo Salvini pártjai által fémjelzett szélsőjobboldali frakció, az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport szerint „rossz hír” Európa számára von der Leyen megválasztása, vékonyka többségét pedig a „gyengeség jeleként” értékelték. Az ID egyúttal a német elnök első számú ellenzékének is bejelentkezett.

Visszafogottabban értékeltek a Zöldek, akik úgy fogalmaztak, bár von der Leyen ellen szavaztak, várják a közös munkát az új elnökkel, és remélik, zöldebb és igazságosabb lesz Európa a regnálása alatt.

A maga 13 szavazatával von der Leyen jóváhagyásában ugyancsak fontos szerepet játszó magyar kormánypárt a Fidesz soraiból Hidvéghi Balázs úgy nyilatkozott,  Ursula von der Leyen kilenc szavazatos többséggel európai bizottsági elnökké történt megválasztása azt mutatja: „az Európai Parlamentben (EP) a jobboldal megszavazta, a baloldal pedig többségében az új bizottsági elnök megválasztása ellen szavazott”. A fideszes képviselő szerint a néppárt magyar delegációja „megelőlegezett bizalommal” támogatta az új bizottsági elnök megválasztását.

Strasbourg, 2019. július 16.
Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak gratulál Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselõje az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.
MTI/Koszticsák Szilárd

A magyar ellenzéki pártok közül a Demokratikus Koalíció – ahogyan a von der Leyen jóváhagyásáról szóló szavzás előtt is – elmondta, szerintük Ursula von der Leyen programja szinte teljes egészében megfelelt a DK EP-választási programjának, így ők is támogatták őt szavazataikkal.  Mint reakciójukban fogalmaztak: „Von der Leyen megválasztása jó Magyarországnak, jó a magyar embereknek és rossz Orbán Viktornak és illiberális rendszerének.”

A momentumos Donáth Anna arról írt Facebook-oldalán von der Leyen megválasztása után, hogy a német elnök személye egy jó kompromisszum Magyarország számára, „ám sok kérdőjel maradt” vele kapcsolatban: Donáth elsősorban a jogállamiság terén vár határozottabb kiállást az új elnöktől.

Kilenc szavazattal „kelettől nyugatig”

Megválasztása után rövid köszönőbeszédet tartott von der Leyen Strasbourgban. „Megkezdődik a munka egy erős és egységes Európai Unió megteremtése érdekében, a belső harcok helyett a közös kihívások leküzdésére kell összepontosítani” – jelentette ki. Hangsúlyozta: a belé vetett bizalommal az Európai Parlament (EP) képviselői hitet tettek egy „egységes, kelettől-nyugatig, déltől-északig terjedő Európa” mellett.

Von der Leyen sajtótájékoztatója bizottsági elnökké választása után 2019 július 16-án strasbourgban. Fotó: Európai Parlament.

„Nagy a felelősség, most megkezdődik a munka” – szögezte le von Der Leyen, azon véleményének adva hangot, hogy sikerülni fog legyőzni a kontinens előtt álló nagy kihívásokat.Végezetül pedig közös, konstruktív alapokon álló munkára szólította fel az uniós képviselőtestület tagjait.

A szavazást követően David Sassoli, az EP új elnöke gratulált az eredményhez, és kiemelte, rendkívül fontos időszak következik most, ugyanis elő kell készíteni a biztosjelöltek meghallgatását. „A következő néhány év nagyon fontos az Európai Unió jövője szempontjából, s a feladatot csak akkor oldhatjuk meg sikeresen, ha szoros és teljes együttműködésben dolgoznak együtt az intézményeink” – fogalmazott.

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke most hivatalos levélben kéri majd fel a tagországok vezetőit, hogy tegyenek javaslatot a brüsszeli testület tagjaira. A biztosjelöltek meghallgatására szeptember 30. és október 8. között kerül sor az EP illetékes bizottságaiban. Ezután a parlamentnek a teljes biztosi testületet meg kell választania, ami várhatóan az október 21-24-i plenáris ülésen lesz.

(Twitter/Facebook/MTI)

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
Olvass tovább!