Fizetésképtelenné válhat Magyarország negyedik legnagyobb, több mint 1200 főt foglalkoztató vízközmű-szolgáltató társasága, az Alföldvíz Zrt. A munkavállalókat képviselő Alföldvíz Szakszervezet többször is levélben forult segítségért Orbán Viktorhoz, mivel a cég fokozatos leépüléséhez meglátásuk szerint az utóbbi évek kormányzati intézkedései egyértelműen hozzájárultak, választ azonban egyszer sem érkezett.
A hazai vízszolgáltatók többségénél egyre nőnek a kiadások, ám a legfőbb bevételekre ugyanez már nem igaz: a kormány 2011-ben befagyasztotta, majd a rezsicsökkentés keretében 2012-ben 10 százalékkal csökkentette a víz- és szennyvízdíjat (ezek azóta sem emelkedtek), a beígért állami támogatások pedig elmaradtak.
A brutális elvonások, az aránytalanul kivetett közmű adó és felügyeleti díj közel egymilliárd forintot von el az Alföldvíztől, miközben a munkavállalók megélhetési gondokkal küzdenek.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012. évi CCIX törvény kimondja:
„A víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a víziközmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük.”
„A jelenlegi szolgáltatási díjak nagy része állami bevétel, (pl: ÁFA, vízkészlet-használati díj, környezetterhelési díj, közműadó, felügyeleti díj), valamint rárakódik egy csomó rendeletből következő egyszeri, vagy folyamatos költség (pl: vagyonértékelés, e-közmű, vízminőség-vizsgálat, információbiztonsági auditok…)”
– sorolja a szakszervezet. És ezek után következnek még az energiaköltségek, a fenntartási és felújítási költségek.
„Ezek után a munkabérekre mi marad?”
– teszik fel a kérdést.
További gondot jelent, hogy évente kétezer kilométer ivó- és szennyvízvezetéket kellene felújítani, a cégeknek azonban ennek csak a töredékére futja.
Így a rekonstrukciós munkák, illetve a tervszerű karbantartások elmaradása miatt a kitermelt ivóvíz egy jelentős része elszivárog a – jellemzően 50-60-éves azbeszt-cement – csővezetékeken keresztül.
„Nem ritka a 30-40%-os vízveszteség. Sajnálattal éljük meg minden nap, hogy ez a kincs nincs kellően megbecsülve.”
– írja a szakszervezet.
„Kormány és állami szinten, nemzetközi vízkonferencián hirdetjük a víz fontosságát, kincsként emlegetjük, ezzel szemben a jogalkotók és a politikusok döntéseikkel folyamatosan sújtják ezt az alapszolgáltatást üzemeltető ágazatot, akik a mindennapi vízellátásért és a szennyvízelvezetésért felelősek.”
– írják.
A szakszervezet szerint bár így is rendkívül alacsony bérekért kénytelenek dolgozni az Alföldvíz munkavállalói, idén történt meg először, hogy egyáltalán nem kaptak fizetésemelést, emiatt várhatóan az eddiginél is többen fognak felmondani.
„Nagyon nagy a munkavállalói elkeseredés, ugrásszerűen megnövekedett a pszichoszociális kockázat.”
– figyelmeztetnek.
Törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
Mivel eddig mindhárom alkalommal eredménytelenül fordult a szakszervezet Orbán Viktorhoz, most úgy döntöttek
a negyedik levelet személyesen szeretnék elvinni a Karmelita kolostor elé június 28-án (pénteken) délelőtt 11:00-kor, ahol egy tüntetés keretében egyúttal arról is tájékoztatják a közvéleményt, hova sodorta az elhibázott politikai döntések sorozata a vízi közmű ágazatot, és azon belül is az Alföldvíz Zrt.-t és dolgozóit.
Az Alföldvíz Szakszervezet delegációját elkísérik más vízi közmű és egyéb ágazati cégek képviselői és szakszervezetei is.
Az Alföldvíz dolgozói legutóbb áprilisban tüntettek magasabb bérekért. A békéscsabai demonstráción Miskéri László, az Alföldvíz Szakszervezet titkára elmondta: az alacsonyabb jövedelmű dolgozók átlagos jövedelme bruttó 231 ezer forint körül van, emiatt pedig sok szakember hagyja el az ágazatot és helyezkedik el más típusú, piaci vállalkozásoknál.
A szakszervezet tapasztalatai szerint olyan nap is van, amikor egyszerre 3-4 munkatársuk mond fel.
Jáger János, a szakszervezet ifjúsági tagozatának vezetője szintén felhívta a figyelmet, hogy a cég dolgozóinak kb. fele a garantált bérminimumot viheti csak haza havonta, emiatt a fiatalok számára egyáltalán nem vonzó ez az ágazat.
„A bérek csak arra elegendőek, hogy hónapról hónapra éljünk”
– mondta.
