Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Béremelésért tüntettek az Alföldvíz dolgozói Békéscsabán

Kedden tartotta Békéscsabán rendkívüli közgyűlését az Alföldvíz Zrt., ezzel egyidőben pedig a vízközmű cég dolgozói a béreik emeléséért tüntettek. A Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyékben ivóvíz-szolgáltatással és szennyvíz-elvezetéssel foglalkozó vállalat dolgozóit képviselő szakszervezet úgy véli, a rezsicsökkentés miatt került lehetetlen helyzetbe megélhetésük és a cég működése is.

A Beol.hu beszámolója szerint Miskéri László, az Alföldvíz Szakszervezet titkára a tüntetésen elmondta: az alacsonyabb jövedelmű dolgozók átlagos jövedelme bruttó 231 ezer forint körül van, emiatt pedig sok szakember hagyja el az ágazatot és helyezkedik el más típusú, piaci vállalkozásoknál. A szakszervezet tapasztalatai szerint olyan nap is van, amikor egyszerre 3-4 munkatársuk mond fel.

Jáger János, a szakszervezet ifjúsági tagozatának vezetője szintén felhívta a figyelmet, hogy a cég dolgozóinak kb. fele a garantált bérminimumot viheti csak haza havonta, emiatt a fiatalok számára egyáltalán nem vonzó ez az ágazat.

„A bérek csak arra elegendőek, hogy hónapról hónapra éljünk” – mondta.

A szakszervezet egy petíciót is átadott a cég vezetésének, amelyben a bérhelyzet rendezését kéri 927 aláíró dolgozó az 1200 embert foglalkoztató vállalattól.

Az Alföldvíz Szakszervezet az elmúlt években többször is megkongatta már a vészharangot, 2013-ban, 2015-ben és 2018-ban is nyílt levélben fordultak a kormányzathoz, a helyzet orvoslására, de pozitív irányú elmozdulás nem történt.

A Csaba TV-nek kedden nyilatkozó Miskéri azt is elmondta, úgy látják, a vízműcég nem rendelkezik elegendő forrásokkal a bérfejlesztéshez.

A szakszervezeti vezetőnek feltehetően igaza van, sőt ez az állapot nem csupán az Alföldvízre, de más hasonló, önkormányzati fenntartású vízközmű cégre is jellemző. A napokban például a Dunántúli Regionális Vízmű vezetője is a rezsicsökkentés miatti forráskiesések veszélyes hatásaira hívta fel a figyelmet.

Egy tavalyi tanulmányban – melyről nemrégiben a Népszava számolt be – még a kormányközeli Századvég is sötét színekben festette meg a képet.

A tanulmány szerint a negyven hazai vízszolgáltató többsége veszteséget termel, ami főként annak tudható be, hogy kiadásaik évről évre nőnek, legfőbb bevételeik azonban nem. A kormány 2011-ben befagyasztotta, majd a rezsicsökkentés keretében 2012-ben 10 százalékkal csökkentette a víz- és szennyvízdíjat, ezek azóta sem emelkedtek.

A Századvég úgy számolt, 2027-re az alacsony bérek miatt az ágazat elveszítheti dolgozóinak negyedét, több mint ötezer embert.

További gondot jelent, hogy évente kétezer kilométer ivó- és szennyvízvezetéket kellene felújítani, a cégeknek azonban csak évi 350 kilométerre futja. Nagy Edit, a Magyar Vízközmű Szövetség (MaVíz) titkára a Népszavának elmondta, a tanulmány 2017-es adatokból dolgozott, 2019-re azonban már ez a 350 km rekonstrukciója is csak álom.

Rövid távon ez még nem okoz jelentős fennakadást a vízellátásban, de a jelenlegi felújítási ütem mellett 8-10 év múlva akár ez a probléma is előállhat.

A Népszava szerint az ágazati szakemberek egybehangzóan a vízdíj emelésében látják a megoldást, ez azonban a rezsicsökkentés visszafordítását jelentené, amely a jelenlegi politikai helyzetben lehetetlennek tűnik.

Olvass tovább!