Pert nyert a bíróságon a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet ügyfele, akit arra hivatkozva rúgtak ki a Gazdaságfejlesztési Minisztériumból még 2023 tavaszán, hogyöt héttel korábban – nem nyilvánosan, csak az ismerősei számára láthatóan – közösségi oldalán megosztott egy, a kormány által bevezetett ársapkákat kifigurázó mémet.

A TASZ bejegyzésében kitér rá, hogy a húsz éve az államigazgatásban dolgozó, eddig a felettesei szerint kitűnő munkát végző volt minisztériumi alkalmazott ügyében a jogvédők először a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordultak, de a testület a minisztérium álláspontját alátámasztva úgy ítélte meg, a mém „alkalmas volt a kormányzati igazgatási szerv jó hírneve, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalom súlyos rombolására”.

A TASZ fellebbezett, és Fővárosi Törvényszék már másképp látta a helyzetet. Ezért a minisztériumnak kártérítésként közel 5 millió forintot kell fizetnie – kamatostul – volt alkalmazottjának, és a perköltséget is állnia kell.

A Törvényszék megállapította, hogy a TASZ ügyfelének felmentése nem volt jogszerű, mert

• a kormánytisztviselőkről szóló törvény szerint „érdemtelenségre” hivatkozva  csak az okot adó körülményt  követő 30 napban lett volna lehetőség a kirúgásra;
• az ügyfelünknek a törvény alapján biztosítani kellett volna a lehetőséget arra, hogy az ellene felhozott „érdemtelenségi okokkal” szemben védekezhesen, de ez nem történt meg;
• ráadásul a felmondás indoklása sem volt megfelelő.

Utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy először szóban közölték az elbocsátott alkalmazottal, hogy a mém miatt rúgják ki.

A bíróság abban is egyetértett a TASZ-szal, hogy nem állja meg a helyét a Döntőbizottság megállapítása, a mém nem sérti ugyanis a minisztérium jó hírnevét, és a jó közigazgatásba vetett bizalmat sem rombolja, így azonnali kirúgást sem alapozhat meg egy ilyen kritika a minisztérium vezetése felé, még akkor sem, ha ennek kifejezése az interneten történik. Kitért ugyanakkor arra is, hogy figyelmeztethette volna, vagy etikai eljárást indíthatott volna a minisztérium, mert a szervezettel kapcsolatos kritikákat elsősorban a belső rendszeren keresztül kell jelezni. A minisztérium egyébként az eljárás során arról nyilatkozott, hogy nem a dolgozó Facebookjáról értesültek a mém megosztásáról, hanem „a hivatali szervezetrendszeren keresztül szerzett tudomást a posztról (jelentsen ez bármit is), de ezt nem bizonyította”.

A Társaság a Szabadságjogokért posztjában emlékeztet rá, hogy a magyarországi törvények védik a szólásszabadságot. És noha olyan helyzet előfordulhat – kivált a közszférában – hogy bizonyos mértékben korlátozzák alkalmazottak szólásszabadságát, és ez a TASZ szerint is jelentheti azt, hogy tartózkodni kell a munkáltató jó hírnevének megsértésétől vagy a munkáltató magán- vagy családi életével kapcsolatos bántó megjegyzésekről; de a korlátozás nem vonatkozhat arra, hogy az alkalmazottak, így akár egy kormányzati szerv tisztviselői elmondják véleményüket az interneten, akár csak egy mém formájában.

Kivált közügyekkel kapcsolatban – a bíróságnak így vizsgálnia kell azt is, hogy milyen mértékben tekinthető közügynek a megosztott vélemény témája, mennyire hiteles, és okoz-e kárt a munkáltatónak. Ahogy azt is vizsgálja a bíróság, hogy a munkavállaló magatartása mennyire jóhiszemű, és milyen mértékű retorzió érte.