Rekordmagas a szegények és nem szegények közötti különbség Magyarországon

Rekordmagasra került egy év alatt a szegénységben élők és a szegénységi küszöbön élők jövedelme közötti különbség. Az Eurostat által most publikált KSH adatsor szerint 2018-ban az ún. relatív medián szegénységi rés mértéke Magyarországon elérte a 24,1%-ot, amely meredek növekedést mutat a 2017-es 16,1 % után.

Relatív medián szegénységi rés

A KSH és az Eurostat által is elfogadott egységes mérőszám azt mutatja meg, hogy adott országban megállapított szegénységi küszöb alatt élők ekvivalens medián nettó összjövedelme hány százalékkal marad el a szegénységi küszöbtől. Minél magasabb tehát a százalékos arány, annál magasabb a leszakadás.

(KSH)

Ezt meghaladó érték csupán a pénzügyi válság magyarországi tetőpontján, 2010-ben volt megfigyelhető (32%), hasonló értéket pedig csupán a 2006-os év, azaz a Gyurcsány-kormány konvergencia-programnak nevezett brutális megszorítócsomagjának éve, 2006 hozott (24,1%). Éppen emiatt az adat most ismét figyelemreméltó lecsúszást mutat a legelesettebbek körében.

A szegénységi rés az egyik legjobb jelzőszáma annak, hogy a mélyszegénységben élőknek mekkora a lehetősége ezt az anyagi- és léthelyzetet felszámolni, oktatás és más mobilitási csatornák segítségével feljebb jutni.

A mostani adatok alapján elmondható az, ez egyre nehezebb, ráadásul a kiskorúak, gyermekek körében még a mediánértéknél is jóval nehezebbnek látszik. A 18 éven aluliak körében 14,2 %-ról 36,9 %-ra nőtt a rés, a 16 éven aluliak esetében 37,1 % lett, míg a 6-11 évesekre számított jövedelem 42,6%.

Jellemző adat, hogy az rés csak a 6 éven aluliaknál csökken nagyon kicsit ismét (36,9%), ebben a korban a szülők a kormány „családtámogatási rendszerében” még kapnak a gyermek után számottevő jövedelmet.

Átlagban 6 éves kor felett azonban a közszolgáltatások romlása miatt a mobilitási csatornák rendkívüli mértékben beszűkültek a tavalyi év során.

A KSH a 168 Órának kifejtette, az elmúlt néhány év relatív béremelkedése a stabil munkával és jövedelemmel rendelkező középosztályban egyre feljebb és feljebb tolta a szegénységi küszöböt, viszont a béremelkedésből éppen a legszegényebbek semmiféle módon nem részesültek, új szociális transzferekből pedig vajmi kevés jutott nekik, így miközben a szegények száma nem emelkedett, azok, akik a szegénységi küszöb alatt rekedtek, véglegesen lecsúsztak, elszegényedtek.

Ráadásul, noha számuk csökkent, továbbra is közel egy budapestnyi magyar ember, pontosan 1,2 millióan élnek Magyarországon a szegénységi küszöb alatt.

(168 Óra, Eurostat, KSH)

Címlapkép: Markoszov Szergej
Olvass tovább!