A fehérterrort is megünnepli a gárdát alakító Mi Hazánk?

A Magyar Nemzet szerint június elsején Szegeden új Magyar Gárdát alapít a Jobbik korábbi alelnöke, a Mi Hazánk jelenlegi elnöke, Toroczkai László. A párt azonban már májusban is szervez felvonulást, az EP-választások előtti héten Törökszentmiklóson fognak akciózni a cigánybűnőzés ellen. Hogy Orbán Viktor hazazavarja-e őket két pofonnal, arról még nem érkezett hír.

A törökszentmiklósi akciót a Mi Hazánk szerint egy videó váltotta ki, amin egy cigány állampolgár őrjöng, aki két embert is ok nélkül megvert, a második eset után le is tartóztatták. Hogy egy ember tette miatt miért kell egy egész etnikumot megbélyegezni, arról a Mi Hazánk nem nyilatkozott.

A korábban Magyar Idők néven megjelenő Magyar Nemzet szerint Toroczkaiék a Magyar Gárda szellemiségét vinnék tovább, de új néven, új egyesülettel.

A Magyar Gárdát korábban betiltotta a magyar bíróság.

A lap azt is írja, hogy „a június elsejei, szegedi zászlóbontáson és seregszemlén a résztvevők együtt emlékeznek majd meg a Nemzeti Hadsereg megalakulásának 100. évfordulójáról és a darutollas vitézekről.”

A Nemzeti Hadsereg Horthy Miklós paramilitáris egysége volt, amely sose harcolt háborúban Magyarország védelmében. A Szegeden alakult szervezet a Tanácsköztársaság bukása és a román csapatok bevonulása után Siófokra rakta át a székhelyét, majd miután a románok elhagyták Budapestet, átvette az ország ellenőrzését.

A Nemzeti Hadsereg számos tagja ekkor a fehérterror néven történelemkönyvekbe került  mészárlásokban is részt vett, mint például Prónay Pál, Ostenburg-Moravek Gyula és Héjjas Iván. A fehérterror ideje alatt több száz embert gyilkoltak meg a Tanácsköztársaságban vállalt vélt szerepük, vagy egyszerűen zsidó származásuk, baloldali nézeteik miatt. Mindemellett a Nemzeti Hadsereghez köthető – bár vele nem azonos – Rongyos Gárda volt az, ami kiharcolta, hogy népszavazást lehessen tartani Sopron környékén, és a leghűségesebb város ezen a népszavazáson döntött a  Magyarországhoz tartozásról.

Prónay ölte meg például Simon József katolikus papot, aki a háború alatt is már prédikált „az esztelen háború, valamint a földi hatalmasságok ellen, akik lövészárkokba küldik az embereket”, majd a Tanácsköztársaság alatt részt vett a Somogy megyei tanács munkájában, a földosztások terén. A Wikipédia leírása szerint

„őt Prónay és a Nemzeti Hadsereg kötelékébe tartozó bandája megkínozta, ujjait kihegyezte borotvával, majd a koponyájából a szent olajjal megkent kört kimetszették, kínzását azzal fejezték be, hogy mindkét szemét kiszúrták, majd a káplánt a ló farkához kötötték, és vonszolták mindaddig, míg meg nem halt.”

Vagy ott van Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolása (róluk korábbi cikkünk itt olvasható), akiknek bűnük az volt, hogy a Népszavában egy cikksorozatban kezdték el feltárni a fehérterorr rémségeit. Őket Ostenburg Nemzeti Hadsereghez tartozó különítményesei fogták el 1920 februárjában, majd lelőtték őket, testüket a Dunába dobták. Az mindmáig vitatott, hogy Horthy Miklós tudott-e a meggyilkolásuk tervéről, de az biztos, bár feltárták az ügyet és a felelősöket is azonosították a gyilkosságért, mégsem vontak soha senkit felelősségre.

Persze a Nemzeti Hadsereget vagy a Horthy-korszakot sem lehet egy az egyben megfeleltetni a fehérerror rémségeinek, de jóérzésű, épeszű ember ugyanúgy elhatárolódik mind a fehér- mind a vörösterrortól, és nem ünnepli meg a törvényes hatalmat a terror idején képviselő Nemzeti Hadsereget. Márpedig „a Nemzeti Hadsereg megalakulásának 100. évfordulójáról és a darutollas vitézekről való ünnepélyes” megmelékezést tart, ahogyan Toroczkaiék akciójáról számol be a Magyar Nemzet, az ne nagyon háborodjon fel, ha valaki a Lenin fiúk működésének 100. évfordulóját ünnepelné meg. Mondjuk ezt senki nem is teszi.

Olvass tovább!