Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ombudsman: a gondozók alulfizetettsége a fogyatékossággal élők bántalmazásához vezethet

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) bejelentése alapján indított vizsgálatot Székely László alapvető emberi jogok biztosa egy fogyatékossággal élő emberek otthonául szolgáló Baranya megyei intézményben.

A neve elhallgatását kérő bejelentő panasszal fordult az intézménnyel szemben a TASZ-hoz, amelyben sivár lakókörülményekről és embertelen bánásmódról számolt be. Beadványához több kép-, és hangfelvételt is csatolt, amelyeken a bentlakók fizikai és verbális bántalmazása látható.

A mellékelt filmanyagok egyikén egy, az ágyában fekvő, védekezésre képtelen, mentális fogyatékossággal élő ember ütlegelése látható. Egy másik felvételen párbeszéd hallható arról, hogy korábban, hogyan ütlegeltek egy bentlakót, miközben ütések és kiáltozások is hallhatóak. Egy további, fürdetés közben készült felvételen, egy gondozónő fürdet egy férfit, akit többször megüt, szavakkal megaláz, míg ugyanabban a helyiségben egy női ellátott várakozik a sorára ruha nélkül – ismerteti a TASZ.

Az ombudsman nem tudta kizárni, hogy a TASZ által jelentett megalázó bánásmód, bántalmazás megtörtént-e, mindenesetre felkérte az intézmény vezetőjét, hogy vizsgálja ki, történt-e bántalmazás, és ha igen, gondoskodjon az elkövetők felelősségre vonásáról, illetve a további esetek megelőzéséről. A jelentés szerint a 133 főt gondozó intézményben rendezett körülményeket, tiszta szobákat, nyugodt légkört tapasztaltak a vizsgálat során.

A vizsgálat során az emberi méltóságot súlyosan sértő bánásmód alátámasztására csatolt rövid, feltételezhetően mobiltelefonos felvételek alapján viszont felismerték azokat a helyiségeket, ahol a felvételek készülhettek, a bántalmazók személyét, a bántalmazott lakókat azonban nem tudták azonosítani.

A jelentés megállapítja, hogy a vizsgált intézményben egyes lakószobákat – hely hiányában – fejlesztő, illetve közösségi foglalkozások helyszínéül is használnak, ami méltóságsértő módon korlátozza a lakók magánszféráját. A vizesblokkok és mosdók nem teljesen akadálymentesek, ezért nem valósul meg az egyenlő hozzáférés elve, ami nem egyeztethető össze az egyenlő bánásmód követelményével, és nem felel meg az ENSZ Fogyatékossággal élők jogairól szóló Egyezményben vállalt nemzetközi kötelezettségeknek sem.

Emellett olyan általánosnak nevezhető problémákra is felhívja a figyelmet, mint hogy a nagy létszámú, a társadalomtól elzárt bentlakásos intézményekben bármikor fennállhat a fizikai visszaélések veszélye, ami általában rendszerszintű problémákra vezethető vissza.

A kiszolgáltatott helyzetben lévő ellátott személyek ugyanis olyan alá-fölérendeltségre épülő viszonyrendszerben élnek az intézményekben, ami eleve alkalmatlan az alapjogaik teljes körű védelmére.

Az ombudsman felkérte Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét, hogy a hosszú távú férőhely-kiváltási stratégia tervezett intézkedései során a tárca fordítson kiemelt figyelmet a szociális intézmények személyi, tárgyi, működési, szakmai feltételei biztosítására. A férőhely-kiváltás lényege, hogy a szociális intézmények gondozottjait kevesebb ápoltat gondozó lakásotthonokba helyezik át, ahol garantálható emberi jogaik „minél teljesebb” gyakorlása.

Emellett azt is kéri a minisztertől, hogy a bántalmazások megelőzésére szervezzék meg az intézmények munkatársainak rendszeres szakmai személyiségfejlesztését, szupervízióját.

Az ombudsman úgy véli, agresszió- és konfliktuskezelő protokollok kidolgozásával, belső szakmai képzésekkel és továbbképzésekkel a jövőben még a bántalmazás gyanúja is elkerülhető lenne.

A szociális intézményekben előforduló visszaélések kapcsán nem mehetünk el a korábban állami fenntartású gödi Topház Speciális Otthon esete mellett, amelyről a Mental Disability Advocacy Centre (MDAC) nemzetközi szervezet 2017-ben közölt részletes jelentést.

Ebben többek közt megállapították, hogy az intézmény zárt jellege tökéletes terepet ad a visszaéléseknek, bántalmazásnak, az elhanyagolásnak. Mint kiderült, a gödi Topházban a megfigyelők ágyhoz kötözött, mozgásukban korlátozott, sovány, testükön bántalmazás nyomait viselő fiatalokat, időseket, nőket, férfiakat találtak. A jelentés szerint amellett, hogy az otthonban embertelen körülmények uralkodtak, sem a lakók biztonsága, sem élelmezése, de egészségügyi helyzetük, oktatásuk, és a fiatalok fejlesztése sem volt megfelelően megoldva.

A Topház a jelentést követő botrány kitörése után a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fenntartásába került, új nevet kapott (Gondoskodás Háza), a jogsértések azonban úgy tűnik, nem fejeződtek be: idén márciusban deült ki, hogy könnyű testi sértés és szexuális erőszak gyanújával nyomoz a rendőrség, mert a gyanú szerint az intézmény 36 éves férfi dolgozója bántalmazott egy, az otthonban gondozottként lakó, sérült kiskorú fiút, néhány hónappal később pedig egy másik, szintén férfi dolgozó az otthon egy elzárt tornatermében szexuálisan zaklatta az intézmény egy másik lakóját, egy sérült nagylányt. Az újabb visszaélésre pedig úgy tűnik, nem tervez reagálni a minisztérium, se a kormány.

Az ombudsman a most közzétett jelentésben is hangsúlyozza: a fogyatékossággal élők bentlakásos intézményeiben egyre nagyobb probléma az arra alkalmas, elhivatott és szakképzett gondozók hiánya.

Az alacsony bérezés, a lelkileg-fizikailag egyaránt rendkívül megterhelő munka a motiváció hiányához, frusztráltsághoz, a szakmai színvonal csökkenéséhez vezethet, ami magában hordozza az abúzus veszélyét, sérülhetnek az ellátottak alapjogai – figyelmeztet az ombudsman.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton
Olvass tovább!