Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Brüsszelnek is baja van a rabszolgatörvénnyel, kötelezettségszegési eljárás is indulhat

Mint mi is megírtuk, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László fordult a bizottsághoz, hogy vizsgálják meg, a rabszolgatörvény uniós jogba ütközik-e. A HVG megkérdezte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják-e majd a törvényt, válaszukban pedig jelezték, a testület jelenleg vizsgálja, hogy a rabszolgatörvény megfelel-e az uniós jogszabályoknak, különösen a munkaidő irányelvnek.

Mint ahogy arról korábban írtunk, a MASZSZ álláspontja szerint a Munka törvénykönyvének január elsején életbe lépett módosítása sérti a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003/88/EK számú, európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit.

A módosítás nyomán a munkaidőkeretet 36 hónap átlagában kell figyelembe venni, s csak utána kell elszámolni a dolgozóval. Így előfordulhat, hogy a napi és heti kötelező munkaidőnek, heti pihenőidőnek csak a munkaidőkeret átlagában kell érvényesülnie, és a túlmunkával kapcsolatos költségeket csak három év után kell rendezni.

A törvény módosítása ugyanakkor szétválasztja a munkaidőkeret hosszát – ami 36 hónapra nő –, valamint a heti 48 órás maximális munkaidő számítására irányadó referenciaidőszakot, amelynek esetében marad 12 hónap. A jogalkotó a MASZSZ álláspontja szerint így kívánt megfelelni a vonatkozó Irányelv tételes jogi rendelkezéseinek.

A MASZSZ véleménye szerint a magyar kormány ezzel meglehetősen sajátos módon értelmezi az európai közösségi norma minimumszabályait. A törvény ilyen módosítása sérti ugyanis a munkaidő-irányelv rendelkezéseit, és a gyakorlatban ez a túlzottan hosszú időtartam a munkavállalóra terheli a túlmunka elszámolásának kockázatát, és a jelenleginél is súlyosabb helyzetbe hozza a munkavállalót a munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony – illetve a vállalkozás – megszűnésének egyes eseteiben.

A HVG szerint „ha Brüsszel úgy dönt, hogy esetleg kötelezettségszegési eljárást indít, az sem jelenti a törvény azonnali eltörlését. Az eljárásban első körben felkéri a kormányt, hogy kezdeményezzen módosítást, ha nem történik semmi, akkor újabb egyeztetési kör jön, ha akkor is változatlan marad egy jogellenesnek ítélt jogszabály, akkor következhet bírósági eljárás. Az egész procedúra több évig eltarthat.”

A kormány általában azzal érvel a munkaidőkeret nagyságát megkérdőjelezőkkel szemben, hogy olyan ország is van, amely a 400 órás túlmunkánál többet enged vállalni a dolgozóknak, csakhogy azt a kormányzati értékelések elfelejtik hozzátenni, hogy az EU-ban (Romániával és Lengyelországgal együtt) Magyarországon dolgozza a legtöbb munkaórát alapidőben egy munkavállaló. Míg egy német, dán vagy francia munkavállaló csupán kicsivel több mint 1500 órát dolgozik egy évben, addig magyar, román és lengyel kollégájuk 1900 órát. A 400 órás túlóra lehetősége pedig csupán ezen felül lehetséges.

Olvass tovább!