Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A lemondott bíró szerint nyílt hatalmi háború zajlik az igazságszolgáltatás ellen, az ügyészség sértve érzi magát

Súlyos állításokat fogalmazott meg Keviczki Péter volt fővárosi törvényszéki bíró az ügyészség munkájáról és a független igazságszolgáltatással szembeni támadásokról a Válasz Online kedden megjelent interjújában. Az ügyészség kikérte magának a lemondott bíró által a cikkben megfogalmazott vádakat.

Nyílt hatalmi háború

Keviczki arról beszélt, hogy gazdasági ügyekben azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget, példaként pedig az Elios ellen bűncselekmény hiányában novemberben megszüntetett nyomozást említette.

A lemondott bíró a bírósági kinevezések módját törvénysértőnek nevezte, azt is említve, hogy  az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák.

Szerinte három hatályba lépő törvényen keresztül, több irányból próbálja meg a hatalom a perifériára tolni a független bíráskodást.

Méghozzá úgy, hogy a büntetőügyek még erősebb ügyészi befolyás alá kerülnek, a polgári perek száma csökken, az állammal kapcsolatos ügyek pedig a Patyi András vezette külön bíróság elé kerülnek.

Keviczki elmondta, nem hirtelen fogalmazódott meg benne tavaly decemberben a lemondás gondolata, hanem már hat éve érlelődött benne a döntés. Az első igazán konkrét esemény, amelyhez a távozását köti, az volt, hogy 2012-ben – utóbb alkotmánysértőnek bizonyuló módon – kényszernyugdíjazást rendeltek el a bírói karon belül, majd megnevezte a 2006-os őszi zavargások kapcsán született ítéletek megsemmisítését, amellyel szerinte „földbe döngölték a bírákat”.

Úgy fogalmazott, elfogadható lett volna, ha a bíróságok újratárgyalják ezeket az ügyeket, hiszen kiderült, hogy gyakran mondvacsinált indokkal, hamis rendőri jelentésre alapozva és olyanok ellen indítottak büntetőeljárást annak idején, akik semmilyen büntetőjogba ütköző cselekményt nem követtek el, de nem jól kezelték az ügyet, mert így szervezetileg bélyegezték meg a bíróságot.

Elmondta, nem gondolja, 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer. Szerinte a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor világossá vált, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. „Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött” – tette hozzá a második Orbán-kormány hivatalba lépésre utalva.

A volt bíró Handó Tündéről is beszélt, szerinte az Országos Bírósági Hivatal elnökének regnálását két részre lehet osztani, ami értelmezésében abban volt mérhető, hogy az ő elsődleges feladata a bírói függetlenség védelme, és Keviczki szerint hivatali működésének első kétharmadában ezzel nem is volt jelentős probléma. „Amikor például az önálló közigazgatási bírósági rendszer ötlete először felvetődött, Handó Tünde még határozott ellenvéleményt fogalmazott meg. Azóta beállt a sorba: támogatja” – tette hozzá. Szerinte

ma már jól érzékelhetően nyomás alá helyezik a bírókat, nyílt hatalmi háború folyik, és ez összeegyeztethetetlen a bírósági ethosszal.

 

Ügyészség: A Nemzeti Nyomozó Iroda komoly nyomozást folytatott

A Legfőbb Ügyészség kedd délután kiadott reakciója szerint Keviczki arra vonatkozó kijelentése, hogy az ügyészség politikai okokból válogat az ügyek között, „súlyosan sérti az egész magyar ügyészi szervezetet”, és szerintük furcsa, hogy a volt bíró olyan ügyekről formált véleményt, amelyekben nem vett részt, így konkrét tényekről, bizonyítékokról nincs tudomása.

„Igaz ez az egyetlen példaként felhozott Elios ügyre is, amelynek kapcsán – az OLAF jelentésére hivatkozva – állítja, hogy büntető eljárást kellett volna folytatni. Ez ugyanakkor megtörtént. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda komoly nyomozást folytatott, amelynek eredményeként megszüntette a nyomozást.”

– írják.

(Válasz Online, MTI OS)

 

 

Olvass tovább!