Felállhat az új kormány Svédországban, a szélsőjobb továbbra sem jut szerephez

A szeptemberi választást követően négy hónaposra húzódó tárgyalássorozat során teljesen átalakult a svéd politika: a hagyományos blokkok szétestek: a két liberális párt a szociáldemokrata-zöld koalíciót támogatja annak érdekében, hogy a szélsőjobb ne juthasson kormányzati szerephez. Az új koalíció kormányzóképessége akkor dőlt el, amikor a Baloldali Párt elnöke hétfőn bejelentette, hogy tartózkodni fognak a pénteki miniszterelnök-választáson. Így megvan a régi-új szociáldemokrata-zöld kormány felállításához szükséges többség.

Stefan Löfven régi-új kormányfő; kép: Wikimedia Commons

A hétvégén Svédországban a két liberális párt, a kisgazda Centrumpárt (C) és az „urbánus” Liberálisok (L), megállapodtak a Szociáldemokratákkal (S) és a Zöldekkel (Mp) egy új kormány felállításáról. A Szociáldemokratáknak súlyos árat kellett fizetniük, egy 73 pontos négypárti megállapodásban egy sor olyan liberális reform elfogadására tettek ígéretet, amelyek ellen kampányoltak. A liberális pártok pedig ezzel végleg felbontották a konzervatív Mérsékeltekkel (M) és a Kereszténydemokratákkal (Kd) fennálló több évtizedes szövetségüket. Mind a baloldalon, mind a jobboldalon sokan árulónak tartják a 73 pontos megállapodást letárgyaló és elfogadó pártvezetőket. De akárhogy számoljuk, a svéd parlamentben jelenleg nincs másik életképes kormányzati többség, amely nem szorulna szélsőjobboldali Svéd Demokraták (SD) támogatására.

Arról, hogy miért történelmi jelentőségű a szociáldemokrata-zöld-liberális megállapodás, pontosan mit tartalmaz, és hogy milyen politikai és társadalmi változásoknak köszönhető a hagyományos polgári és baloldali blokkok felbomlása, bővebben ebben a cikkben olvashatsz.

Csakhogy míg a négypárti megállapodás biztosítja, hogy a Stefan Löfven vezette Szociáldemokrata-Zöld kisebbségi kormánynak meglegyen a költségvetések és a törvények elfogadásához szükséges többsége, a miniszterelnök megválasztásához abszolút többség kell (a svéd parlamentben minden máshoz elég a relatív többség). Mivel sem az M, sem a Kd, sem az SD nem támogatja Löfven miniszterelnökségét, a Szociáldemokratáknak szükségük van a Zöldeken és a liberális pártokon túl a Baloldali Párt (V) támogatására is.

A 73 pontos megállapodásban azonban sorjáznak a Baloldali Párt számára elfogadhatatlan javaslatok (a teljesség igénye nélkül:  az új építésű lakások bérleti díjai piaci alapúak lesznek, liberalizálják a munkajogot).

Ráadásul a liberális pártok beleíratták, hogy a megállapodás a garanciája annak, hogy a Baloldali Párt az előző ciklussal szemben most ne tudja befolyásolni a kormány politikájának irányvonalát. A párt elnöke, az egyébként a Szociáldemokratákhoz közel álló, és Stefan Löfven miniszterelnöksége mellett kampányoló Jonas Sjöstedt hétfőn úgy nyilatkozott, hogy további tárgyalások nélkül nem tudják Löfvent támogatni. Ezért a parlament mérsékeltpárti elnöke péntekre halasztotta az eredetileg mára tervezett szavazást a kormányfőről.

Sjöstedt és Löfven az elmúlt napokban közvetlenül egymással tárgyaltak. Mivel az ősszel nem volt még új kormány és kormánytöbbség, ezért a parlament végül a Mérsékeltek és a Kereszténydemokraták költségvetési javaslatát fogadta el, amely egy sor, a Baloldali Pártnak fontos, az elmúlt ciklusban elfogadott reformot megszüntetett. Sjöstedt hétfő délelőtti, a parlament elnökével való egyeztetése után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Löfventől garanciát kapott arra, hogy ezeket a reformokat újra bevezetik majd.

A legfontosabb ezek közül talán, hogy a szakszervezeti tagdíjakat ismét le lehessen írni az adóból, de a Baloldali Párt például ragaszkodik a gyermekek gyógyszereinek ingyenességéhez vagy ahhoz, hogy a gyerekek a szünidőben ingyen használhassák a tömegközlekedést és ingyenesek legyenek számukra a szünidei szabadidős programok. Újságírói kérdésre válaszolva Sjöstedt elmondta, hogy Löfven nem engedett abból, hogy az újonnan épült lakások albérleti díjait a jövőben piaci alapon határozzák meg (Svédországban van életben az egyik legszigorúbb lakásbérleti árszabályozás a világon). Sjödtedt hozzátette, hogy kőkemény ellenzéki párt lesznek, nem támogatják a 73 pontos megállapodás jobboldali politikáját.

Az albérleti árak és a munkajog liberalizációja számukra teljességgel elfogadhatatlan. Ha a kormány benyújtja ezeket a javaslatokat, készek bizalmatlansági indítványt benyújtani és a jobboldali pártokkal együtt megbuktatni a kormányt, jelentette ki.

Mindent összevetve a Baloldali Párt úgy döntött, hogy készek átengedni Löfvent miniszterelnöknek a pénteki szavazáson. Tartózkodni fognak, hogy egyúttal kifejezzék bizalmatlanságukat és ellenérzéseiket. Sjöstedt azzal indokolta a döntésüket, hogy egy újabb Löfven-kormány alternatívája nem egy új választás, hanem egy Mérsékelt-Kereszténydemokrata kisebbségi kormány lenne, amely csak az SD támogatásával tudna kormányozni (a két pártnak még a liberális pártokkal együtt sem lenne az SD nélkül relatív többsége, azaz semmit nem tudnának az SD nélkül tenni). Azt pedig, hogy az SD kormányzati befolyáshoz jusson a Baloldali Párt nem engedheti meg.

Címlapkép: Wikimedia Commons
Olvass tovább!