Csütörtökön a sajtóban is megjelentek a Nemzetgazdasági Minisztérium mutatós, ám merőben vázlatos számításai arról, hogy hogyan érheti el a minimálbér Magyarországon három év alatt a bruttó átlagbér felét, amivel a kormány elvben az európai minimálbér irányelve hazai jogrendbe ültetésének is igyekszik tartalmat adni. A minisztérium szerdán (dátum) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) újabb ülésén prezentálta a javaslatát. A munkavállalói oldal testületben helyet foglaló három képviselőjének egyikét, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét, Zlati Róbertet kérdeztük arról, hogy a tárgyalások jelen állása szerint mennyire reális a legkisebb keresetűek fizetésének emeléséről szóló terv. 

A Portfolio.hu birtokába került kalkuláció szerint a minimálbér három ütemben, 2025 és 2027 között évente 12 százalékot emelkedhet, amivel a harmadik évben elérhetné a bruttó átlagkereset felét – ezzel egyúttal megfelelhetne a hazai jogrendbe idén átültetett európai minimimálbér-iránylevnek, amely alapján a kormány saját maga jelöli ki az ötven százalékos mérföldkövet. Persze mindez azt is feltételezné, hogy  a magyar átlagbér ténylegesen a számok hátterében lévő becslések szerint emelkedik. Ahogyan a G7 szeptember eleji cikke kiemeli, az átlagbér 50 százalékát az elmúlt 14 évben – teljes éves adatsoron – meg sem közelítette a magyar minimálbér, a legközelebb 2017-ben volt hozzá (44,5 százalék) A tavalyi éves 42 százalékos arányon a 2023. decemberi 15 százalékos emelés az akkori bérszinthez képest javított, hiszen a 2023 decemberétől érvényes minimálbér és a 2023 egészére vonatkozó átlagbér alapján – ahogy a KSH számolt – 46,7 százalékos arány jött ki. Zlati Róbert kérdésünkre megerősítette, hogy valóban a Portfólió által idézett számítást tették az asztalra a kormány részéről. A vázolt minimálbér-emelési ütemmel azonban a probléma az, hogy

semmilyen háttérszámítást, semmilyen kapcsolódó további becslést nem láttak a VKF résztvevői, tehát nem tudnak semmilyen friss prognózist arra vonatkozóan, hogy milyen GDP növekedéssel, milyen inflációval, milyen termelékenység-növekedéssel és bérkiáramlással (a rendszeres havi fizetések mellett minden bérként megjelenő juttatás ide számít) számol a kormányzat.

Jól hangzó adatsor ez tehát – és a három éven keresztüli, 12 százalékos minimálbér-emelést a MASZSZ elnöke is jól hangzónak értékelte kérdésünkre – de szerinte nagyon nehéz megfelelő kiindulási alapnak tekinteni, mivel alapadatok hiányoznak hozzá. 

Épp ezért Zlati Róbert a munkáltatói oldal várható elutasítása miatt kevéssé tartja valószínűnek, hogy ez a háromszor tizenkét százalékos tervezet lesz az, ami végül a megállapodásba kerül majd.

„Ilyenkor mind a munkavállalói, de főleg a munkáltatói oldal friss, lehetőleg pontos prognózisokat vár. Sajnos ilyeneket nem kaptunk” – jegyezte meg Zlati Róbert, aki ugyanakkor azt is hozzátette, a munkáltatói oldal elvi síkon érdekes módon nem zárkózott el teljesen a kormány által felskiccelt béremeléstől.  Persze ilyenkor a vállalati térfél valamilyen szintű kompenzálást, tehát a –  például a szochót ismételten érintő – járulékcsökkentést kér, amiről úgy tudjuk, a minisztériumot képviselő államtitkár szerint jelenleg nem valószínű, de célzott, vállalati szintű támogatást esetleg el tud képzelni azoknál a cégeknél, amelyek a leginkább érintettek a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésben.  Üdvözli ugyanakkor a MASZSZ, hogy jelen állás szerint a garantált bérminimum (ez a magasabb minimum összeg akkor jár, amennyiben a munkavállaló rendelkezik legalább középfokú iskolai végzettséggel és olyan munkakört tölt be, amelyhez az adott képzettség szükséges – B.B.) korábban tervezett megszüntetése és összeolvasztása a minimálbérrel egyelőre nem fog megtörténni. Ahogyan a szakszervezeti szövetség már korábban is lefektette, a jövőben is ellenezni fogja a kétfajta bérelem egyesítését egészen addig, amíg az ágazati szintű kollektív szerződések nem fognak tarifamegállapodásokat tartalmazni. „Az egy másik történet, hogy most csak a minimálbérnek a magasabb értékű emeléséről láttunk elképzeléseket, és egy kicsit óvatosabban nyúlunk ahhoz, hogy a garantált bérminimum mondjuk ilyen minimálbér-emelési számok mellett hogyan alakulhat” – tette hozzá Zlati Róbert. 

Általános bizonytalanság övezte a tárgyalások kezdetekor, hogy a kormány pontosan milyen referenciaértéket kíván bevezetni az átlagbér kapcsán, azaz pontosan milyen számítás alapján kerüljön meghatározása az átlagos fizetés, amelynek a feléhez aztán a minimálbér konvergálni tud. A szerdai ülésen a  felek megállapodtak abban, hogy a minimálbért a   tárgyalások megkezdésének időpontjától számított elmúlt négy negyedévnek a „rendszeres” (tehát prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset feléhez kell közelíteni a következő három évben. „Természetes, hogy mi minél magasabb értéket szerettünk volna ez ügyben elérni. Mi a teljes bérkiáramlást mutató átlagbérre gondoltunk (ebbe beletartoznának  a prémiumok, jutalmak, különjuttatások is B.B.), most viszont a kormány tisztázta, hogy a rendszeres bruttó átlagbért fogja rendeletbe foglalni, amit mi tudomásul veszünk.” Zlati Róbert egyébként elfogadja azokat az érveket, amelyek szerint ez az érték éven belül jobban ingadozik. Szemléletes példa a rendőrök 2022. februári fegyverpénze, amellyel például kimagaslóan megugrott az országos átlagbér, a következő időszakban pedig alacsonyabb volt.  Bár ez európai minimálbér-irányelv legfontosabb aspektusa természetesen a legkisebb bérek mértéke, további lényeges eleme az is, hogy a kormányoknak a szociális partnerekkel együtt cselekvési tervet kell kidolgozniuk a 80 százalékos kollektív szerződési lefedettség eléréséhez szükséges lépésekről. Beszédes adat, hogy Magyarországon csak a munkavállalók kevesebb, mint 20 százaléka dolgozik kollektív szerződés védelme alatt. Mint a MASZSZ elnöke lapunknak elmondta, az ülésen kifogásolták, hogy a kormányzattól nem láttak erre a cselekvési tervre vonatkozó javaslatot, miközben mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal előjött már az erre vonatkozó elképzeléseivel. 

„Azt várnánk, hogy a kormány ebből szintetizálva tegyen le valamilyen javaslatot, hiszen egyébként a kormányoknak a feladata ez, persze velünk egyeztetve, de sajnos erre nem kaptunk semmilyen javaslatot”  – nyilatkozta Zlati Róbert.