A miniszterelnök hosszú idő után kiállt a sajtó elé, de a fontos kérdésekben nem adott választ. A korrupció, a rabszolgatörvény, a Fideszes médiaholding, a magánrepülőzés kapcsán kikerülte a kérdéseket, de még a saját témái a bevándorlás, vagy Soros György kapcsán se mondott érdemi dolgokat, csak a megszokott panelokat pufogtatta.
A miniszterelnök hosszú idő után kiállt a sajtó elé, de a fontos kérdésekben nem adott választ. A korrupció, a rabszolgatörvény, a fideszes médiaholding, a magánrepülőzés kapcsán kikerülte a kérdéseket, de még a saját témái, a bevándorlás vagy Soros György kapcsán se mondott érdemi dolgokat, csak a megszokott panelokat pufogtatta.
De még így is többször jött zavarba. Egyszerre beszélt arról, hogy a magyar gazdaság szerkezete úgy épül fel, hogy a munkavállalóknak kedvezzen, és arról, hogy a rabszolgatörvényt a vállalkozások kérték. Ebben a témakörben érdekes fejtegetése volt arról, hogy a munkaalapú társadalom elérte a korlátait, nem tudunk több munkavállalót alkalmazni, mert nem vagyunk többen, így szerinte a fizetések emelkedni fognak. Csakhogy arra nem tért ki, a rabszolgatörvény kapcsán pont az volt az egyik kormányzati érv, hogy a túlórázással szeretnének többet keresni a munkavállalók.
Ugyanebben a témában, a rabszolgatörvény kapcsán Orbán arra biztatta a munkavállalókat, hogy harcoljanak, hogy kifizessék őket a hónap végén. Ez pedig arra volt a válasza, hogy a Fidesz által elfogadott törvény, lehetővé teszi bizonyos esetekben a túlórák 3 évenkénti kifizetését.
A korrupció kapcsán egészen elképesztő dolgokat mondott Orbán. Miközben mindenki tudja az országban, hogy a pártok többet költenek a megengedettnél, Orbán arról beszélt, nincsenek nem állami pénzek a pártoknál, a pártok az állami támogatásból élnek. Ugyanígy, a magánrepülőzés kapcsán azzal söpörte le a korrupciós vádakat, hogy nem tudják őt befolyásolni üzleti körök. Pedig erre semmilyen bizonyíték vagy érv nincsen, hogy ez így is lenne.
Arra a kérdésre pedig, hogy miért vagyonosodnak körülötte az emberek elképesztő módon, csak azzal felelt, hogy ez nem politikai kérdés. Mintha a politika csak és kizárólag a migráció kérdése lenne, mintha csak az lenne politikai kérdés, ami Orbán Viktornak kényelmes.
Amikor a miniszterelnök kezdett volna egy-egy kérdésbe belezavarodni, akkor pedig közbelépett Kovács államtitkár, és elvette a szót a kérdezőtől, mint a HVG-s Joó Hajnalka esetében.
A mostani sajtótájékoztató megmutatta, miért nem áll szóba a tőle független médiatermékekkel a kormánypárt: mert Orbán Viktor is kudarcot vallana a megmagyarázhatatlan megmagyarázásával.
Ebből a szempontból külön érdekes volt az, amikor Orbán arról beszélt, ő bárkivel hajlandó vitatkozni, ha az értelmes vita. Nyilván a miniszterelnök ezért nem vesz részt semmilyen vitán 2006 óta.
Az AP tudósítója felvetette, a CEU honlapján Orbánhoz hasonlóan olvasta, magyar egyetemről van szó, azonban az is szerepel, az egyetem tevékenysége nagy részét Bécsben fogja folytatni.
Megemlítette emellett, Lázár azt mondta, nem volt baj a CEU-val egészen a Soros-migráns tengelyen folytatott kormányzati kommunikáció kezdetéig – tehát
„a migránsozás áldozatává vált a CEU?”
tette fel a kérdést a riporter.
Orbán erre válaszul abba kapaszkodott, a CEU képzései nagy részét viszi Bécsbe, vagyis valami marad Budapesten is.
„Nincs elüldözve, nem kell eltakarodnia, nem toloncolták ki jogi úton, egy része marad”
– fejtette ki a miniszterelnök.
Mint mondta, a fél világot bepalizták azzal, hogy Magyarországrol elüldözték a „Soros-egyetemet”, azonban ez szemenszedett hazugság.
Orbán állítása szerint ismeri Sorost, és „nem az az ember, aki csak úgy elmegy”.
Erre válaszul az AP tudósítója azon hasonlattal élt, olyan ez mint mikor valakit kilakoltatnak, de a lakcímkártyáját megtarthatja.
Kitért emellett Orbán egyik kedvenc nünükéjére, a baloldali médiatúlsúlyra is – az újságíró szerint ez azért tűnhet így, mert a kormánytól független médiumok egymástól is függetlenek, míg a kormánypárti médiabirodalom 476 egysége egyazon szöveget szajkózza szakadatlanul.
Orbán erre kifejtette – továbbra is úgy gondolja, baloldali médiatúlsúly van, azonban ez egész Európában változóban van a médiapiac.
Korszakváltásban élünk, melyben a liberális hegemónia a migráció kérdésköre miatt átadja helyét a konzervatív erőknek a politika, a filozófia, a kultúra, és ezzel páthuzamosan a média világában is.
A 24.hu-tól Kálmán Attila megismételte Orbán mondatait, hogy a politikát és üzletet szét kell választani, majd rákérdezett: nem kompromittálja-e a kormányfőt, hogy üzletemberek magánrepülői utazgat, mintegy szívességet véve igénybe.
„Szuverén embernek tartom magam” – mondta Orbán, majd hozzátette: nem lát olyan jó példákat, ahol megérte volna nyomást gyakorolni személyére, így tehát mindenki megnyugodhat, ő maga és a kormány is a magyar emberek érdekeiben hozza a döntéseket. (Vagyis: higgyük el neki, intézményes garanciát persze nem emlegetett…)
A második kérdés arra vonatkozott, a kormányfő nem tartja-e morálisan elfogadhatatlannak, hogy a költségvetési csalással vádolt Simonka György ott ül a Fidesz-frakcióban, és különböző törvényekről szavazgat.
Orbán csak az ártatlanság vélelmére hivatkozott, mondván, az mindenkinek kijár, bírói ítéletig tehát Simonka frakciótagságával nincs probléma.
Az Inforádió kérdésére a kormány átalakításáról Orbán azt mondta,
nem híve a nagy arányú kormányátalakításoknak – „nix ugrabugri” ahogy mondani szokta –, kell adni időt és esélyt a minisztereknek, hogy elvégezzék a munkájukat. Arra is rámutatott, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország az EU-ban, ahol soha nem voltak előrehozott parlamenti választások, a stabilitást nagy értéknek nevezte, és szerinte ez a jövőben még inkább így lesz.
Die Welt az új CDU elnökről kérdezte Orbánt. Orbán azt mondja nem ismeri őt személyen, de a beszédeit olvassa. Amikor először lett megválasztva Orbán, elment Helmuth Kohlhoz, és egy sok órás beszélgetésen kifaggatta őt. Sokat őrzött meg az akkor kapott tanácsokból. Helyes-e megtartani a pártelnökséget kérdezte például Orbán. Meg kell tartani – mondta Khol. Orbán nem így tett, és ez nem vált be.
Ha különválik a kancellárság és a pártelnökség Németországban az szokatlan dolog – mondja Orbán. Izgalommal várja Orbán a német nézőpontból, és szakmai szempontból is hogy sikeresen lehet-e ezt külön tartani. A CDU és Magyarország között baráti pártbeszéd van, különleges értéket tulajdonít Orbán a magyar-német kapcsolatoknak.
Ma viszont nincs jó kapcsolat a németekkel, mert a németek nem tartják tiszteletben, hogy Magyarország nem akar bevándorló ország lenni. Nyomást gyakorolnak ránk, hogy engedjük be a migránsokat – mondja Orbán. De ezt ő elutasítja.
A TV2 tudósítója arra volt kíváncsi, mit gondol a miniszterelnök, miért kellett a baloldalnak kivinnie Brüsszelbe legújabb, Sargentini részvételével megrendezett tüntetését, emellett az ellenzéki összefogás kapcsán felvetette, a jobbikos Gyöngyösi úgy fogalmazott, akár az ördög anyjával is összeállna Orbán ellen.
Orbán erre válaszul kifejtette,
„aki ilyet mond, abba már belebújt a kisördög”.
Emellett Orbán emlékeztetett, eleddig példátlan nemzetközi kampányban vagyunki – hisz eddig az EU választási kampányok nemzeti ügyekről szóltak, ezúttal a migráció nemzetközi kérdése áll a középpontban, és ez májusig így is lesz.
Az ellenzéki összeborulás kapcsán elmondta, nem tartja méltányosnak hosszabban beszélni erről a döntésről az ellenzéki pártok távollétében.
Azonban nagy sóhajtások között emlékeztetett: van egy történelmünk, amiből tanulnunk kell, tanulnia kell a baloldalnak, és
mérlegelnie kell, össze akar-e állni szélsőjobboldali, antiszemita erőkkel a nagy cél érdekében.
A Magyar Idők újságírója a 4,6 százalékos gazdasági növekedést vetette össze a nagy elemzőházak becsléseivel, akik a 2018-as évre alálőttek a végső számoknak.
Orbán, mint mondta, már hozzászokott, hogy választási években az elemzők politikai eszköznek tekintik az elemzést, és az sem lepné meg, ha 2019-re is ez történne. De szerinte abban, hogy „békeévekben is leértékeljék az ország teljesítményét, nehéz nem tendenciát látni”.
A miniszterelnök szerint annak, ha nincsenek rendben a számok, annak az egész ország issza meg a levét, ezért „nem engedünk abból a pozíciónkból, hogy nálunk a pénzügyek rendben vannak”.
A legutóbbi kormányülésen hozott, a fővárossal kapcsolatos döntésekről azt mondta, határoztak a Lánchíd felújításáról, valamint egy 13. kerületi csatornázási nagyberuházásról és hét lakótelepi sportparkról, utóbbiak összesen 2 milliárd értékben valósulnak meg. A hármas metró esetében nem hoztak döntést, csak kijelölték a napirendre kerülésének időpontját.
Már pár hét múltán is látszik az, Nick Thorpe tudósító szerint, hogy ha a „puding próbája az evés,” akkor a rabszolagtörvény pudingja a decemberi tüntetések tükrében kifejezetten keserűnek bizonyult, ennélfogva szerinte felmerül, kicseréli-e majd a miniszterelnök és leveszi-e az asztalról?
Orbán nem válaszolt, csak angolul annyit vetett oda Thorpe-nak:
„Taste it!” – azaz „Kóstolja meg!”
Echo TV riportere azt kérdezte, mit gondol a miniszterelnök arról, hogy az Európai Parlament január végén megint napirendre tűzi a magyar helyzetet.
Nem tudom követni az eseményeket, annyit tűznek már napirendre hol itt, hol ott – mondta Orbán, majd hozzátette „amikor Szájer József azt mondja, menjek, akkor megyek”, vagyis ha a Fidesz EP-delegációja úgy látják, hogy meg kell jelennie a kormányfőnek Brüsszelben egy vitán, akkor kimegy.
Az EchoTV azt is megkérdezte, mit gondol Sargentini azon kijelentéséről, hogy sok európai miniszterelnök számára kellemetlen egy asztalhoz ülni Orbánnal.
„Minden botnak két vége van” – jött Orbán lakonikus válasza.
Le Monde tudósítója feltette a kérdést, habár Salvinit szövetségesének tartja, a hozzá hasonló francia erőről, a Marine Le Pen-féle Nemzeti Frontról nem beszél a miniszterelnök.
Orbán erre kifejtette, hogy a Fidesz a Néppárt tagja, és mivel Magyarországon a lojalitás fontos politikai érték, lojális is marad pártcsaládjához. Azonban mivel a migráció kérdése nem ismer határokat, Orbán miniszterelnökként tárgyalt Salvinivel mint belügyminiszterrel – ehhez azonban először konzultált Berlusconival, kinek pártja szintén a Néppárthoz tartozik.
Kifejtette, míg a migráció kérdése miatt szükséges, a továbbiakban is tárgyalni fog az olasz belügyminiszterrel – a francia Nemzeti Front felé azonban nincs kapcsolata se a Fidesznek, se a miniszterelnöknek személyesen.
A riporter Macronról is kérdezte Orbánt, akit a magyar miniszterelnök fő ellenfelének is nevezett.
Orbán kifejtette, személyesen jó a kapcsolata a francia elnökkel és fontosnak tartja a kölcsönös tiszteletet, a migrációról vallott különböző elképzeléseik miatt azonban harcolnia kell ellene.
Ameddig a 10 leggazdagabb vállalkozóban nincs fideszes nincs miről beszélni mondta Orbán 3 éve, most Mészáros a leggazdagabb – kérdezett a magyar korrupció kapcsán Joó Hajnalka
Ezeken a listákon én csak kuncogni szoktam – mondja Orbán. Szerinte két okból fizetnek emberek, hogy rákerüljenek a listákra, vagy ne kerüljenek rá a listákra. Üzleti kérdésekben gazdasági kérdésekben továbbra se kommentál Orbán. Nem engedem sem magam sem a kormányt beleprovokálni ilyenekbe – zárta Orbán.
Majd a HVG újságírójától elvették a szót, amikor visszakérdezett volna.
A német ZDF ismét a korrupcióról, és Tiborcz Istvánról, Orbán vejéről kérdez a miniszterelnöktől, egészen pontosan azt, mit tesz annak érdekében, hogy az uniós fejlesztési pénzek ne a családja zsebében végezzék.
Orbán szerint senki sem áll a törvény fölött, az EU-nak beható vizsgálatokra van joga, de megismételte, üzleti ügyekkel nem foglalkozik.
Kiemelte, bármelyik EU-s pályázaton részt vehetnek németek és franciák is, és arra kérte őket, „pályázzanak!”
Erre a ZDf újságírója Mészáros Lőrincről is kérdez, de már csak a sablonválaszt kapja az üzleti ügyekről. Helyette Orbán elmondja, hogy az egyrésztvebős közbeszerzéseket 30%-król 15%-kra csökkentették.
A Hír TV újságírója a Spiegelre hivatkozva a Törökországból induló migrációs hullámra terelte a szót, amelyről a miniszterelnök azt mondta, „elérhet minket”.
Azokról a véleményekről, miszerint az Európai néppártban kiterjesztené kiterjesztené az uralmát, azt mondta:
„Kiterjeszteném, ha lenne mit, de nincs, ahogyan itthon sincs.”
ATV főmunkatársa, Csuhaj Ildikó egy korábbi kormányfői kijelentésre utalva azt kérdezte, milyen nagy személyes ártat fizet Orbán, amiért küzd Soros György ellen.
„Nyissa ki a nemzetközi sajtót, Ildikó” – viccelődött a kormányfő. Elmondta, a sajtó támadásait tűri, de nem esik jól neki.
A rabszolgatörvény is szóba került újra. Csuhaj azzal szembesítette Orbánt, hogy a Tesco és a Spar bejelentették: nem fogják alkalmazni a munkaidőkeret 400 órára növelését.
„Miután ez egy lehetőség, van aki ér vele, van aki nem, tehát a törvény működik” – válaszolta a kormányfő.
Arról is kapott kérdést, hogy a társadalom 80 százalékának elutasítása, a tüntetések, a szakszervezetek tiltakozása nem késztetik-e arra, hogy mérlegelje a rabszolgatörvény módosítását.
Orbán szerint a munka törvénykönyve jó törvény, senkire semmilyen kényszert nem ró, és nincs miért visszavonását mérlegelnie.
Vorák Anita az RTL-től azt kérdezte módosíthatják-e a rabszolgatörvényt, illetve azt is, a 3 éves kifizetés rendszerét ki kérte?
Orbán szerint mivel a törvény most fogadták el, és mivel a vitákat is lefolytatták előtte, nincs módosítás. Orbán szerint Magyarországon mindenki aki elvégezte a munkáját, annak a következő hónapban meg kell hogy kapja a bérét. A törvény ebben semmilyen változást nem hoz Orbán szerint.
Vorák Anita ezután felhívta Orbán figyelmét, hogy a törvényben van 3 éves keret.
Amikor ledolgoztam a melómat, várom a munkabéremet – mondta Orbán 30 éves munkaviszonyáról. Azt javasolja a munkavállalóknak Orbán, követeljék ki, hogy hónap végén megkapják a bérüket.
Vorák kérdezett a kormánypárti médialap kiemelt beruházássá minősítéséről is. Vorák szerint a korábbi ilyen döntések mind közszolgáltatáshoz kapcsolódtak, míg a mostani média döntés egy üzleti ügy. Vorák felidézte, korábban Orbán beszélt, arról például a Népszabadság kapcsán, hogy a média üzleti kérdés, nem politikai.
Azért lesz az üzleti ügyből közérdek, mert non-profit a jobboldali médiaorganizáció – választolta Orbán
Ez kívülről mégiscsak úgy néz ki, hogy a kritika eszközével nem élő újságok kapnak kedvezményt – tette hozzá az RTL riportere.
Baloldali médiánál ugyanezt a döntést fogja hozni válaszolta Orbán.
A Népszava tudósítója szembesítette Orbánt a ténnyel, hogy noha az ellenzéki sajtó a miniszterelnök által elismert módon rengeteg embert ér el, nem áll velük szóba, nem hajlandó kormányellenes sajtónak interjút adni – emellett az újságíró felemlegette, több médium – többek közt a Mérce – tudósítóját nem engedték be a Kormányinfóra.
A miniszterelnök kifejtette, többre tartja a magyar médiát, mint hogy azért maradnának el kérdések, mert egyes újságírók nincsenek jelen. Orbán úgy gondolja, egy interjúnak nem arról kellene szólnia, hogy „bikaviadalt vív egy újságíróval”, és ha tudja hogy valaki eleve rosszindulatú kérdésekkel szeretne vele kötekedni, azzal nem áll szóba.
Azonban áll minden újságíró rendelkezésére, aki egy kérdést több oldalról szeretne körbejárni, esetleg értelmesen vitatkozni vele.
Magyarán Orbán szerint az ellenzéki újságírók egytől egyig rosszindulatú kötekedők.
Ezután Kovács Zoltán megjegyezte, a kormányinfók meghívásos rendezvények, akit pedig nem hívnak valahova, az ne is menjen oda.
és annak esetleges történeti-szimbolikus jelentéséről.
Orbán a választ három részre bontja. Szerinte fizikai térben el kell választani egymástól a törvényhozói, bírói és végrehajtói hatalmat, kommunista örökség volt, hogy ezt nem tették, örül, hogy ennek vége.
Másrészt kiemelte, hogy a történelmi államiság központja a budai vár, a modern demokráciáé pedig a Kossuth tér. Emlékeztetett arra, a szocialista kormány idején költözött az elnök a Várba.
Orbán esztétikumról-jóvátételről is beszél, szerinte minden olyan történelmi emlékmű, amelyet Magyarország függetlenségének elvétele után elbontottak, jóvátételi és nem esztétikai kérdés.
Tehát az antikommunizmus jegyében szerinte mindent vissza kell építeni, amit 1945 óta eltüntettek, mert ez fejezi ki a magyar függetlenséget.
A kormánypárti 888 azt vetette fel, hogy két éve Soros személyesen Orbán ellen indított hadjáratot. Hol tart ez a globális összecsapás, mire lehet még számítani Sorostól – kérdezte a portál.
Amikor a migráció elviselhetetlen méretűvé vált, nyilvánosságra hoztam egy 5 pontos javaslatcsomagot, rá pár napra Soros egy hatpontos csomagot publikált, amely azt állította: el kell vetni a magyar javaslatot – magyarázta a miniszterelnök.
Szerinte ettől a ponttól kezdve a konfliktus folyamatosan éleződött Soros és a magyar kormány között. Saját felelősségét csak abban látta, hogy nem volt hajlandó azt a harcmodort folytatni, amely az országot elve vereségre ítéli.
„Ha harcolunk, akkor a harc legyen fair” – mondta.
Szerinte az nem fogadható el, hogy az egyik fél transzparens és nyílt sisakos, a másik pedig rejtőzködő, ezért muszáj volt felszínre hoznia a kormánynak a víz alatt rejtőző bevándorláspárti erőket.
Kitért arra is, hogy sokan antiszemitizmussal vádolják őt, a Soros elleni fellépése miatt.
„Soros György a honfitársunk, magyar állampolgár” – mondta –, és hozzátette: akik úgy akarják őt védeni, hogy állandóan előhozzák a származását, az Sorosnak is árt. Szerinte a politikai vitákat érvekkel kell lefolytatni, nem a származás felemlegetéséve, márpedig „van egy vitánk a honfitársunkkal”.
A 888 a tüntetések „erőszakos” jellegéről is kérdezte Orbán véleményét.
Aggasztónak látom ezt a jelenséget – válaszolta a kormányfő. Azt kifejezetten aggályosnak nevezte, hogy „parlamenti képviselők fizikai erőszakot alkalmaznak”, márpedig szerinte a parlamenti pulpitus elfoglalása fizikai erőszakot jelent.
„Ezzel nagyon rossz példát mutatnak” – mondta.
Az ARD német rádió munkatársa azt kérdezte Orbántól, ő miért nem hallja meg az emberek szavát, ha azzal vádol európai szerveket, akik szerinte ezt teszik.
A miniszterelnök szerint őt biztos nem lehet azzal vádolni, hogy hallaná meg az emberek szavát, és állítása szerint annak ellenére, hogy „undok dolgokat mondanak”, ő figyel a mostani tüntetőkre is, és a törvényalkotás keretében szerinte a rabszolgatörvény kérdését is megvitatták, de azt „ne vegyük el a parlamenti többségtől, hogy ő hozza meg a döntéseket”.
Orbán azt mondta, minden vitának állnak elébe ezután is, ahogyan eddig is tették.
Az Euronews tudósítója emlékeztetett, Orbán szerint bevándorlás mentén válik el egymástól az Európai Unió politikai térképe – és akik támogatták a Sargentini-jelentést migrációpártiak, ahogy ezek szerint migrációpárti Manfred Weber, a Fidesz által is támogatott néppárti csúcsjelölt.
Ha pedig migrációpárti jelöltet támogatnak, hogyan veszik át a hatalmat az EU-ban?
Orbán szerint Webert „bepalizták”. Mivel úgy tudja, Weber a CEU ügye miatt támogatta a Sargentini-jelentést – a bepalizás tényállása pedig abban nyilvánul meg, hogy a CEU jogellenesen működik.
Orbán a CEU honlapján olvasta, hogy csak Magyarországon folytat képzéseket az egyetem – a magyar jogszabályok szerint pedig ha egy intézmény külföldi diplomát ad, akkor külföldön is képzést kell folytatnia.
Orbán kifejtette emellett, vannak országok, ahol már 10% felett van a bevándorlók aránya – így míg Magyarországon az a kérdés, hogyan tartsák kint a bevándorlókat, máshol az a kérdés, hogyan éljenek együtt.
Orbán elképzelhetőnek tartja, hogy a „kevert társadalmú” országok sikeresebbek lesznek mint a homogének,
egyelőre inkább nem akarna migránsokat beengedni, mert ezt veszélyesnek tartja – ahogy véleménye szerint a magyar nép is.
Véleménye szerint a migrációhoz való hozzáállás mentén oly megosztott Európa, mintha különboző planétákon élnénk.
Az Index arra kérdezett mi lesz a terv 2030-ig ameddig Orbán az országot vezetni tervezi, saját állítása szerint, illetve mivel épül még tovább az illiberális demokrácia, milyen illiberális fordulókat kell még végrehajtania az országnak?
Orbán szerint az illiberális fordulatokról nem Orbán, hanem a magyar nép dönt. A fontos kérdésekben a magyar emberek illiberális állásokat foglalnak el Orbán szerint . Bevándorlásellenesek, család kérdésében azt vallják a házasság egy férfi egy nő között köttetik, és a keresztény kultúrát támogatják. Ezekben a kérdésekben Magyarországon Orbán szerint illiberális többség van.
Az Index kérdezte a közbeszéd eldurvulásáról is Orbánt, aki erre azt válaszolta mindenkinek saját magának kell vállalnia a szavaiért a felelősséget.
Az Mfor újságírója azzal szembesítette Orbánt, hogy a jegybank 206-ra tűzte ki az osztrák bérszínvonal elérését, és ezt tarthatónak látja-e a nem rég rögzített kétéves ütemben megvalósítandó, 8-8 százalékos minimálbér-emelés tükrében.
Erre a miniszterelnök némileg zavarba jött, majd azt mondta:
„Nem az a jó megközelítés, hogy kiválasztunk egy országot és ahhoz akarunk felzárkózni.”
Szerinte Magyarország azon az úton jár, hogy a munkaadók és a munkavállalók egyezzenek meg az emelésben, ő „kifejezetten eltiltotta” Varga pénzügyminisztert, hogy ő döntsön a minimálbérről. Orbán szerint „azzal a béremeléssel nem megyünk sokra, ami nem lesz kigazdálkodható, és később be kell zárni miatta a vállalkozást”.
A euró bevezetésével kapcsolatban azt mondta Orbán, hogy az euró jövőjét nem látjuk világosan, és bár vállaltuk a csatlakozást, de senki nem tudja, hogy az eurózóna szabályai hogyan fognak változni, ezért az óvatosság politikáját részesíti előnyben.
Az Euronews kérdésére annyit mondott, vizsgálták, számszerűsítették is a Brexit magyarokra gyakorolt hatásait, és úgy találták, hogy annak semmilyen, súlyos következménye nem lesz Magyarországra, vagy a kint élő magyarokra nézve.
Mit gondol a korrupció magyarországi szintjéről –kérdezte az MFOR munkatársa Orbánt.
A magyar gazdaság növekszik Orbán szerint, ez azt mutatja, nincs nagy korrupció.
Magyarországon a politikának nincs szüksége pénzre Orbán szerint. Magyarországon a pártok működnek a gazdasági szereplők pénze nélkül. Orbán szerint 30 éve űzi ezt a szakmát, így kimondhatja: nincs szükség pótlólagos forrásokra, egy parlamenti választás megnyeréséhez elegendő az állami támogatás, amit a pártok kapnak . Orbán szerint nincs beépítve a magyar politika működésbe olyasmi, hogy az üzleti élettől múlnak az erőviszonyok a politikában.
Orbán szerint Magyarországon van Európában a legszigorúbb vagyonbevallási törvény. Szerinte sehol máshol nem bírnák ki a politikusok azt, amit ő, hogy 30 éve minden évben ki kell tölteni a vagyonbevallást.
A kormány ne álljon meg a korrupció ellenes munkában Orbán szerint. A magyar korrupciós viszonyok viszont nem rosszabbak mint Európában „sőt” – tette hozzá Orbán.
Financial Times arról kérdezte Orbánt, mik is a konkrétumai egy bevándorlásellenes európai szövetségnek.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy tavaly Matteo Salvini olasz belügyminisztert hősnek nevezte, és
„még mindig ragaszkodom ehhez az álláspontomhoz.”
Orbán szerint Magyarország azzal büszkélkedhet, hogy először bizonyította: a migrációt szárazföldön meg lehet állítani, de hosszú ideig egyetlen tengeri ország sem vállalkozott ugyanerre. Salvini volt az első – mondta –, aki arra vállalkozott, hogy tengeri úton is meg állítsa a migrációt,
„ezt tette Salvinit hőssé a szememben.”
A napokban lezajlott olasz-lengyel tárgyalások kapcsán Orbán elmondta: a Varsó-Róma tengely nagyszerű fejlemény, nagy reményeket fűz ehhez. Szerinte az a tény, hogy európai néppárttól jobbra kormányképes bevándorlóellenes erők szövetséget alkotnak, az a néppártnak is jót tesz, mert nem kell ezentúl mindig csak a „bevándorláspárti erőknél” (szocialisták, liberálisok) együttműködési lehetőséget keresnie.
A kérdés szerint milliárdos lett Tiborcz István, legjobb barátja Mészáros Lőrinc és üzletfele, Garancsi István is, és ez véletlen lenne-e?
Orbán a szokásos választ adja: üzleti kérdésekkel nem foglalkozik, forduljanak a Kamarához.
A második kérdés az új, egyesített orbáni médiaholding médiahatósági vizsgálatának elmaradásáról szólt. Orbán erre az ügyre úgy reflektált, „ha valamit összeadnak vagy, nem, az a lényegen nem változtat.” Szerinte továbbra is baloldali-liberális médiatúlsúly van, ezért mindennap úgy kel fel, „hogy a mai napon is ellenszélben” fog dolgozni.
A miniszterelnök szerint az, hogy az ezzel szembenálló médiák egyben vannak vagy külön az az arányt nem változtatja meg.
A válaszatási eredmények ennek ellenére alakulhatnak kedvezően.
A következő kérdés Varju László képviselő bántalmazásáról szólt az MTVA-ban. Erről Orbán azt mondta:
„A magyar képviselők sem állhatnak a törvény fölött. […] nincs joga egyetlen képviselőnek sem egy közintézmény munkájának akadályozására, például azzal, hogy be akar olvastatni valamit.”
Az AFP tudósítója szembesítette a miniszterelnököt, hogy míg a tüntetések fontos témája a korrupció valamint a közmédia állapota, a kormánypárti média folyamatosan Sorosra és a migrációra koncentrál – az újságíró szerint a két narratíva között szakadék tátong, és a kormány figyelmen kívül hagyja a magyarok aggályait.
Orbán szerint azonban épp azért van itt, hogy a magyarok problémáiról, valamint a népet érintő kérdésekről beszéljen.
Véleménye szerint nem tehetjük zárójelbe a történelmi tényt, hogy az elkövetkezendő 15-20 évben a migráció lesz a legfontosabb kérdés, mellyel Európa szembe kell, hogy nézzen.
Kifejtette, Afrika és Ázsia népességmegtartó képessége nem nő a kontinensek népességével arányos tempóban. A miniszterelnök szerint a mindenkori kormány történelmi felelőssége, hogy ne hagyja leesni az asztalról a migráció, mint Európa sorskérdését.
Orbán szerint minden politika helyes, mely a migráció megállítását szolgálja.
A Pesti Srácok – némileg Orbán Viktor helyett is megalkotva a választ – azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy „milyen parancsszóra ugrást lát abban”, hogy Róma, Bécs ,Belgrád, Varsó és Budapest egyszerre tüntet a bevándorlásellenes rezsimek ellen.
Orbán erre azt felelte, nem kell meglepődni azon, hogy az ellenfél nemzetközi, mert ezt eddig is tudtuk, és
„Összefogva, európai léptékben kell erősebbnek lenni Soros bevándorláspárti erőinél.”
Magyarország közép-európai régióban betöltött szerepéről Orbán azt mondta az elmúlt évszázad a
„100 év magyar magány” korszaka volt.
A szomszédaink Orbán szerint azon dolgoztak, hogyan tudják Magyarországot elszigetelni. Ma viszont közösen dolgozva eljutottunk odáig, hogy a Kárpát-medencei népek együttműködésre léptek. Orbán hangsúlyozta, Magyarország ma egy olyan regionális külpolitikát folytat, amely folytatja a közép-európai hagyományokat, és magasabb életszínvonalat nyújt a a polgároknak.
Orbán Viktor a Bloomberg kérdésére beszélt a munkaerőhiányról is. Azt az illúziót Orbán szerint fel kell adnunk, hogy a mai gazdasági növekedésünk új emberek munkába állításával érhető el. Nem akarunk bevándorlást, meg külföldi munkavállalókat – mondja Orbán.
Orbán szerint nem munkaerőhiány van Magyarországon, hanem elegen dolgoznak. Hosszabb távon is 4 és fél millió és 5 millió között lesz a munkát vállaló emberek száma, erre kell a gazdaságot felépíteni. Nem érdemes olyan gazdaságpolitikát csinálni, ami ennél több ember munkáját igényli. Technológiai szint megőrzésére, vagy emelésre is adunk támogatást. Magasabb átlagbérek vannak az új beruházásoknál Orbán szerint.
Szerinte ma az a helyzet, hogy az alku urai a munkavállalók, és ez jó dolog, mert kikényszeríti a képzést és a magasabb béreket. Ez a munkavállalók szempontjából inkább jobb helyzet, és Orbán szerint az a cél, hogy a munkavállalóknak legyen jobb.
Orbán abban is reménykedik, magasabb béreket tudunk kínálni, és akkor a külföldön dolgozó munkavállalók hazajönnek.
Orbán szerint a munkatörvénykönyv módosítása semmilyen összefüggésben sincs a munkaerőhiánnyal. A rabszolgatörvényt azért hozták, mert sok vállalkozónak stikliket kell alkalmaznia, ha túlórában akarja alkalmazni az embereket. Ezen segít ez a törvény.
Az Origo arról kérdezte a kormányfőt, mit gondol arról, hogy egységes ellenzéki indulás körvonalazódik az európai parlamenti választásokra. Orbán elmondta, nem azért tart sajtótájékoztatót, hogy „gyepálja” az ellenzéket, de ha erre az útra lép, saját sírját ássa, és neki nem kötelessége ebben megakadályozni őket.
A kormánypárti portál arról is felkérdezte, vajon mit gondol arról a miniszterelnök, hogy a magyar ellenzék kedden együtt tüntetett Brüsszelben Judith Sargentinivel. Orbán szerint ez annak az újabb bizonyítéka, hogy az EP-választás tétje a bevándorlás lesz. Kijelentette: semmi különöset nem lát abban, hogy a magyar „bevándorláspárti” politikai erők egy holland „bevándorláspártival” tüntetnek.
Orbán szerint az EU választás fő témája a migráció és a bevándorlás lesz. Kifejtette, a modern médiaviszonyok között az egymondatos üzenetekkel lehet sikert elérni, azonban bővebben kifejtené véleményét a kérdésről.
Orbán interpretációjában a migráció nem csupán fő téma, de olyan téma, mely mélységében alakítja át az Európai Unió politikáját, ez a leginkább meghatározó folyamat Európában. A hagyományosan jobb–bal pártfelosztás átadja a helyét a bevándorláspárti és bevándorlásellenes pártoknak – ahogy a korábbi EU-szkeptikus-EU-párti megkülönböztetés is érvényét veszti. A keresztény kultúra védelmét kötelezettséggé teszi a jelenlegi helyzet, például férfi-női egyenjogúság valamint vallásszabadság napjaink legfontosabb kérdései.
Orbán kifejtette, míg ők – mint bevándorlásellenes erők – tiszteletben tartják a bevándorláspártiak álláspontját, addig ellenfeleik nem tartják őket tiszteletben.
Orbán utalt brazíliai élményeire, véleménye szerint ott valósítják meg a valódi kereszténydemokráciát, melyben a nemzet áll mindenek előtt, Isten pedig mindenek felett.
Orbán szerint mind a kormányoldal, mind az ellenzék felkészült, és jól halad az EU választásokra való felkészülésben.
Kovács Zoltán ezt 1-2 kérdésre korlátozza, mondván „miniinterjúra” nincs lehetőség.
Ezek után a hírügynökség Matolcsy György jegybankelnök újrajelöléséről kérdez, ezzel kapcsolatban Orbán azt válaszolta, „semmiféle meglepetés nem várható.”
A Budapest Bank eladásáról, szóló kérdésre illetve arra, hogy ez egyáltalán megtörténik-e, Orbán úgy válaszolt, hogy az Európai Fejlesztési Bankkal kötött megállapodás nyomán magánszektornak adják vissza a pénzintézetet.
A paksi bővítés létesítmény-engedélyezési kérelmének beadásáról is kérdezték a miniszterelnököt, illetve arról, van-e a szükség az oroszokkal kötött szerződés újratárgyalására.
Orbán szerint ez egy olyan megállapodás, amelynek keretében „kulcsrakész erőművet” kapunk az oroszoktól, de a „bonyolult európai uniós közbeszerzési eljárások miatt” nem halad a fejlesztés.
Az MTVA Guy Verhofstadt véleményéről kérdezte Orbánt, amely szerint a magyar miniszterelnök „se nem demokrata, se nem keresztény”. Orbán – a nyers megfogalmazásért előre elnézést kérve – kifejtette, hogy szerinte
„a liberális gondolkodás oda jutott, hogy a liberálisok ma a szabadság ellenségei,”
mert nem csak azt akarják megmondani, hogy ki demokrata, hanem azt is, hogy ki nem. „A kölcsönös tisztelettel többre jutnánk” – szúra oda végül a miniszterelnök.
Orbán szerint az európai parlamenti választás most a legfontosabb kérdés. Tájékoztatták Orbánt és a kormányt a decemberi közvélemény-kutatási adatokról, eszerint 52 százalék a bevándorlást tartja a legfontosabb kérdésnek. Sorsdöntő EP-választás lesz ez Orbán szerint, mert csak nálunk mondhatták el a választók a véleményüket a migrációról, egyben nagy lehetőség az európai választóknak, hogy mindenhol elmondják a véleményüket a bevándorlásról
Orbán szerint Magyarország nemet mond migrációra. Az országnak két egyértelmű célja van Orbán szerint. Egyrészt, hogy az EU minden intézményrendszerében, intézményében kerüljenek többségbe a bevándorlás ellenes erők. Az Európai Parlamentben, majd a Bizottságban, később a nemzeti parlamenti választások eredményeképp, a kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban is.
Illetve az is a cél, hogy a Fidesz legyen a legsikeresebb párt az EP-ben.
Orbán szerint az Európai Bizottság demokráciadeficittel küzd, ezen szeretne javítani a Fidesz azzal, hogy az EP-listája élére a Bizottságba jelölt Trócsányi igazságügyi miniszter kerül.
„Ma velem kell beérniük”
– nyitotta szerényen a miniszterelnök a rendkívüli kormányinfót, oldalán pedig nem a jelenlegi kormányszóvivő, Hollik István, hanem – nemzetközi sajtótájékoztató lévén – előde, Kovács Zoltán foglalt helyet.
Orbán ezt követően azzal nyitott, hogy a legutóbbi kormányülésen hozott döntésekről számol be a nagyérdeműnek. Minden előtt azonban statisztikákkal kezdett, először a 2018-as költségvetési évről: gazdasági növekedésről (4,6 százalék) államadósság csökkenése (71 százalékra), az államháztartás hiányáról (amelynek növekedése 2 százaléknál megállt), a bérek és a fogyasztás növekedéséről.
Miután azzal szummázta mindezt, hogy „Magyarország pénzügyei stabilak, családok védelméről szóló nemzeti konzultációra tért ki, amelyet 1 millió 382 ezren töltöttek ki. A konzultációból a miniszterelnök szerint az derül ki, hogy a választópolgárok további lépéseket várnak a kormánytól, amelyek kidolgozása megkezdődött, ezeket a februári évértékelőjén ismerteti majd Orbán. A demográfia kérdéséről Orbán azt mondta:
„A tét a magyar történelem folytatásának kérdése”
Ezenkívül bejelentett egy „magyaros emlékévet”, amely két évig fog tartani, és amely a rendszerváltás, illetve a kelet-közép-európai „antikommunista alkotmányos forradalmak” 30 éves évfordulója alkalmából kerül megrendezésre.
2007-ben adott interjút az Indexnek Orbán. Akkor többek között arról is beszélt, hogy a Fidesz nem centralizált, hanem demokratikus párt:
A klisék, miszerint a Fideszben korlátlan egyszemélyi döntések születnének – maradjunk a jóindulatú verziónál – ismerethiányból fakadhatnak. A felelősség és a jogok összhangban állnak. Nálunk szinte mindenről meg kell állapodni. Szép munka, és ezért szeretem a Fidesz szervezetét irányítani. Olyan szervezet, sőt közösség ez, aminek építésében húsz éve veszek részt. Nem csak szép, de nehéz munka is.
A 444 és a 24.hu például létezése óta nem közölhetett Orbán-interjút. Az Index, amelyet korábban „fake news”-médiának nevezett Orbán, a Fidesz 2010-es hatalomátvétele óta nem kapott interjúlehetőséget Orbántól. De arra se nagyon emlékszünk, mikor volt RTL Klub vagy HVG Orbán-interjú.
Ezért is érdekes annyira a mai nap. Egyrészt kapnak-e ezek az orgánumok lehetőséget a kérdezésére, esetleg a visszakérdezésre is, vagy leginkább a kormánypárti lapok kérdezhetik szokás szerint Orbánt.
Több nem-kormánypárti lap sem kapott akkreditációt az Orbáninfóra, köztük a Mérce sem. De nem lehet ott és nem kérdezhet az Alfahír, az Azonnali, a Klubrádió vagy a Magyar Hang sem.
A Miniszterelnökség a helyhiányra hivatkozva nem engedi be ezeket a lapokat, persze kérdés, lenne-e nagyobb terem, ha be akarnák?
Mi a miniszterelnököt a rabszolgatörvényről, az alacsony rendőri fizetésekről, a garantált bérminimumba becsúszó pedagógusi pályakezdő fizetésekről, és arról kérdeztük volna, hogy hiába a nagy béremelések, a magyar bérek nem közelednek, hanem távolodnak az uniós átlagtól.
