Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hiába a nagy emelkedés, a magyar bérek Európában labdába se rúgnak

2017-ben nagy mértékben emelkedtek a magyar bérek, az emelkedés ráadásul nem csak a társadalom felső néhány tizedét érintette, sőt, a legszegényebb kétmillió magyar jövedelme mutatta a legnagyobb százalékos emelkedést. Forintban átlagosan 8,4 százalékkal, infláció nélkül 5,9 százalékkal emelkedett a magyar háztartásokban az egy főre jutó jövedelem 2016-hoz képest – írja a G7.

A legjobban és a legrosszabbul kereső társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségek azonban még így is tovább növekedtek:

a legmagasabb jövedelmű tizedben az egy főre jutó bruttó jövedelem tízszer annyi volt, mint a legkisebb bevételű tíz százalékba tartozóké.

A magyar társadalom alsó fele 2016-ban pontosan ugyanott maradt európai viszonylatban, ahol 2010-ben (elég alacsonyan). A felső tíz százalék (vagyis a leggazdagabb egymillió magyar) viszont hét év alatt megelőzött 75 millió európait, a százezer leggazdagabb magyar pedig bekerült az európai elitbe – derül ki a G7 által létrehozott adatbázisból, melynek köszönhetően összevethetőek egymással az európai országok különböző jövedelmi rétegei.

Az Eurostat friss adatai alapján a 2017-es nagy magyar béremelkedés ellenére  Magyarország nem feljebb, hanem még egy kicsit lejjebb is csúszott az európai jövedelmi ranglétrán.

A megtorpanás minden jövedelmi csoportot érintett, de a leggazdagabbak persze még így is elég kedvező helyzetben vannak, míg a legszegényebbek még szegényebbek lettek.

A magyar társadalom tetején lévők – akiknél félmillió gazdagabb és 9,5 millió szegényebb magyar él –  az európai jövedelmi eloszlás 56,2 százalékáról 54,2 százalékára estek vissza, ezzel a helyezéssel viszont még mindig jóval kedvezőbb helyzetben vannak Európában belül, mint 2010-ben (44,7 százalék).

A legszegényebb félmillió pedig magyar a 2016-os pozíciójánál is mélyebbre, Európa abszolút legszegényebbjei közé került.

A medián magyar – vagyis a magyar középréteg – sem áll túl jól: azt a kicsi előrelépést is elvesztette, amit 2010 óta megtett. 2016-ban az európai rangsor 18,7 százalékánál volt, 2017-re viszont minden jövedelememelkedés ellenére visszacsúszott 17 százalékra.

Vagyis hiába a rég nem látott béremelkedés Magyarországon, 2017-ben még a magyarokhoz hasonló béreket kínáló (vagyis az európai jövedelmelosztás alsó ötödébe tartozó) országokban is gyorsabb növekedés volt tapasztalható, mint idehaza. Így lehetséges, hogy béremelkedés ide vagy oda, még rontottunk is az eddig sem túl fényes teljesítményünkön.

Olvass tovább!