Miután korábban már elnapolták, az Utcajogász blogja szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság ezúttal felfüggesztette ügyfelük, az októberben a Móricz Zsigmond körtérről a környéken lakók hangos tiltakozása közepette előállított hajléktalan emberrel szembeni eljárást, és az Alkotmánybírósághoz fordult, aminél
„az életvitelszerű közterületi tartózkodást büntetni rendelő jogszabályhely visszamenőleges hatályú megsemmisítését”
kezdeményezte.
A bíróság álláspontja szerint ugyanis a törvény, amelynek alapján a férfit őrizetbe vették majd bíróság elé állították, alkotmányellenes.
Ahogy most a pesti, korábban már a székesfehérvári és a kaposvári járásbíróság is kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a hajléktalanellenes törvény felülvizsgálatát és megsemmisítését, annak alkotmányellenes tartalmából kifolyólag.
A végzés indoklása szerint a törvény beleütközik az
„Alaptörvény azon rendelkezésébe, amely kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam. Sérti továbbá az alapvető jogok tiszteletben tartásának kötelezettségét, az emberi méltósághoz való jogot, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot és beleütközik a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányába.”
Az Utcajogász korábban pontokba szedve sorolta fel, miért alkotmányellenes a hajléktalanok büntetése, a pesti bíróság mostani végzése azt is tartalmazza, hogy nincs szabályozva, kilencven napon belül mennyi időnek kell eltelnie két figyelmeztetés között – így egy ember akár egy napon belül, néhány óra leforgása alatt összegyűjtheti az eljárás megkezdéséhez szükséges három figyelmeztetést.
Október közepén lépett hatályba a hajléktalanellenes törvény, melynek segítségével a rendszer
kriminalizálja azt az állapotot, mikor valaki olyannyira szegény, hogy nem engedhet meg magának a jelenlegi rendszer által elismert lakóhelyet.
A törvény értelmében a hajléktalan embert a rendőrségnek három alkalommal kell felszólítania a szabálysértési tényállás – azaz az életvitelszerűen utcán tartózkodás – beszüntetésére, majd ezt követően mint elkövetőt köteles előállítani – november 25-ig kilenc ember ellen indult eljárás ez ügyben.
Hatályba lépése óta hajléktalanok, és szociális munkások, jogvédők, hajléktalanokkal foglalkozó társadalmi szervezetek, valamint a teljesség igénye nélkül orvosok, ügyvédek és bírók, társadalomtudósok és egyéb szakmák tagjai tiltakoztak különböző formában az embertelen, úgy erkölcsileg mint jogilag teljességgel vállalhatatlan törvény és gyakorlat ellen.