Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékszik az ország és a politikusok. A Mérce percről percre közvetíti az eseményeket!
Milyen rendezvények lesznek a délután folyamán?
- 15.00 – Orbán Viktor mond beszédet a Terror Házánál.
- 15.00 – Toroczkai László és a Mi Hazánk Mozgalom tart megemlékezést a Corvin-közben.
- 15.30 – A Jobbik megemlékezése a Magyar Rádiónál.
- 15.45 – Közös ellenzéki tüntetés a Bem téren.
- 17.30 – Az LMP tüntet a tandíj ellen a Gellért téren.
A Lendvay utcai demonstráció is elcsendesedett, mi pedig ezzel le is zárjuk percről percre közvetítésünket. Köszönjük az egész napos kitartó figyelmet!
Miután a helyszínen tartózkodó országgyűlési képviselők élőlánccal megakadályozták több tüntető igazoltatását, a rendőrök felbontották a demonstrálók köré vont gyűrűt, és visszaálltak a Lendvay utca bejárata elé. Úgy tudjuk, azok ellen viszont, akiket igazoltattak a rendőrök, szabálysértési eljárás indul.
A rendőrök szabad elvonulást engedtek a tüntetőknek.
Március 15. után ismét tüntetőket kerített be a rendőrség a mai fővárosi tüntetéssorozat végén, ezúttal a Lendvay utcai Fidesz-székház előtt.
Maroknyi jobbikos, a mai tüntetések néhány résztvevője, illetve a sajtó munkatársai kerültek a rendőrgyűrűn belülre. A Jobbik szimpatizánsai a Kunigunda útjáról, az MTVA székháza elől érkeztek tüntetni a Fidesz-székház elé, ahol Szávay István jobbikos politikus tartott beszédet.
Helyszíni tudósítónktól úgy tudjuk, az egyik tüntető egy tojással megdobta a Fidesz-székház falát, őt elő is állították emiatt.
A bekerített tüntetőket és újságírókat ezután egytől egyik arra szólították fel a tüntetők, hogy igazolják magukat. Úgy tudjuk, Szávay arra buzdította a jobbikosokat, hogy tagadják meg az igazoltatást, és „Nincs nálunk papír” skandálásba kezdtek.
Az igazoltatásról videót is készített helyszíni tudósítónk:
A tüntetők közül többen arra hivatkoznak, hogy semmi törvénysértőt nem tettek, és a rendőrök a körbezárással akadályozzák őket alkotmányos joguk gyakorlásában, rendőrök szerint viszont fokozott ellenőrzés van érvényben, ilyenkor nem szükséges megindokolniuk az igazoltatást, valamint a tojás eldobása miatt „bűncselekmény gyanúja” merült fel.
A jobbikos tüntetők összekapaszkodva tiltakoznak az igazoltatás ellen, nem hajlandók átadni papírjaikat. Patthelyzet alakult ki, a rendőrök egyelőre tanácstalanok.
Úgy tudjuk, négy országgyűlési képviselő is a gyűrűn belül van: Rig Lajos, Farkas Gergely, és Jakab Péter is ott van Szávay Istvánon kívül.
Frissítés 21:00: Miután a helyszínen tartózkodó országgyűlési képviselők élőlánccal megakadályozták több tüntető igazoltatását, a rendőrök felbontották a demonstrálók köré vont gyűrűt, és visszaálltak a Lendvay utca bejárata elé. Úgy tudjuk, azok ellen viszont, akiket igazoltattak a rendőrök, szabálysértési eljárás indul.
A rendőrök szabad elvonulást engedtek a tüntetőknek.
Helyszíni munkatársunk rövid interjút készített Hadházy Ákossal az MTVA székháza előtt a propagandaellenes tüntetést követően.
A tüntetés kezdeményezője elmondta, szerinte a Kunigunda úti épületet azért helyezték távol Budapest belvárosától, hogy az emberek ne jöjjenek ide tüntetni. Ennek ellenére viszonylag nagy tömeg jelent meg ma este, ami nagyon meghatotta.
Kérdésünkre válaszolva úgy fogalmazott, amennyiben összegyűlik az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért az egymillió aláírás, akkor egyrészt a magyaroktól, másrészt az EU részéről nehezedik majd nyomás a kormányra, a kettős nyomás alatt pedig meg fognak hajolni. „Vannak még eszközök” arra az esetre is, ha az egymillió szignó mégsem szorítaná sarokba a kormányt – mondta Hadházy, ezt azonban nem konkretizálta, szerinte ugyanis 99 százalék az esély arra, hogy ha egymillió ember nyilvánítja ki az akaratát, akkor beadják a derekukat.
Hadházy arról is beszélt, hogy a jövő tavasszal esedékes EP-választásokig van értelme gyűjteni az aláírásokat, de szerinte van realitása annak is, hogy az aláírások nagy része már idén összegyűlik.
A Bem téri tüntetésen többen is utaltak arra a szónokok közül, hogy az EP-választáson ellenzéki együttműködésre lenne szükség. Ezt Hadházy úgy kommentálta, erre szerinte is szükség lenne, de erre „egyelőre nem látja a pártokban a hajlandóságot”, hogy melyik pártokban pontosan, azt nem részletezte.
Az interjút az alábbi videó végén, a 32. perctől láthatjátok:
Az MTVA-nál összegyűlt tüntetők egy része, főként a jobbikosok nem várták meg, hogy véget érjen Hadházyék beszéde, hanem elindult a Fidesz Ledvay utcai székházához.
A tüntetés kezdeményezője, Hadházy Ákos rövid beszédet mondott az MTVA székháza előtt. Mint mondta a Magyar Televízióban nem lenne egy szó sem az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért folyó aláírásgyűjtésről, ezért jöttek ide demonstrálni.
„Fogunk még ide jönni!”
– mondta Hadházy az épületről, amelyről elmondta, hogy az a rendszer, a dezinformációs diktatúra jelképe.
Ahogyan délután a Bem téren, most is elmondta, jelenlegi parlament nem legitim, a választást pedig elcsalták, a kormány pedig százmilliárdokat költött néphülyítésre.
Hadházy mellé Nagy Navarro Balázs ment fel a színpadra, aki társaival a Lominci-ügy okán,hetekig folytatott éhségsztrájkot a székház előtt 2011-ben.
Navarro arra hívta fel a figyelmet, hogy békésen kell elérni a változást, mert az erőszakra számítanak. A frissen vezérigazgatóvá kinevezett Papp Dániel szerepéről is beszélt, akiről újra kijelentette, hogy hírhamisító.
Azt is bejelentette: idén decemberre, a 2011-es éhségsztrájk hetedik évfordulójára újabb demonstrációt hirdetnek meg a székház elé.
A beszédeket többször megpróbálták túlharsogni skandálásukkal a jobbikos szimpatizánsok.
A beszédek után a jelenlévők elénekelték a szózatot, 19:30-kor hivatalosan lezárult a tüntetés.
Elkezdődött a 19 órára hirdetett tüntetés a Kunigunda útján a Magyar Televízió székháza előtt. A demonstráción a Jobbik szimpatizánsai is képviseltetik magukat. Többek között a „Kommunisták vagytok!”, illetve a „Mocskos Fidesz!” és a „Hazugsággyár!” rigmusokat skandálják, a székház bejáratát rendőrsorfal állja el. Hamarosan élő videós közvetítésünk is folytatódik a helyszínről.
Puzsér beszédét azzal indította , hogy nem keverné ’56 hőseit a mai „aljas magyar valóságba”. Szerinte akkortájt még „a gazemberek is hittek valamiben”, „még volt tét, volt lehetőség”. Ma pedig orosz tankok helyett a meghekkelt népszuverenitással szembesülünk.
Az ún. polgári párt korábban támadta a tandíjat, ma pedig bevezetné: ezzel vezette fel Puzsér saját tapasztalatait az egykor a tandíj ellen folyó küzdelemről, amit ma újra meg kell ismételni.
Szerinte a neoliberális kórus ma a tandíjról is azt üzeni, hogy „nincs ingyenebéd”. Csakhogy a tandíjmentesség nem ingyenebéd, hanem befektetés. Az ingyenesség maradt az utolsó progresszív érték a felsőoktatásban, amelynek hibáit hosszan sorolta. Az autonómia hiányától, a kevés kollégiumi férőhelyen át, a rosszul fizetett tanárokig, és az alacsony bérekig, amelyek vonzóbbá teszik még a londoni pizzafutár állását is a hazai egyetemi karriernél.
Az ingyenes oktatás szerinte az utolsó védvonal a neoliberalizmus és az újfeudalizmus rendszerében, ahol Orbán Viktor „a nemzetet a gyártósor mellé rendelte”, és 30 éve rohad alattunk a Kádár-rendszer.
A kiút mindebből az lehet, ha megszervezi magát végre a centrum, amely nem kér a neoliberalizmusból, de a sérelmi politikából sem. A nyugatos szabadságot követeli meg, és a nem a keleti despotizmust, miközben képes a polarizálódás megállítására.
A polgármester-jelölt szerint ezzel a munkával „még adósak”, nemcsak ’48 és ’56 szellemének, hanem a jövő egyetemistáinak és a progressziónak is.
Sokan vagyunk, akik még nem tettünk le arról, hogy magunkért és a jövő generációért hallassuk hangunk, és nemet mondjunk azokra a politikai követelésekre, amelyekre ’56 hősei is nemet mondtak – mondta Pitz Dániel Lehet Más a Jövő, az LMP ifiszervezete képviseletében.
Pitz hosszan foglalkozott a tandíj kérdésével: felvetette, mi lett volna Petőfiből vagy Jókaiból, ha tandíjat kell fizetniük (mint ahogy fizetniük is kellett egyébként – szerk.), és létrejött volna-e 1956-ban a Műegyetemnél a forradalom, ha az akkori diákoknak fizetniük kell.
„Nem fogjuk hagyni, hogy a hatalmi vágyaitok miatt a felsőoktatásból csináljatok pénzt magatoknak” – szólt a kormányhoz. A diákoknak ezzel egyidejűleg azt üzente, ne hagyják magukat. Az állam szerinte nem kínál jövőképet a diákoknak, az albérletek ára megfizethetetlen, a lakástakarék kinyírása pedig teljesen kilátástalanná teszi a fiatalok jövőjét.
„Ha nem vagy a NER része, nem fogsz tudni boldogulni Magyarországon. Ha nem a rendszert szolgálod, nem fogsz kapni ösztöndíjat sem”
– hangsúlyozta.
Kiemelte a propaganda szerpét, amelynek hatására szerinte a szakadék tovább nőtt szegények és gazdagok, kormánypártiak és ellenzékiek között, ezeket a különbségeket pedig el kell tüntetni.
Végül Pitz arról beszélt, az LMP támogatja Puzsér Róbert programját, amellyel szerintük a független jelölt valódi változást érhet el.
Hamarosan beszédekkel folytatódik a demonstráció, itt már valamivel többen vannak, mint a Duna túloldalán, kollégánk szerint sok százan, de akár ezren is lehetnek Fővám térnél.
A Szent Gellért téri LMP-s tüntetésen a párt megjelent politikusai és aktivistái fáklyákat gyújtottak, most pedig a Szabadság hídon egyik lezárt sávján átvonulnak a Fővám térre, a Corvinus egyetem elé. A téren egyébként mérsékelt érdeklődés kísérte a demonstrációt, nagyjából 50 és 100 közé tehető a megjelent tüntetők száma, kérdés, hogy a vonulás során csatlakoznak többen a menethez.
Egy dologban bizonyosan a Jobbik volt idén október 23-án a legfifikásabb: a térkihasználásban.
A Magyar Rádiónál tüntetni viszonylag kevéssé rizikós dolog, hiszen a Bródy Sándor utca szűk, vagyis jó el lehet adni a magas házak közt azt, hogy tömegek jöttek el, ráadásul a színpadtól nem messze még egy nagyobb csapat zászló tornyosult az égbe, hogy növelje a telítettségérzetet, de a szervezők biztosra mentek, így a Puskin utca és a Szentkirályi utca közti szakasz közepére még egy díszlet-teherautót is beállítottak, ami a kilátást is zavarta, és helyet is foglalt. De még így is viszonylag hamar kiderült, hogy elszámolták magukat, ugyanis a tüntetés derekán sem töltötte meg ezt az egytömbnyi utcaszakaszt az érdeklődők tömege.
(Optimista) becslésünk szerint körülbelül ezer fő gyűlhetett össze tehát, hogy meghallgassa a négy felszólalót, akik közül Gulyás Balázs publicista és Murányi Levente ’56-os szabadságharcos leginkább a hangulat megalapozását végezte (nem túl nagy sikerrel), míg Stummer János, a párt alelnöke és Schneider Tamás, a Jobbik elnöke lett volna hivatott arra, hogy elmondja: mitől is lett ez Az ellenállás napja (ha már így hirdették meg a demonstrációt).
Stummer lendületesen kezdett, de szavait csak időnként szakította félbe egy-egy Viktátor és Nem hagyjuk skandálás, Schneider szavainál azonban már igazán kezdett kilógni a lóláb.
A Jobbik elnöke ugyanis kapásból azzal kezdett, hogy bár a pártot minden irányból érik támadások, de „soha még ennyien”, a választások előtt sem jöttek ki az utcára a párt színeiben. Ezek után hosszasan fejtegette az Orbán-rendszer korrupt, elnyomó machinációinak végtelen sorát, míg végül eljutott odáig, hogy a rendszert „enyveskezű bolsevizmusként” definiálta.
Az azonban nem derült ki, hogy pontosan mi is lenne ez az ellenállás, amiről oly sok szó esett, így egy mellettünk álló tüntető be is kiabálta:
„Ez már kevés, Tamás!”
A színpadtól nem messze állva úgy tűnt, nincs egyedül a véleményével, többen is megjegyezték, hogy nem tudják, mit kell csinálni, főleg, mivel Schneider egy ellenállást hirdetett csak meg konkrétan: az ellenzéki pártokat szólította fel arra, hogy bojkottálják a kormány propagandagépezetét, ne adjanak teret a kormánymédiának. A tüntetés emlékezetes egy mondata is ezzel kapcsolatban hangzott el:
„Fuck off Híradó!”
Összességében úgy tűnt, hogy a Jobbik egyrészt még mindig igyekszik koherens magyarázatot adni a pártszakadásra (Vona Gábor eposzi jelzője például a „szegény” lett, hiszen őt Terry Blackkel és egyéb galádságokkal vádolták meg, hogy aztán zsarolással eltávolítsák a párt közeléből – ha jól értettem Murányi Levente okfejtését), másrészt arról igyekezett meggyőzni a demonstrálókat, hogy a párt harcosan száll szembe az Orbán-rendszerrel, amely továbbra is támadja, fenyegeti a Jobbikot, így szükség van minden erőre.
Schneider Tamás végül azzal zárta a demonstrációt, hogy csak olyanokat várnak az ellenállásba, akik feltétel nélkül hajlandóak harcolni és nem hátrálnak meg – de hiányérzetünk a tekintetben biztos sokaknak maradt, hogy a harc vajon miben testesül majd meg.
A demonstrációról készült videónk itt megnézhető:
A párt az egyetemi tandíj ellent tiltakozik, az eseményen Puzsér Róbert is fel fog szólalni. A demonstrációról természetesen mi is élőben közvetítünk:
A beszédek sora a végéhez ért, a tüntetés zárásaként az összes szónok felment a színpadra, hogy a tömeggel közösen elénekeljék az Európai Unió himnuszát, az Örömódát.
Erős kijelentésekben nem volt hiány, de a várt nagy bejelentés elmaradt, a szervezők pedig még egyszer arra hívták fel a tüntetők figyelmét, hogy 19 órától a Kunigunda útján az MTVA székháza előtt újabb demonstráció veszi kezdetét, és arra biztattak mindenkit, hogy ezen vegyenek részt.
Hódmezővásárhely polgármestere kezdésként párhuzamot vont a 62 évvel ezelőtti és a mai állapotok között. Beszélt a munkások apátiájáról, arról, hogy milyen reményvesztetten tanították a hazugságokat a tanárok, ahogy az állami médiában is kötelezően jelentették meg a hazugságokat, és a funkcionáriusok lenézték a magyar népet. Akkor is a jogállam mellett, a korrupció ellen demonstráltak elsőként azok, akik közül aztán többen életüket adták 1956-ban.
Márky-Zay szerint a mai tüntetők éppúgy békésen tiltakoznak, és ma is a nemzet egységét jelképezik, még akkor is, ha különféle pártok képviselői, függetlenek vagy csalódott volt Fidesz-szavazók. Akárcsak 56-ban, a nemzet ma is egységesen a nyugati értékrend pártján áll, a pártállam ellen, az ártatlanokat meghurcoló és a bűnösöket megkímélő ügyészség ellen.
Akkor is Európától reméltünk segítséget, ma azonban segíteni is tud Európa.
Felszólított, hogy ne legyünk tovább következmények nélküli ország, azaz csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez!
Szerinte szükség van az egységes magyar akarat kifejeződésére pártállástól függetlenül. Ahogy Balmazújváros és Rákospalota is bizonyította Hódmezővásárhely után, szükség van összefogásra, és aki nem ezt mondja, annak a „Fidesz írja a szövegét”.
Kifejezte azt a vágyát, hogy a következő önkormányzati választásokon legyen minden város Hódmezővásárhely.
Mivel a hatalom csak az erőből ért – „vagy alkut kötnek, vagy a forradalmárok rángatják ki őket a limuzinjaikból” –, addig, amíg nem érzik a kirabolt emberek dühét, addig, amíg nem gyűlnek össze százezrek Budapest utcáin, addig tovább fognak lopni.
Újra szükség van hősökre, csapataink harcban állnak, idézte lezárásképpen Nagy Imrét.
’56 a forradalma minden áldozat ellenére elbukott katonai túlerő miatt , a mai kormányt azonban nem a tankok, hanem az ellopott uniós pénz tartja fent, ebből fizetik ki „zsoldosseregüket” – kezdte beszédét Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Ebből pedig nemcsak a „tábornokok”, a Mészáros Lőrincek, hanem a tisztek, a Simonkák, Mengyi Rolandok is mesésen meggazdagodnak, de csurran-cseppen a „közkatonáknak” is.
Ebből a lopott pénzből minden megvehető, a média, amelyen keresztül terjeszthetik, hogy az ellenzék bevánodorlóországot akar, de megvásárolnak szavazatok is, valamint polgármesterek ezrei.
„Ebbe nem kell beletörődnünk, a korlátlanul ellopható pénzt meg kell állítanunk, és ezt sokkal könnyebb megtenni, mint az orosz tankok esetében” – mondta Hadházy.
Szerinte a kormány meg fog hajolni az egymillió aláírás előtt, és csatlakozni fog az Európai ügyészséghez. Ezen kívül lesz egy szimbolikus eredménye is a gyűjtésnek: megmutatja magát azoknak az embereknek a közössége, akik nem félnek a gátlástalan hatalomtól.
Hadházy a gyűjtés folyamatáról elmondta, „édes teher” a kezdeményezés elindítóinak, hogy alig van kapacitásuk a szignók gyűjtésére, mert olyan sokan jelezték igényüket az aláírásra.
A politikus jelezte, most százezer aláírásnál tartanak. Mint fogalmazott „most kezdődik az igazi munka”, hogy elérjék az egymilliós célt.
Hadházy többször is „elcsalt választásokról” beszélt április 8. kapcsán, amelyek után azt kérdezte magától, van-e még értelme tovább folytatni az ellenzéki politizálást, ám a mostani aláírásgyűjtő akció, és a sok biztató üzenet megerősítette benne azt, folytatnia kell a munkát.
Arra is kitért, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett a kilakoltatások leállításáért is elkezdenek íveket aláíratni.
Arra is felhívta a tüntetők figyelmét, hogy hét órától lefoglalták az MTVA székházának utcáját, a Kunigunda utcát egy további tüntetésre, hogy a propaganda – ahogy Hadházy fogalmazott, a „néphülyítés” – ellen tiltakozzanak.
A volt KDNP-s politikus arról beszélt, tudatosan vállalja, hogy katolikus, de már nem szavaz a Fideszre. Azért beszél erről, mert tudja, hogy sokan vannak, akik a polgári Magyarország híveként szeretnék, hogy Orbán rendszere megdőljön.
A Fideszes táborból szerinte egyre többen ábrándulnak ki, de sokan még mindig oda ikszelnek, ez pedig szerinte az ellenzék kritikája.
Arról is beszélt, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett a hazai ügyészség függetlenségére is szükség van.
Lukácsi antikorrupciós eszményképként az ’56-os pénzgyűjtő akciót állította, amikor napokon keresztül gyűjtöttek pénzt nyilvánosan kihelyezett ládákban az áldozatok hozzátartozóinak, és senki nem lopott a pénzből.
A kormány azonban szerinte méltatlan örököse 1956-nak. Nekik egyetlen reményük van, ez pedig az ellenzék reménytelensége.
Végezetül a katolikus közéleti szereplő II. János Pál pápát idézte, aki azt üzente a ’70-es évek végén a keleti blokk állampolgárainak, hogy ne féljenek. Lukácsi szerint ma sem szabad félni.
Felemásra sikerült Tarnay Kristóf Ábel skandálása az ellenzéki tüntetésen.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„Unjuk a lopást” – skandálják az ellenzéki tüntetésen. #október23 #ellenzék #tüntetés
A civilek lehetnek a világosság új fénypontjai az Orbán-rendszer sötétségében – mondta beszédében a Szegedi Civil Háló képviseletében megjelent Tarnay Kristóf. A diáktüntetésekről ismert aktivista visszautalt a korábbi demonstrációkon szimbolikus cselekedetté vált világító telefonok felemelésére.
Ezt a mozzanatot ismételtette most meg az egybegyűltekkel, majd az „Ez a mi pénzünk!” és az „Unjuk a lopást” rigmusokat skandáltatta a megjelentekkel.
Az Orbán-rendszer sötétségét többek között azzal jellemezte, hogy a kormány előbb állít bíróság elé hajléktalanokat, mint korrupt politikusokat.
Az ellenzéki tüntetésen Donáth Anna szociológus, a Momentum elnökségi tagja, alelnöke mondott beszédet.
Donáth szerint emberségből és magyarságból példát mutattak az ’56-os hősök, akikkel kapcsolatban személyes élményeit idézte fel. Donáth Ferenc ’56-os reformkommunista nagyapjára utalt, akit a Nagy Imre-per másodrendű vádottjaként ítéltek el.
Donáth szerint, akik megbélyegzik és üldözik az egyet nem értőket, azok Münnichet, Biszkut és Kádárt követik.
A Momentum Európa-pártiságát hangsúlyozta, és elmondta, aktivistáikkal támogatják az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért kezdeményezett népszavazást.
Szerinte az apátia falának áttörésén kell dolgozni. Mint elmondta, ő azért költözött haza 6 év után Hollandiából, hogy társaival és európai életért küzdjön itthon.
Ráczné Földi Judit, a DK-s önkormányzati képviselője – aki oroszlánrészt vállalt abban annak idején, hogy a Kúrián kimondták, hogy a TAO közpénz – arról beszélt, 56 küzdelme a magyar történelem legnagyobb dicsősége és fájdalma egyszerre.
A közös kiállás szerinte visszaadta az emberek hitét, és most is ugyanerre lenne szükség.
„Együtt kell újra meggyújtanunk azt a lángot, ami 56-ban óriási tűzként terjedt tovább” –mondta Ráczné. Szerinte bátran kell szembeszállni az ország oligarcháival, és el kell mondani újra és újra minden felületen, hogy hazudnak, lopnak, csalnak, külföldre kergetik a magyarokat.
Hangsúlyozta, hogy a mostani rezsim képviselői a kereszténység álcája alatt kegyetlenek, embertelenek: erről tanúskodik a trafiktörvény, magánnyugdíj ellopása, lakástakarék kinyírása.
„Ez legfeljebb a kilakoltatott családok éve” – mondta.
A Sargentini-jelentés Ráczné szerint is arról szól, hogy az EU-nak nem velünk, magyar emberekkel van bajuk, hanem a Döbrögi-módra viselkedő fideszesekkel. Nekik már a villa sem elég, „ezeknek kastély kell” – mondta.
Helyszíni tudósítóink szerint az ellenzéki tüntetők száma elérte a pár héttel ezelőtti Sargentini-jelentés megszavazása utáni ellenzéki tüntetés nagyságát: kb. négyezren lehetnek most a Bem-téren.
A Magyar Rádió épületénél is ott vannak kollégáink, élő közvetítésüket itt nézhetitek:
A nyugati elit szándékosan nem állította meg a bevándorlókat a miniszterelnök szerint. Hiszen
„ha mi megtettük, ők is megtehették volna.”
Brüsszelből Soros György paradicsomát építik, ami a sokszínűséget hirdeti és a spekulánsok érdekét szolgálja.
Orbán szerint ma Európában mindenki májusra készül, a választáson a magyaroknak a nemzetek Európájáért küzdőkkel kell sorompóba állnia.
Az ország szuverenitásáért folytatott küzdelemben az ’56-os szabadságharcra kell gondolnunk, és hajrá Magyarország, hajrá magyarok – fejezte be a miniszterelnök ünnepi beszédét.
A Párbeszéd EP-képviselője az ellenzéki tüntetésen elmondta: sok mindenben egyetértünk mi, magyarok. Például abban, hogy Magyarországnak csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez, hogy végre fény derüljön a Polt Péter által leplezett rendszerszintű korrupcióra, az európai források állampolgároktól való ellopására.
De az Európai Ügyészség többről is szól: arról is, hogy közös szabályokat alkossunk európai szinten és azokat betartassuk mindenkivel egyformán, Orbánnal és Mészárossal is. Nem véletlen, hogy ők meg vannak ettől ijedve, hiszen ők az ellenkezőjét képviselik: rájuk nem vonatkozik a jog, de mindenki mással szemben visszaélhetnek.
Jávor szerint Magyarország mindig is hitt a jog uralmában, a méltányosság gyakorlásában, az egyenlőségben és szabadságban:
„Ezt akarták a pesti srácok, ezt akarjuk ma is.”
Jávor szerint az Európai Unió mi vagyunk, és olyan lesz, amilyenné mi tesszük. Orbán nem Európa ellen harcol, a háborút ellenünk viseli. Az EU ebben akadályozza, ezért plakátolja ki a kormány az országot a legsötétebb időket idéző hazugságokkal.
Az európai vezetők tisztelik Magyarországot, az Orbán-féle oligarchikus rendszert nem szeretik – mondta.
Zárásképp feltette a kérdést: mit kell most tennünk? Véleménye szerint az európai pártoknak közösen kell fellépniük az Európa-ellenes Orbán rezsimmel szemben. nem engedhetik, hogy elaprózódjanak.
Ne adjunk nagyobb felhatalmazást Orbánnak és Putyinnak, hogy véghez vihessék Európa szétrablását – mondta.
1989 után újra elfoglalhatjuk a helyünk a keresztény Európában, gondolhattuk a miniszterelnök szerint rendszerváltás után. Akkor nem gondolhattuk, hogy Európa saját magát veszélyezteti, ma mégis ez a helyzet.
Európába a nemzetek fiainak születnek az emberek, ez a történelem és a természet rendje. Ez a miniszterelnök szerint Európa jellemzője, ami tehát nem olvasztótégely. Ma azonban mindenféle eszközökkel támadják a szuverenista erőket a birodalmi gondolat újjáélesztői.
Helmut Kohl és Jacques Chirac meghívását fogadtuk el, nem pedig Bonaparte és a III. Birodalom meghívását.
De a magyarok a helytartókat kiszagolják és jó esetben elzavarják. Jó esetben, mondja a miniszterelnök.
Brüsszelből gyarmatokat szokás igazgatni, de mi nem adjuk Magyarországot.
Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője beszédében Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén mondott beszédét idézte fel, amelyben a mai miniszterelnök akkor elnyomásról és „ázsiai zsákutcáról” beszélt a Szovjetunió kapcsán.
Ma Harangozó szerint ebben a zsákutcába vezeti vissza az országot Orbán, „aki Nagy Imre szobrának eltüntetőjeként, Putyin és Erdogan barátjaként és korrupt despotaként nemzeti gúnyába öltöztetve újraépítette az állampárti rendszert”.
A politikus arra is kitért, ma nem pártokból, hanem kiállásból, bátor kezdeményezésekből kell több. Szerinte a politikusok nem nézhetik „féltékeny fennhéjazással” a civilek tevékenységét, a civileknek pedig észre kell venni, hogy már rég berángatták őket a politikába.
Harangozó szerint az ellenzéknek „erőt kell mutatni” az önkormányzati és európai parlamenti választásokon.
A magyar panaszkodós nemzet, holott a Honfoglalás és az 1000 éves nemzetalapítás után, megszállásokat túlélve, a végeláthatatlan germán és szláv nemzet közepén mégis megmaradtunk.
„Mi ez, ha nem tőről metszett sikertörténet?”
A Pesti Srácokra emlékezett Orbán, akik soha semmit nem kaptak a hazájukról, de a nemzet szabadulásának első reménysugarára harcba mentek.
Lengyel Róbert az ellenzéki tüntetésen elmondta: szerinte 1956-ban a magyaroknak elegük lett abból, hogy nem volt sajtószabadság, elegük lett a nyugat démonizálásából és a kelet simogatásából, elegük lett abból, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van”.
Voltak ebben az országban emberek, akik előre tudták, hogy a Rákosi-rendszer által követett irány a szakadékba visz – mondta Lengyel. És bár a megfélemlítés, a megfigyelés megpróbálta elfojtani őket, ezek az emberek előléptek-
„A gondolatot nem lehet gúzsba kötni” – mondta- olyan mint egy magocska, ha olyanok a körülmények, hirtelen kipattan. „1956 októberében virágba borult az ország.”
Zárásképp arra buzdította az egybegyűlteket, ők is csatlakozzanak azokhoz az emberekhez, akik ki mernek állni, ha látják, rossz felé halad az ország.
Orbán Viktor az éljenző tömeg előtt egy történeti-matematikai bölcsességgel kezdte. Két negatív szorzata mindig pozitív szám. Ehhez hasonlóan minden forradalom és szabadságharc negatív eredménnyel zárult, a végeredmény mégis pozitív lett, ezt idézi minden nemzeti ünnep.
A keresztény nemzeti kultúrát és „a történelmi magyarország szíve közepét” féltették az ’56-os forradalmárok, és egységben léptek fel a kommunista elnyomókkal szemben.
Dicsőség a hősöknek, mondta Orbán.
A közös ellenzéki tüntetésre meghívott Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere nem tudott személyesen megjelenni az eseményen, gondolatait levélből olvasták fel a szervezők.
Jeszenszky hangsúlyozta, fontos, hogy közös ünnep legyen az ’56-ra való emlékezés, és bár a 90-es években gyakorlattá vált, hogy a közös ünnepek helyét október 23-án pártpolitikai rendezvények vették át, ő ezt nem tartja helyesnek.
1956-ban a Bem téren ott volt Jeszenszky is, aki az akkori tüntetés tanújaként most arról ír, a diákok követeléseiben széles körű egyetértés volt.
Leszögezte, szerinte 1956 eszmény összhangban áll a mai tüntetés céljával az Európai Ügyészséghez való csatlakozásban, és reméli, hogy a kezdeményezés célt ér, és Magyarország ezzel ténylegesen csatlakozik a nyugat-európai demokráciák sorához.
A Terror Háza előtt gyűlt össze a központi állami rendezvényre érkező tömeg. Az Index szerint az Oktogon és a Vörösmarty utca között áll a tömeg. A zenés elemekkel tűzdelt műsor 3 órakor kezdődött, Schmidt Mária Terror Háza főigazgató, valamint Orosz Ildikó, a beregszászi főiskola rektora mondott beszédet.
Ez alatt az M1 Mráz Ágoston Sámuel és Lánczi Tamás elemzővel melegített a miniszterelnök beszédére. Szerintük ahogy a tavalyi, úgy az idei is választási beszéd lesz, „külpolitikai és geostratégiai vonalon lesz erős a beszéd”, idén is a brüsszeli „föderalisták” és „globalisták” elleni harc, illetve a bevándorlás elleni küzdelem lesz a fő elem.
Orbán dicsérete mellett arra jutottak az elemzők, hogy Magyarországon nincs ellenzék, csak „a rombolásban mestermunkát végző” Gyurcsány Ferenc. A DK elnökéről jó 2 percen keresztül beszélgettek az ünnepi műsor résztvevői, de lámpavasat is emlegettek Márki-Zay Péterrel össszefüggésben.
Az állami televízió lényegi üzenete az volt, hogy az ellenzék fogalmatlan, de radikalizálódik, az igazi ellenfél a nyugati liberális elit, amely a májusi uniós választások előtt már pánikol. Orbán Viktor azonban szerencsére már megszervezte az ellenzéket.
Helyszíni tudósítóink szerint kb. 2-3000 ezer ember gyűlt össze a Bem téren. Élő videóközvetítésünk itt:
Néhány tucatnyian vannak, Toroczkai mellett Novák Előd, illetve egy szlovén szélsőjobboldali politikus is beszédet mond.
A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint ugyanazért kell küzdeni 2018-ban, mint 1956-ban: egy független és demokratikus jogállamért.
Molnár Csaba, aki az ellenzéki párt EP-képviselője is, kedden a budapesti Nagy Imre-szobornál, a DK koszorúzása után újságíróknak azt mondta, 1956-ban Nagy Imre és társai egy független és demokratikus jogállamot szerettek volna a sajtó, a vallás és a gyülekezés szabadságával.
A politikus úgy fogalmazott, most minden magyar állampolgár átérezheti, miért küzdöttek több mint hatvan évvel ezelőtt, mivel ugyanazok a szabadságok hiányoznak, mint 1956-ban: ma sincs szabad sajtó, szabad gyülekezési lehetőség és moszkvai szobákban dől el a magyar nép sorsa.
Az 1950-es évek elnyomói azonban elfelejtették, hogy minden rendszer véget ér majd egyszer, és „ugyanígy nem látják ezt a mai rendszer elnyomói sem” – jelentette ki Molnár Csaba.
Kiemelte, a DK azért hirdetett meg ellenállást, mert ugyanabban hisznek, mint 1956 hősei: nem szabad hagyni, hogy a szabadságot egy szűk csoport saját önös érdekéből elrabolja az emberektől.
Molnár Csaba azt is mondta, Nagy Imre miniszterelnök emlékét az „orbáni emlékezetpolitika” az elmúlt négy évben kitörölte a hivatalos magyar történelmi emlékezetből, a közeljövőben pedig a rá emlékező szobrot is el akarják távolítani a Parlament közeléből.
(MTI)
Az MSZP és a Párbeszéd szerint Nagy Imre független és szabad Magyarországot akart, az ő szellemiségét meg kell őrizni, ezért a két párt mindent elkövet azért, hogy a mártír miniszterelnök szobra a budapesti Vértanúk terén maradhasson.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke és Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője kedden az 1956-os forradalom 62. évfordulója alkalmából koszorút helyezett el az V. kerületi Vértanúk terén lévő Nagy Imre-szobornál.
Karácsony Gergely a koszorúzás után újságíróknak azt mondta, Nagy Imre visszaadta azt a hitet az embereknek, hogy szabad, egyenlő és az oroszoktól független lehet Magyarország, ahol a kétkezi munkások irányíthatják a gyáraikat, s ahol a szabadság és az egyenlőség összeegyeztethető.
Tóth Bertalan a társadalmat összetartó közös kapaszkodók, értékek fontosságát hangsúlyozva rámutatott, hogy ilyen közös érték a hazaszeretet, amely szerinte Nagy Imre legfontosabb üzenete is volt. A mártír miniszterelnök múltban vallott hitét a jövő reménységére cserélve a forradalom mellé állt és életét adta a hazáért, a szabadságért – hangoztatta.
(MTI)
Helyszíni tudósítóink már fél kettő óta a Terror Házánál tartózkodnak, ahol 3-tól mond beszédet Orbán Viktor miniszterelnök.
Mint a fenti képen is látszik, a színpadot úgy alakították ki, hogy az egybegyűltek közül nagyon kevesen fogják látni a miniszterelnököt. A színpaddal közvetlenül szemben található páholyba csak karszalaggal lehet bejutni, tudósítóinknak a helyszínre érkezők azt mondták, a karszalagokat a fideszes választókerületi irodákban osztották ki.
Botka László a szegedi Rákóczi téren található Nagy Imre szobornál emlékezett az 1956-os forradalomra. A városvezető szerint a szegedi fiataloknak volt elsőként bátorságuk ahhoz, hogy felemeljék hangjukat a zsarnokság és az elnyomás ellen. Ők voltak azok, akik elsőként összefogtak, hogy egységet mutatva álljanak ki az illiberális diktatúrával szemben.
Botka emlékeztetett:
- A szegedi diákok azt követelték, hogy a politika hagyja békén az iskolákat.
- Ne a politikusok, hanem a szakma döntse el, hogy melyik iskolára vagy képzésre van szükség és melyikre nincs!
- Azt követelték, hogy a tehetségen és a szorgalmon, ne pedig a politikai kapcsolatokon múljon az előrejutás.
- Felelős politikai vezetőket követeltek. Olyanokat, akik az egész országot és a nemzetet, nem pedig kizárólag saját érdekeiket képviselik a hatalom birtokában.
Elmondása szerint ezek még ma is nagyon aktuális követelések. Majd hozzátette:
„A szegediek akkor is készek voltak és ma is készen állnak, hogy megharcoljanak a város, a nemzet szabadságáért.”
Kijelentette azt is,
„2018-ban, ha szükség lesz rá, mi leszünk azok, akik utolsó leheletünkig védelmezni fogjuk városunkat és a szabad, európai Magyarországot!”
Kósa Debrecenben, az Egyetem téri ’56-os emlékműnél rendezett koszorúzási ünnepségen beszélt a forradalom jelentőségéről. Elmondása szerint 1956 októbere azért volt kivételes, mert megvalósult a nemzeti egység, „ha úgy tetszik, a nemzeti együttműködés rendszere”.
„A magyar emberek összefogtak, és nem a lakosság lázadt fel, hanem a magyar nép, a magyar nemzet”, a nemzet rázta le magáról a rabigát és szállt szembe az idegen hatalommal és kiszolgálóival – hangoztatta Kósa Lajos.
Hozzátette: voltak, akik Moszkvába futottak, hogy visszahívják a Vörös Hadsereget, így „a magyar baloldal – 1919 és 1948 után – a 20. században harmadszor rontott rá a nemzetére”, ezzel „a magyar baloldal és vezető ereje diszkreditálta és lejáratta magát”.
Kósa Lajos szerint ma is vannak az ’56-os hagyományoknak folytatói mindkét oldalon: vannak, akik a nemzet szabadságáért küzdenek, hogy Magyarország önálló, szabad, szuverén állam legyen, és olyanok is, akik külső érdekeket szolgálnak.
„Márpedig nekünk saját magunkat kell megvédeni” – jelentette ki Kósa Lajos, emlékeztetve arra, hogy amikor más hatalmaknak engedték át a védelmet, „mindig szolgaság jött utána”.
A fideszes politikus azt mondta, ma éppúgy a nemzeti önrendelkezésért, a szabadságért küzdünk, mint 1956-ban, „a nemzetnek újra össze kell fognia”.
„Az ’56-os hősök a tankokkal néztek szembe, mi most holmi „európai parlamenti jelentésekkel” – jelentette ki Kósa Lajos, megjegyezve: „ebben aztán végképp állni kell a sarat”.
Közölte: ha fontos nekünk ’56 üzenete, ha fontos számunkra az Európai Unió, „azt nem tudjuk másként elképzelni, mint hogy abban a magyar szabadság is érvényesül”. Az pedig nem „birodalmi feltételrendszerben”, hanem kizárólag nemzeti keretek között érvényesül – mondta.
Kósa Lajos végezetül leszögezte: senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy „meg fogjuk védeni a magyar szabadságot, a nemzeti önrendelkezést”. Erre kötelez ’56 hagyománya és saját nemzeti érdekünk – tette hozzá.
(MTI)
A Mérce és Gólya által harmadik alkalommal megrendezett Szabad Október Fesztivál keretén belül az 56-os forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb hősére, Angyal Istvánra emlékezünk.
Élő videóközvetítésünket itt nézhetitek meg:
Az LMP társelnöke szerint Magyarország szabadságát újabb és újabb kihívások fenyegetik, ezért ki kell mondani: a magyarság nem tűri jogaink lábbal tiprását, hangjának és gondolatainak elfojtását.
Keresztes László Lóránt pártja október 23-ai megemlékezésén, a budapesti Mansfeld Péter-emlékműnél kedden kijelentette: akik harminc éve szembeszálltak az önkénnyel, „mára az árulás, a tolvajlás és rombolás katonái lettek”.
Megtanultak és alkalmaznak mindent, amely ellen egykor küzdöttek. Megbocsátottak mindenkinek, akiknek soha nem lett volna szabad megbocsátani – folytatta -, és elfelejtettek mindent, amire örökké emlékezni kellett volna.
„A Fidesz soraiban ma ott ülnek a kommunista rendszer névtelenségben tartott fenntartói” – mondta Keresztes László Lóránt, hozzátéve, az ország mai vezetői nemzeti elkötelezettségűnek hazudják magukat, de azt a kommunista rendszert restaurálják, amelyben kibontakoztak, és kiszolgáltatják a nemzetet.
Orbán Viktornak már nem számítanak Szent István intelmei, neki már csak Moszkva szava fontos – vélekedett az ellenzéki társelnök, aki szerint a „bolsevik elvű kormányzás” súlyos tragédiát okozott a nemzetünknek, hiszen az elmúlt években is több százezren voltak kénytelenek elhagyni az országot, ahogy az ’56-os forradalom után is.
Az LMP-s politikus szerint a kormányoldal „szellemi elődjeihez hasonlóan” nem tűri az ellenvéleményt, és „Rákosin is túltevő propagandát folytat”, hatalmi, hatósági eszközökkel is fellép azok ellen, akik felhívják a figyelmet tetteire.
Magyarországnak azonban át kell lépnie a 21. századba – hangsúlyozta Keresztes László Lóránt -, „el kell távolítani a hatalomból a nemzetet eláruló és meglopó tolvajokat”, és fel kell készíteni a nemzetet az új idők súlyos kihívásaira. Az önkény, a rombolás és az ostobaság ellen nem fegyverekkel, hanem ismeretekkel és tájékozottsággal kell küzdeniük a mai fiataloknak – mondta, megjegyezve ugyanakkor: a hatalom éppen ezen eszközöket akarja elvenni tőlük.
„1956 üzenete, hogy folyamatosan kell küzdenünk azért, amiben hiszünk és azokért, akiket szeretünk” – zárta szavait, majd elnöktársával, Demeter Mártával együtt megkoszorúzta Mansfeld Péter emlékművét.
Mansfeld Péter 1956 októberében, 15 évesen csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. A forradalom leverését követően először életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, majd az ítéletet halálbüntetésre változtatták, és 1959. március 21-én kivégezték.
(MTI)
A magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a budapesti Széna téri ’56-os emlékműnél tartott megemlékezésen.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: 1956 hősei egy szabad, szuverén, önálló Magyarországot akartak, amely független a birodalmaktól, és olyan országért áldozták életüket, amely kiáll önmagáért, és saját maga dönthet sorsáról.
„1956 üzenete, hogy ha Magyarország kezébe veszi saját sorsát, akkor a világ folyásán is képes változtatni” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: egy tízmilliós ország is felemelheti a szavát, s ha ezt egy jó ügy érdekében teszi, akkor a hangja messzire visszhangzik.
Gulyás Gergely kiemelte, emlékezni kell azokra, akik harcoltak és meghaltak, azokra, akik az ostromgyűrűből kitörve elmenekültek az otthonukból, akik hittek az amnesztia hamis ígéretének és hazatértek, de halál várt rájuk.
(MTI)
A hagyományoknak megfelelően a nemzeti ünnep zászlófelvonással indult: reggel 9 órakor a Kossuth téren ünnepélyesen, katonai tiszteletadás mellett vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját. Az eseményen Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök vett részt.
