Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Izrael politikáját kritizálta, „antiszemitizmussal” vádolják a brit baloldal vezetőjét

Ez a cikk több mint 5 éves.

A brit Munkáspártot, és különösen vezetőjét, Jeremy Corbynt pár éve rendszeresen érik olyan vádak, melyek szerint a párt és Corbyn antiszemita nézeteket vallanak. A vádak az utóbbi hetekben felerősödtek, miután a Munkáspárt néhány módosítással együtt emelte át a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) antiszemitizmus-meghatározását saját definíciójába. Majd néhány nappal később a brit Times arról közölt cikket, hogy Corbyn 2010-ben egy olyan Holokauszt-megemlékezésen vett részt, melyen a lap szerint az egyik résztvevő Izraelt a nácikhoz hasonlította.

Az IHRA egy, az izraeli kormány által is szubvencionált kormányközi szervezet, melyet 1998-ban azért alapítottak, hogy a tagállamaiban a Holokauszttal kapcsolatos tudást terjessze és erősítse. 31 tagja van, köztük Magyarország. A szervezet 2016 májusában adta ki saját antiszemitizmus-meghatározását, melyet aztán a brit Munkáspárt 2018 júliusában vett át – néhány módosítással.

A definíció éles kritikákat váltott ki, Hugh Tomlinson emberi jogi szakértő a brit Lordok Házának készített, 2017 tavaszi jelentésében nem tanácsolta, hogy a londoni felsőház és a parlament használja az IHRA-féle meghatározást a mindennapokban, a konzervatív többségű parlament azonban 2016-ban mégis elfogadta azt.

Az eredeti definícióban van pár olyan példa, amelyek alapján a brit Munkáspárt úgy ítélte meg, hogy az az Izraellel szembeni, pusztán politikai bírálatot összemossa az antiszemitizmussal, így ezeket a példákat kihagyták a saját meghatározásukból.

A lépés az Egyesült Királyságban sokakban felháborodást keltett: 68 rabbi nyílt levélben kérte a Munkáspártot, hogy fogadja el az IHRA teljes antiszemitizmus-definícióját, míg a három legismertebb brit zsidó publikáció (Jewish Chronicle, Jewish News és Jewish Telegraph) közös címlappal ítélte el a pártot július 26-án. Ilyen korábban soha nem fordult elő.

A három lap szerint egy Corbyn által vezetett kormány egzisztenciális veszélyt jelentene a brit zsidó közösség számára.

Az eset a Munkáspárt vezetésén belül is erős indulatokat szított, a párt egyik parlamenti képviselője, Ian Austin szerint a Labour minden tagja szégyellheti magát, Margaret Hodge munkáspárti képviselő pedig nyíltan „kib*szott antiszemita rasszistának” nevezte Corbynt a parlament július 24-i ülésén.

Ezt követte pár nappal később a Times cikke, amely „A nácikhoz hasonlították Izraelt egy Jeremy Corbyn által szervezett eseményen” címmel jelent meg augusztus elsején. A cikk szerint Corbyn 2010-ben részt vett egy olyan Holokauszt-megemlékezésen, amin nem csak Holokauszt-túlélők mondtak beszédeket, hanem rabszolgaság túlélői, bangladesiek, romák, őshonos amerikaiak is. Az esemény egy brit turné része volt, mely Soha többé – senki számára! címen futott.

A megemlékezésen az egyik beszédet Hajo Meyer Holokauszt-túlélő mondta, aki beszédében Izrael Gázában véghezvitt tetteit a nácik tetteihez hasonlította. Meyer 1944-ben, húsz évesen 10 hónapig az auschwitzi haláltáborban volt, 2001-től kezdve nyíltan kritizálta Izrael politikáját, mivel szerinte az állam arra használja fel a Holokauszt emlékét, hogy büntetlenül elnyomhassa a palesztinokat. 2008-tól a Nemzetközi Zsidó Anticionista Hálózat tagja volt, 2014-ben hunyt el.

Nézeteit Izrael hivatalos közvéleménye és általában az őket támogató zsidó közvélemény is rendszeresen szélsőségesnek és sértőnek találta, hiszen Meyer gyakran támadta a zsidó állam keletkezésének körülményeit, és szerinte 1947 után Palesztinában a szélsőségesen nacionalista zsidó csoportok előbb alakítottak terrorszervezeteket (Irgun Cvej Leumi, LEKHI) a brit megszállók ellen, mint az arabok:

A Times cikkének megjelenése után Corbyn hivatalosan bocsánatot kért az eseményen való részvételéért, amivel „fenntartásokat és aggodalmat okozott”, továbbá kijelentette, hogy olyanokkal együtt jelent meg a megemlékezésen, akiknek „a nézeteit teljes mértékben elutasítja”. A Times cikke idézi az egyik munkáspárti képviselőt, Louise Ellmant, aki felháborítónak nevezte Corbyn megjelenését az eseményen. „Rendkívül felkavar az ügy, és felmerül bennem, hogy vajon nem ez az oka annak, hogy a Munkáspárt úgy döntött, felhígítja az antiszemitizmus definícióját” – fűzte hozzá Ellman.

Ellman megjegyzéseit árnyalja Amanda Sebestyen újságíró a BBC-nek címzett levele, melyet Tariq Ali történész és író tett közzé saját Facebook oldalán.

A levélben Sebestyen állítja, hogy Ellman is jelen volt a kérdéses eseményen, ráadásul végig , míg Corbyn csak az elején tudott részt venni. Sebestyen azt is kiemeli, hogy az IHRA antiszemitizmus definíciója nem nemzetközileg elfogadott: az EU „nemrég cserélte le” (ebben Sebestyen téved, hiszen az Európai Parlament 2016 decemberében elfogadta az IHRA definícióját – szerk.), és a definíciót eredetileg megfogalmazó ügyvéd utólag ugyancsak erős kritikával illette.

Felveti azt a kérdést is, hogy a Corbynra és pártjára zúduló kritikák alapján vajon bárki, aki kritizálni meri Izrael Állam tetteit, az automatikusan antiszemitává válik?

A magukat közösségi vezetőknek kikiáltók antiszemitizmussal való vagdalkozásai a zsidó gyökerekkel rendelkezők közül sokunknak, akik nem azonosulnak sem velük, sem Izraellel, mélyen felkavaróak” – zárja levelét Sebestyen.

A Corbyn elleni sajtókritikára élesen reagáltak az őt támogató szocialista tömegszervezetek és a Munkáspárt tagságának többsége is. Az antiszemitizmus-vádat Corbyn támogatói „politikailag motivált kampánynak” tartják. A Twitteren pedig kampányt indítottak a „WeAreCorbyn” – „CorbynMiVagyunk” hashtaggel, amely órákon belül a legtöbbet használt kifejezés lett a brit Twitter-felhasználók között, és kis időre a harmadik leggyakoribb a világon.

Aaron Bastani, a Novara Media szerkesztője a kampány keretében felháborodását is kifejezte, amiért – miközben az épp most szabadlábra helyezett, iszlámellenes Tommy Robinsont a jobboldali brit média mentegeti, addig Corbynt meg „rasszistának” festi le.

A Munkáspárt balszárnyának aktivistái és politikusai – ide tartozik Corbyn is – már egy évtizede próbál szembenézni a soraiban tapasztalható zsidóellenes tendenciákkal. Ez főleg a palesztinpárti szolidaritási szervezetekben, és a Basár al-Aszad szíriai elnök mellett sokszor kiálló háborúellenes mozgalomban volt sokáig jellemző.

A Munkáspárt vezetőjévé választása óta Corbyn igyekszik elhatárolódni a legszélsőségesebb jelenségektől. Így például Ken Livingstone volt londoni polgármester, és Corbyn legközelebbi szövetségese azon 2016-os állításától is, mely szerint a második világháború alatt a palesztinai zsidó telepesek „együttműködtek” volna Hitlerrel.

Livingstone a kialakult botrány miatt azóta minden párton belüli tisztségéről lemondani kényszerült, és vissza is vonult.