Pénteken arról döntött a törvényalkotási bizottság, hogy akár már idén augusztustól 200 ezer forinttal növekedhet a képviselők tiszteletdíja. Körülbelül annyival, amennyit egy ápoló egy hónapban átlagosan megkeres. Az LMP nem vett részt a szavazáson, de a képviselők fizetésemelését a DK-n kívül az ellenzék megjelent tagjai is megszavazták.
A döntés értelmében, ami egy kormánypárti javaslat nyomán született, az országgyűlési képviselők tiszteletdíja nemsokára havi 748 ezer forintról 948 ezerre emelkedik. És ez csak a sima képviselői tiszteletdíj, a frakcióvezetők ennek a dupláját, bizottsági tagok az 1,2-szeresét keresik. Kövér László pedig házelnökként havonta közel 3 millió forintot rakhat zsebre. Ha mindez nem lenne elég,
a képviselőknek lakhatási támogatás is jár, ennek összege a tiszteletdíj 25 százaléka. Vagyis 237 ezer forint.
A Fidesz a béremelést azzal magyarázta, hogy a képviselőknek emelkedett utoljára a bére a közszféra dolgozói közül. A kormánypárt az MTI-nek küldött közleményében arról írt,
„az elmúlt hat évben 51 százalékkal emelkedett az átlagbér, és duplájára nőtt a szakmunkás bérminimum. A pedagógusok bérét 50 százalékkal emelte a kormány, és ugyanilyen arányban növekszik 2019-ig a rendvédelmi dolgozók, rendőrök, katonák, tűzoltók bére. Az egészségügyi szakdolgozók béremelése jövőre átlagosan eléri a 65 százalékot, és magasabb bért kapnak már mások mellett a mentősök, ápolók, a bölcsődei nevelők, a szociális és a kulturális ágazat, a járási- és kormányhivatalok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói is.”
Valóban emelkedett az elmúlt években az átlagbér, és valóban voltak béremelések. Viszont egyrészt ne feledjük, hogy az átlagkereset összegébe beleszámít például Mészáros Lőrinc vagyona, de a részmunkaidőben, alkalmi munkában foglalkoztatottak, a nem bejelentett, feketén foglalkoztatottak keresete már nem. És azt sem, hogy a nagyon sokszor felemlegetett béremelések valójában sok esetben vagy csak minimális szinten, vagy a gyakorlatban semennyivel sem emelték az érintett ágazat dolgozóinak fizetését.
A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége például februárban közölte Balog Zoltánnal, hogy az EMMI által publikált adatok az egészségügyi dolgozók béremeléséről nem fedik a valóságot. A szociális ágazatban pedig csakis a legmagasabb végzettségűek kaptak emelést, a többiek emelése csupán a minimálbér és garantált bérminimum év eleji emelése miatt lett magasabb párezer forinttal. De beszélhetünk a tanárok béremeléséről is, ami már 2015-ben megtörtént, ugyanakkor különböző trükközések miatt továbbra is sokan vannak, akiknek alig nőtt a bére.
De ha megfeledkezünk az elmúlt évek béremeléseinek „szépséghibáiról”, a szakadék a képviselők milliós fizetése és a többi közalkalmazott bére között még akkor is hatalmas. A KSH legfrissebb adatai szerint
az oktatásban dolgozók átlagkeresete 2018 elején 318 854 forint volt, a humán-egészségügyi ellátásban dolgozóké 332 440 forint, a szociális ellátásban dolgozóké 147 960 forint.
És akkor még nem is beszéltünk a képviselők több mint 200 ezer forintnyi lakhatási támogatásáról, miközben 30-40 ezer család áll a kilakoltatás szélén. Valószínűleg nekik is jól jönne havi 237 ezer forintnyi lakhatási támogatás.
Úgyhogy igen, 2017-hez képest 12,6 százalékkal nőtt az átlagkereset, ami most bruttó 340 600 forint. És igen, történtek béremelések a képviselői tiszteletdíj emelése előtt. De ez a szintű különbség semmivel sem indokolható, ahogy az sem, hogy a költségvetésből ennyi pénz menjen pluszban olyanok zsebébe, akik többnyire amúgy is rendkívül jól élnek a magyarok többségéhez képest.
Mégis mi alapján keres egy parlamenti képviselő ötször annyit, mint egy ápoló? Az ápoló életeket ment, és be is jár dolgozni. Márpedig ezek egyike se mondható el a magyar Országgyűlés képviselőinek többségéről.
