Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az átlagkereset mítosza és a valóság

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.

Sokan húzták ki magukat büszkén, amikor a nemrég megjelent KSH-gyorsjelentés ismét az átlagkeresetek növekedéséről számolt be. Erős és büszke országunkban a bruttó átlagkereset a jelentés szerint 2017 áprilisában 303.000 forint volt, 14,6%-kal magasabb az előző év hasonló időszakának adatánál. Mielőtt röviden áttekintenénk, hogy mi a baj az átlaggal, és miért nincs okunk túlzott örömre, gyorsan szögezzük le: az átlagkeresetek növekedése valóban pozitív fejlemény! Most pedig lássuk, hogy miért csalóka mutató az átlag!

penz.jpg

Átlagkereset és átlagjövedelem

Egy egyszerű és szemléletes példával élve tételezzük fel, hogy Magyarországon csak Mészáros Lőrinc él és jómagam. Mészáros Lőrinc vagyona 2016-ban 100 milliárd forinttal nőtt, az enyém nullával. Ebből az következik, hogy átlagosan 50 milliárd forinttal gyarapodtunk (átlagos vagyonnövekedés = [100 milliárd + 0] / 2). Most már csak az a kérdés, hogy én tudok-e örülni a rám eső 50 milliárdos átlagnak, amikor valójában nulla forinttal lettem gazdagabb?

Az átlag (amúgy bizonyos esetekben hasznos statisztikai mutató) elfedi az adatok szórását, bizonyos kategóriák közti eloszlását, vagyis a konkrét adatokat, jellemző különbségeket, egyediségeket. Nem véletlen, hogy az átlag önmagában – különösen társadalomstatisztikában –, értékelhetetlen, semmitmondó fogalom. Egy társadalom kereseti és egyéb viszonyairól akkor kapunk pontos képet, ha ismerjük az eloszlást, azaz esetünkben a társadalmi tizedekre (esetleg ötödökre) jellemző átlagkereseteket. Ilyen statisztikát nem találunk, de a jövedelmi decilisek (tizedek) bruttó jövedelméről szólót igen.

szazalek-banner-anim2.gif

Iratkozz fel hírlevelünkre:

Kövess minket Facebookon:

A 2015 évi átlagkereset a KSH adatai alapján 247.924 forint volt. Ez jócskán felette van a jövedelmi decilisek átlagos adataiból számított átlagjövedelemnek. Hogyan lehetséges ez? Hogyan lehet az átlagos jövedelem alacsonyabb az átlagkeresetnél, miközben előbbi nem csupán a munkajövedelmeket (keresetek), hanem a társadalmi jövedelmeket (GYED, GYES, családi pótlék, stb.) is tartalmazza? Kiderül, ha szemügyre vesszük a sokaságot, amelyre az adat vonatkozik.

Az átlagkereset definíciója [1]szerinti mérés a teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresetét átlagolja – nem számol a részmunkaidőben, alkalmi munkában foglalkoztatottak keresetével, sem a nem bejelentett, feketén foglalkoztatottak keresetével.

Az átlagolásból ugyancsak kimarad mindenki keresete, akik 5 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatnál, vállalkozásnál dolgozik (beleértve az önfoglalkoztatókat is). Vagyis

az átlagkereset esetében éppen azok maradnak ki az átlagkereset számolásból, akik általában kevesebbet keresnek, mert vagy részmunkaidőben foglalkoztatottak, vagy az alacsony versenyképességű és így alacsonyabb bért fizetni tudó mikrovállalatok alkalmazottai.

bf1.PNG

A jövedelmi decilisek átlagos jövedelmeinek számbavételekor azonban a teljes sokaság, az összes háztartás jövedelmi viszonyai kerülnek górcső alá (9.805.384 fő). A keresettel rendelkezők közül beszámításra kerülnek az alacsonyabb keresetűek (közmunkás, részmunkaidős, 5 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalat alkalmazottja, önfoglalkoztató) adatai is, valamint a munkajövedelemmel nem rendelkezők (nyugdíjasok, munkanélküliek, stb.) jövedelmi adatai is.

Az átlagkereset kiszámítása esetében gyakorlatilag nem kerülhet 127.500 forintnál (minimálbér) kisebb kereseti adat a számok közé, míg az átlagjövedelem számítás esetében akár több millió fő esetében lesz alacsonyabb az egyedi (valós) adat, így nyilván az ezekből számított átlag is.

A keresetek megoszlása gazdasági ágazatonként és megyénként

Az átlag tehát éppúgy származhat nagyon magas és nagyon alacsony értékekből (nagy szórás), mint az átlag körül csoportosuló értékekből (kis szórás). Például 100 és 20 átlaga 60, de éppígy 60 az 50 és 70 átlaga is. Az előbbi 60 a keresetek nyelvén a sok alacsony és kevés nagyon magas kereset átlaga, míg az utóbbi 60 az átlag körül sűrűsödő (vagy közepes) keresetek átlaga. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mi van az átlag mögött! Az átlagkeresetek mögött több tényező szerinti megoszlást találunk,  például nemzetgazdasági ágazatok között vagy éppen területileg.

bf2.PNG

A fenti ábra jól mutatja az országos átlag mögött meghúzódó ágazati különbségeket: a pénzügyi, biztosítási tevékenységekkel foglalkozók átlagkeresete majdnem eléri a 750.000 forintot, míg a szociális ellátásban dolgozók bruttó havi bére 150.000 forint alatt marad.

bf3.PNG 

Az átlagkereset mögötti földrajzi különbségek szintén nem elhanyagolhatók: a Budapesten vagy az észak-nyugati megyékben elérhető nettó átlagkeresetek és a keleti megyékre jellemző átlagok között majdnem kétszeres a különbség.

Ha a fenti két grafikon felkeltette a kíváncsiságunkat, és még többet szeretnénk tudni arról, hogy mi van az átlagkereset mögött, akkor további részleteket (kereseti megoszlásokat) találhatunk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat  összegző táblázatokban, grafikonokban.

Az átlagnál jobb a medián

Az átlag, mint láthattuk, nem sok információt tartalmaz a mögöttes adattömeg egyéb jellemzőiről. A medián mint statisztikai fogalom, egy picit többre képes, így használata pontosabb, jobb képet adhat. A medián érték, esetünkben medián kereset, az az érték, amely a kereseti sor középen helyezkedik el. Aki pont annyit keres, mint a medián kereset, az biztos lehet bene (egy kis túlzással), hogy éppen annyian keresnek nála kevesebbet, mint ahányan többet. A KSH sajnos nem közöl medián kereseti adatot – a jelen politikai vezetés nem szereti a kormánypropagandát cáfoló adatokat –, de szerencsére az Eurostat anyagait böngészve találunk a medián kereseti értékeket.

bf4.PNG

Az Eurostat adatai szerint a bruttó medián órabér (a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai szerint) 3,44 euró volt. Az MNB által közölt (2010 évi) árfolyamon számolva ez 952,192 forintos bruttó órabér, ami napi 22 munkanappal számolva 167.585,8 forint havi bérnek felel meg. Ugyanerre az évre a KSH 202.525 forintos átlagkeresetet mért a nemzetgazdaság egészére. Az apró módszertani eltérések ellenére jól látható, hogy a 2010-es magyar medián kereset és átlagkereset között jelentős eltérés volt: 200 ezres átlagkereset mellett a munkavállalók fele keresett 170 ezer forintnál kevesebbet.

A hazai kiadványokat böngészve a Magyar Nemzeti Bank 2016 decemberi inflációs jelentésében találunk egy ábrát, amely többek között a medián bért is mutatja, ráadásul az átlagbérrel együtt.

bf5.PNG

Az ábra alapvetően a 2016-os minimálbér emelés várható hatásait mutatja, de szerencsére megjelenik benne a medián bér (160.000 forint) és az átlagbér (230.000 forint) is – lásd a fenti ábra. A jegybank által közölt számok ismeretében, vagyis azt tudva, hogy 2016-ban a keresetek fele havi bruttó 160.000 alatt van, felmerül a kérdés, hogy vajon hányan kerestek kevesebbet az átlagkeresetnél?

Megfelelő adatszolgáltatás híján nehéz erre felelni, hiszen a KSH nem közöl a keresetekre vonatkozó eloszlási adatokat (decilisek átlagkeresete). De valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha arra tippelünk, hogy az érintett munkavállalók (teljes állásban foglalkoztatottak, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatoknál) kétharmadának bruttó bére az átlagkereset alatt van.

Ez kissé árnyalja az átlagkereset növekedése felett érzett örömet és büszkeséget, viszont többet elmond a magyarországi dolgozók valós bérhelyzetéről.

[1] Teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél. (KSH)

Olvass tovább!