Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Jogos vagy nem jogos? – Szabályozásért kiált a háziorvosok kiszállási díja

Égető fontosságú lenne szabályozásba foglalni a háziorvosok házhoz hívásait és azok díjazását – derül ki a Népszava írásából. A lap még május elején írt arról, hogy növekszik azoknak a háziorvosoknak és gyermekorvosnak a száma, akik  az „indokolatlan” házhoz hívásért több ezer forintos kiszállási (vagy kényelmi) díjat számolnak fel betegeinek. A cikk nyomán azonban akkora nyilvánosságot kapott a kényelmi díj problémája, hogy a várakozások szerint ezzel párhuzamosan azok a betegek is egyre többen lesznek, akik akkor sem hajlandóak fizetni a házhoz menő orvosoknak, amikor egyébként indokolt lenne a kiszállás megtérítése.

Az üggyel kapcsolatos bizonytalanságok forrásvidékét a törvényi keretek környékén érdemes keresni: Az orvosok érdekvédelmi szervezetei szerinte jogosan kérik el a betegtől a plusz költségek fedezésére szolgáló pénzt, a törvény azonban nem szól ilyesmiről. Az RTL Híradó kérdésére május elején maga az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) illetékese is úgy nyilatkozott:

„A jogszabály nem ismer olyat, hogy kényelmi díj”

Ennek folytán pedig nem csoda, hogy a létező szabályozást a háziorvosok praxisonként máshogy értelmezik, és egészen eltérő gyakorlatok léteznek abban a tekintetben, hogy melyik orvos melyik betegétől hány ezer forintot kér el egy kiszállásért, illetve számít-e fel egyáltalán ilyen költséget.

Az RTL híradójának is különböző rutinokról számoltak be a megkérdezett háziorvosok:  volt köztük olyan, aki azt nyilatkozta a televíziónak, hogy valójában soha nem kért el kiszállási díjat, csak azért azért tüntette fel a rendelő honlapján az összeget, hogy „megelőzze az indokolatlan kihívásokat”. Ezzel szemben megszólalt olyan orvos is, aki azt mondta, ő évek óta rendszeresen  számít fel kényelmi díjat, és ő maga dönt arról minden egyes esetben, hogy melyik pácienstől kér pénzt, és melyiktől nem. A televízió utánanézett a rendelők árszabásának, ami szintén jelentős eltéréseket mutatott: a több ezer forintos tartományon belül jelentős különbségeket találtak az árszabásban. A Népszava korábbi cikkében ír olyan extrém esetről, is, amikor internetes fórumozók olyan háziorvost emlegettek, aki 28 ezer forintot kért el egy kiszállásért, de a legtöbb helyen a 3-5 ezer forintos ár a jellemző.

A kvázi ex állapotból fakadóan egészen különböző értelmezései léteznek a kiszállási díjnak. Az RTL által megkérdezett szakjogász szerint jogellenes pénzt kérnie a háziorvosnak a házhoz menetelért, hiszen eleve csak akkor mehet ki, ha az szükséges. Szerinte az ugyan lehetséges, hogy a beteg nem tudja megítélni, hogy biztosan sürgősen házhoz kell-e hívni az orvost, és kiderülhet, hogy végül felesleges volt a kiszállás, de ennek a költségeit nem szabadna a betegre a terhelni.

Ezzel együtt a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István szerint az olyan, előre megbeszélt kényelmi szolgáltatásokért – mint vérnyomásmérés, receptfelírás -, amelyek nem függnek össze a sürgősségi betegellátással, jogszerű pénzt kérni.

A Népszavának Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a héten úgy érvelt, a háznál zajló ellátás olyan kényelmi szolgáltatás, amiért az orvos díjat kérhet – annak ellenére, hogy az alapellátásról szóló törvényben ilyenről nincs szó. A szervezet vezetője szerint a hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a házhoz hívások mindössze egy százaléka indokolt. A többit vagy a sürgősségi osztályon, ügyeletben, vagy pedig a házi gyermekorvos rendelési idejében lehet/kellene ellátni.

Szerinte ennél az elvnél kellene megmaradni, s jogszabályban egyértelműen rendezni, hogy amennyiben a szülő nem ér rá behozni a rendelőbe a gyereket, vagy a kicsi a nagymamánál van, aki nehezen mozog, akkor az minősüljön egyértelműen kényelmi szolgáltatásnak, amiért az orvos díjat számolhat fel – mondta.

Hozzátette: természetesen a szolgáltatás feltételeiről előre kell a szülőket tájékoztatni, az orvost pedig számlaadási kötelezettség terheli. Azzal ugyanakkor Póta György is egyetértett, hogy az „árlista” egységesítése csak félmegoldás, valójában magát a gyermeksürgősségi rendszert kellene újjászervezni.

A Mérce is írt korábban arról, hogy az utóbbi években is tovább csökkent a háziorvosok száma Magyarországon, és jelenleg is közel 300 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis (ebből 65 gyermekorvosi) van hazánkban.

(Forrás: Népszava)

Olvass tovább!